19
-
felemelő #19 Volt egy jó kis scifi, amiben egy ilyen többgenerációs hajó indult a messzeségbe és amikor végre odaértek, már várta őket egy kolónia, mert modernebb hajókkal sok évtizeddel később indult űrhajósok hamarabb odaértek. :)
Tudom régi, de érdekes cikk... -
esztyopa #18 Na,akkor holnap már indulhatnék is!
Vinni kellene persze egy háremet is,hogy mire odaérnék párezer? év múlva,még legyen élő ember a csillagjajón.
/Persze az emberi természetet,és a történelmet ismerve ennek SEMMI realitása nincs,
Vagy kinyírnánk,vag megennénk egymást.Maradjunk csak a Földön.Itt is eléggé el tudunk qrni MINDENT !/ -
felemelő #17 Valószínűleg a Föld körüli űrállomáson kellene parkolnia és ott lenne a szerviz bázisa is. Ott készítenék fel az új útra.
A földi gravitációt legyőzni drága dolog.
Már a nagy óceánjáróknál is kitalálták, hogy nem állnak be a kikötőbe, hanem az utasokat és árut kisebb hajókkal hozzák-viszik a partra.
-
gaszton421 #16 Ha tudnának építeni olyan űrhajót ami újrahasznosítható, akkor ingajárat indulhatna a Föld és a Mars között, a további felszereléseken kívül csak az üzemanyag árába kerülne minden oda és visszaút, meg persze némi karbantartásba a Földön minden út előtt. elviekben lehet építeni ilyen hajót és ezzel drasztikusan csökkenteni lehet a költségeket. A Spacex pont ennek keretében kísérletezik a hordozórakéták visszahozásával és ha minden jól megy az alacsony költségű újrahasznosításával. Ennek keretében pár év múlva a második fokozatok visszahozására is sor kerülhet és ezután pedig a Marsról visszatérő űrhajók jelenthetik a következő lépést. Az architektúráról szeptember 27-én tudhatunk meg többet mert akkor teszik közzé a Guadalajara-i asztronautikai konferencián. -
felemelő #15 A realitás jelenleg a Mars kolonizációja.
Annak is örülhetünk, ha megfelelő hajtóműveket tudunk építeni, hogy emberibb idő alatt oda lehessen jutni.
Annak is örülhetünk, ha egyáltalán évtizedek alatt önfenntartóvá tudnánk tenni ott egy kolóniát.
Még az is messze van, hogy egyáltalán kitalálják, hogyan lehet elindítani egy terraformálást (biológiai folyamatok beindítása, aminek eredménye több évtized/évszázad alatt legalább jó irányba tereli a folyamatokat).
Mivel vannak jelentkezők jó számmal, talán ideje lenne egyértelműen tisztázni, hogy nem a (lényegesen költségesebb és műszakilag nehezebb) Mars és Földre visszatérést kellene támogatni, hanem a marsi kolóniát és rendszeres utánpótlást... [tippemre egy visszatéréses utazás árából vagy 5 egymást követő hajót lehet küldeni, marsi kolónia fenntartásával és állandó utánpótlással, a kolónia bővítésével] -
morguldae #14 A Hold is lakható, a belsejében laknak is.... -
Whysper #13 Jólvan ez mind szép és jó ,d emég mindig ott tartunk ,hog ya a fény 4,5 évig utazik mi meg mé gközelében sem vagyunk egy iylen sebességnek 8) -
SirBubu #12 olyasmit csak könnyebb megtalálni, ami egyszerre 2 példányban is létezik, nemde? :D
még mellé nem is egy helyen koncentrálódik a 2, hanem 2 különböző helyen
így már 4-szer akkora az esély megtalálni :D
Utoljára szerkesztette: SirBubu, 2016.08.22. 10:45:19 -
VolJin #11 A féreglyuk az az elméleti elemi részecske méretű része az Univerzumnak, ami egyszerre két helyen van? Hogy kell az ilyet keresni, és hogy vinné előrébb ez a csillagászatot, űrutazás? -
Irasidus #10 Már úgy érted, csillagászati megfigyelések helyett kellene ezeket fejleszteni, vagy hogy érted? Csak mert a két dolog támogatása nem függ össze, érdemes lenne talán megnézni mit jelent az, hogy állami költségvetés, vagy k+f a magántőke esetében. Bizonyos dolgokat nem lehet, bizonyos dolgok meg nem térülnek meg, vagy lassan haladnak. Féreglyukak keresése meg egy érdekes kérdés, mivel egyesek szerint a technológia nem alkalmas ezek megtalálásra, mások szerint a határán vagyunk. Jelenleg nincsenek ilyen kutatások, és eddig nem sikerült drága műszeridőt kapni rá, éppen a bizonytalan volta miatt... Ugyanis keress meg a csillagos háttér előtt egy csillagos hátteret, gyenge alig érzékelhető egyedi sugárzással, ami a zajnál nem vagy alig több. Erre nem kapnak műszeridőt. :( -
who am I 7 #9 nem inkább a hajtómüveket kellene izombol fejleszteni? meg féreglyukakat keresni? persze jo ha van uticél, de az nem, ha nincs mivel eljutni oda..... -
Pares #8 *földihöz hasonló élet szempontjából.
