32
-
Ravendark #32 Nem hiba a billió, jelen esetben tényleg annyiról van szó. :) Az eredeti angolban "trillion years"-ről van szó.
Utoljára szerkesztette: Ravendark, 2016.08.13. 20:20:41 -
csee00 #31 A "billió" tuti, hogy hiba. 1000 milliárd év múlva nem lesz itt már semmi. Vagy valami totál új.
Ideje megjegyezni, hogy ami angolban billion, az magyarul milliárd! Nem a mi hibánk, hanem az övék, hogy ilyen hülyén átvariálták, de megjegyezni azért meg lehet... -
gforce9 #30 Akkor ezek szerint rosszul emlékeztem, hogy az inflációs modellért is kaptak, mert nekem az derengett. Na mindegy , van ez így :) Most nincs kedvem átnyálazni az elmúlt évek Nobel díjjait. :) -
Irasidus #29 A Nobel díjat a Higgs-bozon megtalálásáért adták, nem az az inflációs kozmológiáért. A Higgs-bozon tulajdonságai és hatása egyenlőre még nincsenek tisztázva, ez a következő feladat a Nobel után. Tudom, hogy nem te keverted, nem is azért írtam, csak tanács volt, hogy neked mit kellene mondani, ha válaszolsz... De amúgy nem kötözködni akarok.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.08.11. 03:14:28 -
overseer-7 #28 elképzelhető, hogy bármely világban, ahol folyamatok jöhetnek létre.. megjelenik az élet.
Az élethez fejlődésre, kifejlődésre van szükség.
A fejlődéshez, folyamatra.. kölcsönhatásokra.
A fejlődéshez valamiféle irány "idő" koncepcióra van szükség.
A kauzalitás oksági viszonyaira.
-
gforce9 #27 A Nobel díj az nem elfogadást jelent valamilyen szinten? Ha jól dereng osztottak ezért. A fekete lyukat és az univerzum keletkezését nem én keverem. A gravitáció másfajta működéséről írtam illetve arról, hogy más hatások is voltak, nem csak az. Egyébként tudom hogy ezek még csak elméleti munkák, de jól összevágnak, persze kiderülhet még sokminden ezt nem vitatom, de nem hiszem, hogy ezt itt a fórumon fogjuk kideríteni :D -
Irasidus #26 Újujj. Az infláció ugyan máig az egyetlen, elméletileg ellentmondásmentes, az észlelésekkel összeigazítható koncepció, de máig sincs bizonyíték a megtörténtére, és így elfogadva sincs. Az ősanyag természetéről egyenlőre csak találgatások vannak, a Higgs-mező szerepe sem tisztázott, csak egy végtelenül lecsupaszított modellről van szó ez esetben. Ezek mellet vannak még más lehetőségek, és kutatások is, bár ez a legfelkapottabb, az igaz. A higgs-bozon meg egyenlőre a kísérletek tárgya, messzemenő következtetés levonni nem lehet... A legjobb válasz, az, hogy a fekete lyuk és az univerzum teljesen másképpen működnek, ha lenne időm kifejteném, mi a különbség, de most nem kezdek bele, mert dolgom van. Szép napot! -
gforce9 #25 A Higgs mezőnek antigravitációs hatása volt. Ez fújta fel az inflációs korszakban az univerzumot. Legalábbis a jelenleg elfogadott elmélet szerint. Ez a modell egybevág a jelenlegi részecskefizikai felfedezések eredményeivel. -
gosub #24 Arról még nem olvastam hogy az ősrobbanáskor miképp működött a gravitáció, akkor elvileg nem volt? Csak utánna jött létre? Lennie kell egy univerzum mértenek ami alatt mát fekete lyukba roskad, vagyis annál korábban tömege sem lehetett. -
Irasidus #23 Attól, hogy van róla tanulmány még nem lesz igaz, mint ahogy a fenti cikk sem. Ezek legfejtebb tudományos gondolatkísérletek, egyik tanulmány sem bizonyított, és egyik sem jobba másiknál. Egy kaptafa. -
#22
és BladeW, azt hittem rá tudtok keresni magatoktól is, de akkor is van ilyen elmélet, még ha szerintetek, mint amatőrök... szerint még nem is lehetséges. -
BladeW #21 Köszi, pont egy ilyet kerestem, de az istennek nem sikerült rábukkanni. E szerint a 15 millió éves univerzumban pár száz K a háttérsugárzás. Háát, ok sokkal kisebb, mint amire gondoltam, de azért még nem egy barátságos hely :) -
gforce9 #20 A lecsatolódása a háttérsugárzásnak a plazmakorszak végén történt meg, márpedig a lecsatolódást (amikor átlátszóvá vált a H-He gáz) az ha jól dereng valami 6000K talán kevesebb. A csillagkorszak majd jóval ezután következett. Gamovnak nem voltak meg azok az adatai amik mára már elfogadottak.
