?rhajósokat küldene a Marshoz a Lockheed Martin

A helyzet az hogy praktikus okokból az összes holdraszállást úgy időzitették hogy az adott terület jól meg legyen világítva és ugyanakkor a kapcsolattartás miatt a Föld felüli oldalon voltak a leszállások. Ebből adódik hogy ilyenkol a Hold a Föld magnetoszférájának elnyúlt uszályában volt és ezért még mindig kissebb sugárzást kaptak mint a bolygóközi térben a Mars felé haladva. Egyébként a Holdprogram idején éppen 1968 végén, 1969 elején volt a napaktivitás maximuma ezért a napkitörések esélye is magasabb volt mint egyébként. Ez a maximum azonban jóval kissebb volt mint a kovetkezö 1979 végén mert az kb 50%-al erősebb volt, az előző 1958 elejéről meg majdnem a kétszerese. szóval az 1968 és 1972 közötti leszállásokkal szerencséjuk volt. Amúgy a Napból származó sugárzás kis ingadozásokkal állandó, a komolyabb napkitörések idején viszont a sokszorosa.

Vagyis egy aszteroida belsejében kell élni 😊

Az ötlet már megvan a sugárvédelemre: Dennis Tito kapszulája.. Szóval az űrhajósok fő foglalkozása az lesz, hogy kiveszi a kapszula falából az ételt, aztán helyére teszi a minden egyéb szükségtelenné vált dolgot. (ürülék, WC papír, papírtőrlők, stb.) A világűr meghódításának romantikája...<#papakacsint>

Én találtam ilyen adatokat, a helyzet az hogy a F.ld felszínén tényleg az a helyzet amit itt írtak , alacsony Föld körüli pályán a napkitörésekből származó sugárzás még nem ad hozzá túl sokat csak napkitörések idején de akkor jócskán. ilyen alkalmakkor az orosz modulokba vonulnak vissza az űrhajósok mert azok masszívabb felépítésűek, ott kb. fele akkora dózist kapnak mint máshol. a nagyenergiájú kozmikus sugárzás már itt is hasonló mértékű mint a mágneses mező határán túl. Egy esetleges Mars utazás során a kb 6-8 hónapos odaút és hasonló hosszúságú visszaút során, plusz a felszíni tartózkodás másfél éve alatt (a legtöbb marsi projekt úgy számol hogy a következő optimális indítási ablaknál jönnének vissza elég időt hagyva a felderítésnek és a tudományos munkának), kb 50-70 rem sugárzést kapnának ami kb 20% növeli meg az esélyét annak hogy rákot kapjanak a maradék élétuk során (az ha dohányzik valaki 100% rizikó növekedést okoz, tehát dupla akkora az esélye hogy valamilyen rákot kap). Durván fogalmazva ha valaki időben leszokik a dohányzásról és vállalja egy Mars utazás sugárzási rizikóját akkor még javulnak is a túlélési esélyei. A Mars felszínén töltött másfél éset kb negyede sugárzásal kalkulálnak mint kint az űrben hiszen a lehetséges irányok felében maga a Mars sziklatömege biztosít árnyékolást, valamint a légkör is valamennyi sugárzást megfog bár nem annyit mint a földi. Ezenkívül valamiféle sugárzásvédelem a felszínen is kialakítható például a felszíi por, homok zsákokba töltésével a lakómodul tetején alakítható ki részleges sugárzásvédelem. Az ürben utazás közben valamiféle óvóhely kialakítása ajánlott, például a víztartály belsejében vagy az ürhajó burkolatában kellene kialakítani a víztartályt, a magas hidrogéntartalmú szerves anyagok jobbak ebből a szempontból mint a fémek. amúgy anyagtól függően 3-10m vastag szilárd anyag biztosítana olyan alacsony sugárzási terhelést mint ami a Földön nulla tengerszintfeletti magasságban van, de már a nagyobb tengerszintfeletti magasságokban (3000+) , ahol még városok vannak is ennél 2-3x sugáradagot viselnek el különösebb károsodás nélkül.

A kérdés az, hogy az utazás és marsi tartózkodás értékébe már beleszámolták-e a jelenleg elérhető sugárvédelmet, illetve marson az olyan optimalizációt, hogy csak aacsony sugárzási szintnél mennek ki szkafanderben. (Szerintem igen.)

Szerintem azért nem találni konkrét adatokat, mert nem állandó.

Itt van holdraszállásos dózis mérés miközben kint voltak, de ezeket biztosan úgy időzítették, (időpontot és időhosszat is), hogy biztonságosak legyenek. Ha kiszámolod a dózisteljesítményt (elosztod idővel), akkor nagyságrendi eltéréseket kapsz. Pedig itt valószínűleg a Föld mágneses mezeje árnyékolta a napból jövő sugárzást. (Legalábbis remélem, hogy akkor küldték ki szerencsétleneket!)