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.08.20. 20:45:21 -
Irasidus #7 Az első olyan magyar hír, ahol nem tényként közlik, hogy megtalálták, hanem valamikor valaki bejelent valamit. Ami valljuk be, nem felfedezés. Like, SG. like cikkíró! -
dartois83 #6 Még ne spoilerezd el kérlek, mert még nem fejeztem be, de eléggé előrehaladott állapotban járok :) A rossz befejezés nem egyedi, Philip K. Dick számos regénye hasonló élményt adott, mintha elfogyott volna a cucc, amikor írta, olyan hirtelen lesz valami semmitmondó vége. Robinsontól a 2312 is nagyon érdekes könyv volt, mondjuk ott sem a cselekmény volt az érdekes, hanem az általa elképzelt világ és annak részletei. Nekem pl. ezért tetszett az Elysium is, mert jól kidolgozott képi világa volt. -
Inquisitor #5 A könyv nekem nagy csalódás volt, de nem azért mert rossz, hanem mert olyan mint ha három amúgy jó sci-fi könyvet random összekevertek volna benne ... de egyiknek sem lenne befejezése. Viszont a felmerülő problémák tényleg érdekes és fontos kérdéseket vetnek fel. -
dartois83 #4 Most épp Kim Stanley Robinson Auroráját olvasom, ott egy hasonló exobolygó felé haladó hatalmas kolonizáló űrhajó viszontagságait írja le. Nem lenne egyszerű dolog odajutni, ha nincs olyan technológia, ami más sci-fikben (térugrás, stb.). -
Inquisitor #3 Minapi hír, hogy öt pályázat nyertes beszállítótól berendelte a NASA a csillagközi utazáshoz szükséges berendezések, bioszféra, kiszolgáló egységek 1:1-es működő prototípusait tesztelésre. Már csak ki kéne találni miként juttassák majd el évszázadnál rövidebb idő alatt ezeket. -
#2
Az eredeti cikk, ha jól látom a Proxima Centauriról szól, amelynek az Alpha Centauri kettős csillagrendszerhez tartozása egyelőre még vitatott, bár valószínű, az SG cikkben is célszerűbb lett volna inkább az előbbi konkrét csillagról beszélni. Az AC rendszert tehát alkotja két Naphoz hasonló G osztályú csillag, meg a Proxima Centauri, ami egy egy M osztályú vörös törpe fler csillag.
A G osztályú csillagok kb Nap-Szaturnusz távolságra keringenek egymástól, de azok mellett a lakható zónában található földszerű bolygót még nem találtak, pedig ez a rendszer kiemelt célpontot képez minden exobolygó kutatásban.
A PC a Nap tömegének 17%-ával rendelkezik. Lakható zónája viszonylag közel van hozzá (a bolygók kötött pályáját eredményezi), és periódikus aktivitása miatt megnövekedett sugárzás éri az ott keringő bolygókat. Sajna kevésbé tűnik ideális csillagnak élet szempontjából. -
fonak #1 Jó lenne, talán adna egy kis lökést a fejlesztéseknek, ha van ilyen "közeli" cél. Bár a közeli jövőben aligha tudunk szondát küldeni oda, ekkora távolságot le lehet küzdeni a fizika mai állása szerint is, "csak" idő és technika kérdése.