https://sites.ualberta.ca/~pogosyan/teaching/ASTRO_122/lect31/figure28-11.JPG
Hirtelen csak ezt találtam, de látszik rajta, hogy közel sem volt lehetetlenül forró akkor már. -
overseer-7 #19 annyit lehet tudni, hogy most 13.7 milliárd évesen 3 kelvin az univerzum hőmérséklete.. ebből visszaszámolni.. konkrét értéket.. az elég húzós számítás lenne.. és elég bizonytalan az eredmény is.. mert még semmit sem tudunk a világról jóformán -
BladeW #18 Gamov a 3 milliárd éves univerzumnak 50K hőmérsékletű háttérsugárzást "tippelt". Gondolom azóta pontosítottak a méréseken, de a 15 millió éves univerzumban akkora sugárzás lehetett, hogy életnek (főleg értelmes életnek) szerintem esélye sem lehetett kialakulni. (Ha van itt valaki aki ki tudja számolni a 15 millió éves univerzum hőmérsékletét, kíváncsi lennék rá.)
Utoljára szerkesztette: BladeW, 2016.08.09. 18:39:01 -
overseer-7 #17 Ki mondta neked, hogy mi nem éppen egy fekete lyuk belsejében élünk?
Carl Sagan szerint mi egy fekte lyuk belselyében létezünk..
Valószínűleg ez a fekte lyuk egy több dimenziós világban létezik.
A mi fekte lyukaink kettő dimenziósak.
Furcsa módon, ott annyira sűrű az energia, hogy a 3 dimenziós tér az esemény horizont közelében és azon túl.. elképzelhetetlen módon valahogy 2 Dimenziós felületté alakul.
Ha hihetünk a mögötte rejlő számításoknak. -
gforce9 #16 Az anyag teljesen más állapotban volt akkor és a gravitáció is másképp működött. Többek között a Higgs mező is felelős érte. A részecske felfedezése ezt meg is erősítette. Az persze filozófia kérdése, hogy vajon mi indította el a folyamatot. Mindenesetre erre az az általános válasz, hogy ezen nincs értelme töprengeni, mint azon sem, hogy mi található az északi sarknál északabbra. -
gosub #15 Mindig rutinosan tényként leírják mi kell az élet kialakulásához, de még soha sem sikerült még csak lemodellezni sem. Már várom mikor jutnak el odáig, hogy erre képes szuperszámítógépet építsenek.
Ha az összes anyag 13 milliárd éve egy pontban volt akkor miért nem egy gigantikus fekete lyukban ért azonnal véget? Sűrűbb lehetett mint a legsűrűbb feketelyuk. Hogyan tudott saját gravitációjából kiszabadulva felrobbanni? -
gforce9 #14 Hát pont a galaxisfejlődés az, amiről egyelőre elméletek vannak és bizonyíték kevés. Az a terület ködös. Az igaz, hogy kaotikus volt, de lehettek nyugodtabb részek simán. Valamint azt sem tudjuk egészen pontosan, hogy mit bír ki az élet és mit nem. A földinél már vannak sejtéseink, hogy hol a határ. Elvi akadálya nincs a párszázmillió éves univerzumban stabil bolygórendszer kialakulásának. Ritka volt? Valószínű. Lehetetlen? Hát erre nem vennék mérget. Az első pármillió évig élő óriáscsillagok sokkal több anyagot gyártottak le, mint a mai "átlag". Illetve nem is az, hogy legyártották, hanem mindegyikük szét is szórta. -
wednes #13 A kezdeti világegyetem túlságosan kaotikus volt, ahhoz szerintem, hogy az élet "megkapaszkodjon benne".
Azt mondod pár száz millió év?
A világegyetem nagyságredekkel kisebb helyen koncentrálódott, sokkal sűrűbb volt. Ezért képződött, annyi nehézsúlyú csillag, ahogy írod. Nos, akkor nem csak időnként robbantak a szupernóvák, hanem állandóan, hiszen a csillagok óriás csillagok voltak. Ezek halálos gammakitörései állandóan letaroltak mindent.
Még most is elég gyakoriak a kettős és többes csillagrendszerek, hát még akkor(mikor mindenhol anyag volt jóval sűrűbben). Ez erősen gátolja a stabil bolygó képződést.
