5
  • Zombee
    #5
    A példád annyiban mindenképpen sántít, hogy A hét szamurájt nagyon is ismerték Japántól nyugatra (bár Amerika pont keletre van), hisz valakinek valahogy csak eszébe jutott, hogy a tradicionális japán környezetből tradicionális amerikai környezetbe ültesse át a sztorit. Általában ha valaki hazájában elismert filmes, azt máshol is ismerik. A hét szamuráj ment az 54-es (bemutatása évében) velencei filmfesztiválon, 56-ban pedig az USA-ban is bemutatták.

    Viszont jól átgondolt feldolgozása a témának, nem hiába lett a western műfaj egyik alapvetése, nem utolsó sorban szerintem megalapozta a klasszikus spagetti western-t, amik közül A jó, a rossz és a csúf és a Volt egyszer egy vadnyugat az imdb-n túl is szárnyalja John Sturges remekművét.
  • KoLaMan
    #4
    "De miért dolgozzon fel bárki is olyasmit, ami szar" Bocsi, nem személyeskedek, de hülye kérdésre nincs válasz (vagyishogy nyilvánvaló).
    OK, nem lopás, felhasználás, nevezzük úgy. És akkor? A lényeg megmarad: új ötlet híján felhasználja a régi beváltat, sőt: a régi sikerének farvizén evickél.
    A Kurosawa példa pont ide kívánkozik. Számomra a két film - noha az alaptörténetük azonos - két teljesen különböző alkotás, remek példa az általam is említett felhasználásra (a hét mesterlövész esetében egy remekül sikerült felhasználásra). Ez a példa annyiban sántít, hogy Kurosawa filmjét a kutya sem ismerné Japántól nyugatabbra a Hét mesterlövész nélkül (sokan így sem ismerik, csak hallottak róla).
    Jobban meggondolva, lehet ám, hogy némi fogalom értelmezési tévedésben vagyok. Ugyanis számomra eddig a "feldolgozás" egy film esetében azt jelentette, hogy az eredeti filmet csinálják meg újra - és csupán EZ AZ ami ellen ágálok. Mint például a "Ben-Hur", az "Engedj be" (ez utóbbi mellesleg egész jó lett, de tényleg mi értelme volt ugyanazt még egyszer, az eredetinél nem lett - lehetett - jobb). Azonban belátom, hogy mostanság egyre gyakoribb, hogy feldolgozás címén kapunk egy tök más új filmet, amiben csak az alapsztori ugyanaz (The Mechanic, The Jackal, stb.). Ami mellesleg nem új keletű dolog, gondoljunk csak Dunas három testőrének számos "feldolgozására" (és egyik jobb mint a másik, az élen az angol változattal Michael York-al). Amennyiben "feldolgozás" alatt ezt kell érteni - egy szavam sincsen.
  • zetortraktor
    #3
    Ez klasszikus és sikeres volt? Lehet. De miért dolgozzon fel bárki is olyasmit, ami szar? Akkor inkább ír valami újat. Egyébként senki nem lop semmit. Elkérik, odaadják. Felhasználják.

    De nem értem, hogy ezt miért most írod és miért ide, amikor az eredeti A hét mesterlövész is feldolgozás, egy klasszikus feldolgozása.
  • Montanosz
    #2
    ja még a végén a gyűrűk ura is folytatódik :-D
  • KoLaMan
    #1
    Biza, akkorát csattant, még most is cseng a fülem.
    Sokadszor mondom, de hiába: adott klasszikus, és sikeres filmek feldolgozásának semmi értelme - amennyiben tényleg feldolgozás persze, és nem csupán az eredeti ötlet ellopása, és újra hasznosítása. Valamint értsük meg egymást: NEM az anyagi siker lett megkérdőjelezve - annak semmi köze ehhez.
    Tényleg nehéz megérteni? Tőlem akármelyik régi klasszikust újra bepróbálhatják, akár meg is nézem, lehet még tetszeni is fog - csak éppen NEM azért mert jobb, vagy ugyanolyan jó, hanem mert jó esetben kapok egy új, jól megcsinált filmet, aminek - hát istenem, nem első eset - lopták a sztoriját. Ennyi.
    Érdeklődve várom a Casablanca feldolgozását, vagy akár folytatását... (miért is ne? érdekelne a végén a "remek barátság kezdeté"-nek folytatása, vagy Ilsa és Laszlo további sorsa... :-))