Nem csak az életkez kellenek a nehéz elemek, hanem a kőzetbolygókhoz kialakulásához is (legyen vasmag pl). Ehhez nem elég egy generáció, kellő robbanás kell, hogy annyira beterítse nehéz elemekkel a környezező teret.
A galaxisok is jóval közelebb voltak egymáshoz, gyakoraltilag kvazárok voltak, nem ilyen békés belsejük volt, mint a mi Tejútunknak. A gravitációs hatások állandóan befolyásolták a galaxisokban keringő csillagok pályáját.
Egy szó mint száz, sokkal "viharosabbak" voltak a körülmények. Kellett hozzá egy "kis" idő míg a tágulás miatt a kölcsönhatások száma is csökkent, lenyugodott annyira az univerzum, hogy stabilabb és nyugottabb körülmények alakulhassanak ki, kellő nehéz elemmel. Például egy kisebb naphoz hasonló csillag létrejöttéhez. -
overseer-7 #12 egy idő után amint jobban kinyílik a szemünk szerintem már nem az lesz a kérdés, hogy van e intelligens létforma rajtunk kívül.
Hanem hogy mennyi van a galaxisunkban.. biztos sok faj utazgat már a csillagok között.
A legtöbb lehet, hogy nem is biológiai alapú, hanem tisztán mesterséges.. vagy valamiféle kevert lények, amik mesterséges központi kognitív rendszerrel rendelkeznek.. ami analog a mi biológiai agyunkkal.. és mellé lehet, hogy van valamiféle biológiai "ruha" testük. -
overseer-7 #11 "A kezdeti csillagok is legyárthattak kellő mennyiségű anyagot. A nagy csillagok élete évmilliókban és nem évmilliárdokban mérendő ezen felül ezek a nagy csillagok biztosan szupernovaként végzik"
ez pontosan így van.. nem köztudott, de ez így van.
Eleinte több óriás csillag volt mint ma.. és gyorsan elégették az üzemanyagukat.. és szétszórták a nehéz elemeket a világűrben..
Ezekből lettek később a 2. generációs rendszerek, ahol kőzetbolygók is létrejöttek.
Ha azonnal megjelenik az élet.. mint a mi bolygónk esetében is..amint a körülmények alkalmassá vállnak rá. Akkor úgy az ősrobbanás után.. kb 500 millió - 1 milliárd éven belül legkorábban elméletileg létre jöhet az élet valahol.
-
esdideki #10 Légiesen könnyed. -
Pares #9 Amikor a Földön megjelent az élet, elég extrém körülmények uralkodtak rajta, épphogy megszilárdult a kéreg. De lehet, hogy pont extrém körülmények kellenek az élet kialakulásához, és nem egy nyugodt környezet. Ráadásul a mai napig a több kilométer mély bányáktól kezdve a felszín legextrémebb helyein át a légkör felső rétegeiig mindenhol van élet. Ezek már elég jó jelek arra, a földihez hasonló élet lakhatósági zónája elég tágas, és az élet rendkívül szívós és alkalmazkodóképes. -
gforce9 #8 A kezdeti csillagok is legyárthattak kellő mennyiségű anyagot. A nagy csillagok élete évmilliókban és nem évmilliárdokban mérendő ezen felül ezek a nagy csillagok biztosan szupernovaként végzik, ellentétben a kisebb társaikkal, amelyek megállhatnak a nehéz anyag termelése közben, nem robbannak fel és nem szórják szét az anyagot. Nem kellett ehhez sok milliárd év. Bár a 15 millió év is kevés.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.08.08. 21:13:29 -
BladeW #7 kérjük a linket az "elmélethez" -
wednes #6 Miféle elmélet?
Hidrogén és héliumra alapuló élet? Az milyen?
A nehéz elemek létrejöttéhez évmilliárdok (több generációs csillagképződés) kellettek. -
Archenemy #5 "Akkor most mi nyertünk??? "
Csak akik szaporodnak :D -
#4
ja ez egónkat ezzel táplálják de szerintem hülyeség, van olyan elmélet, hogy a nagy bumm után már 15 millió évvel is kialakulhatott az élet mi meg sehol sem voltunk még akkor, az ember is a mai formájában is csak pár tízezer éves... -
#3
Akkor nincs más dolgunk mint szaporodni és s okasodni!
XD -
CRMessen #2 Nekem az jött le ebből, hogy mi vagyunk az Ősök :) -
Nos #1 Akkor most mi nyertünk???