Mérés az egy dolog. Az a fő gond, hogy a mágneses mezőn kívül annyira más eloszlású és jellegűek a sugárzási értékek, hogy nehéz összehasonlítani a földivel, de vannak azért adatok.

Ez alapján el lehet indulni, az alján vannak kiegészítő linkek is:
http://spaceflight.nasa.gov/spacenews/factsheets/pdfs/radiation.pdf


Illetőleg ez (bár kicsit bulváros):
http://www.space.com/21353-space-radiation-mars-mission-threat.html

Ez így nem igaz, az Apollo 10-nél nem a végleges verziójú holdkomp utazott, hanem egy olyan verzió ami még túl nehéz volt tehát nem tudott annyi üzemanyagot magával vinni mint ami a leszálláshoz kellett volna. ttehát nem direkt kaptak kevesebb üzemanyagot hanem a nem végleges verzióba nem tudtak annyi üzemanyagot vinni ami elég lett volna a teljes oda vissza útra. A holdkomp fejlesztéssel állandóan le voltak maradva. az Apollo 8 azért ment holdkomp nélkül mert nem készült el időre ugyanakkor félő volt hogy az oroszok egy Szojuz/Proton kombinációval megkerülik a Holdat és üket szerették volna megelözni. a Holdkomp tesztelésére azután az Apollo 9 útján került sor de csak Föld körüli pályán, az Apollo 10-nél meg mindent kipróbáltak a Hold körül csak magát a leszállást nem teljesen.

Abszolút így van!
Csernobil után sem halt meg mindenki rákban, még azok közül sem mindenki, aki komoly sugárbetegségből gyógyult esetleg fel.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.05.21. 00:25:21

Az az érdekes, hogy én is a múltkor megpróbáltam utánanézni a neten, hogy mekkora a sugárzás pl. a Hold felszínén. Nem igazán találtam rá adatokat pedig elvileg összevissza mérték.

Egyet értek, de ne írd, hogy biztos befigyel.
Mert egyáltalán nem biztos. Ezek sztochasztikus hatások.

Azt kihagyod, hogy a Föld mágneses mezeje eltéríti a nagy energiájú kozmikus/Nap eredetű töltött részecskéket, főleg protonokat.

Egy alumínium kapszulában az űrhajósok folyamatosan annyi röntgen sugárzást kapnának az űrhajóba csapódó protonok lefékeződése miatt, mintha mondjuk heti 10 röntgen felvételt csinálnának róluk. Nem halálos, de a rák, sterilitás, ilyesmi biztos befigyel pár évvel a visszatérés után.

Ha elkapnak egy napkitörést, akkor még enyhe sugárbetegség is összejöhet, hányás láz miegymás.

Találtam egy ilyet:
https://en.wikipedia.org/wiki/File😛IA17601-Comparisons-RadiationExposure-MarsTrip-20131209.png
"Comparison of radiation doses, includes the amount detected on the trip from Earth to Mars by the RAD on the MSL (2011–2013)."
https://en.wikipedia.org/wiki/Health_threat_from_cosmic_rays#Human_health_effects
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.21. 00:16:53

Más kérdés, hogy mekkora a sugárzás a Föld mágneses mezején kívül, de erre vonatkozó adatot meg sehogy nem sikerül találni.

Az embert érő sugárzásnak 1/3-a az, ami az űrből jön, 1/3-a amely külső (Földi eredetű) forrásból, és 1/3-a származik a testünkben található anyagok természetes radioaktivitásából.
Szerintem meglesznek.

Már két éve is mondtam ezt 😊 Örülök, hogy nagy cégek is látják a nyilvánvaló megoldásokat.
Azért nem mindegy, hogy az idő lag miatt óránként 40 centimétert halad egy szonda a felszínen,biztonsági okokból, vagy annál jóval többet.
Mert az jelenlegi Mars szondák működési idejének 95%-át a vizsgálandó helyszínek megközelítése teszi ki.

A sugárzás elleni védelem már egy megoldott dolog?

A '60-as években már terveztek ilyen repüléseket és kb akkor ugyan annyi lehetőség volt rá mint most.

Ha a Kínaiak rámozdulnak a témára, akkor talán megvalósítják, egyébként marad a médiaoffenzíva szintjén ez is.
😞

Nyilvan nem az urhajosokra gondoltam hogy kisertes, mert ha nincs a tervben nyilvan nem tudnak leszallni, mert nincs hozza semmijuk.
Hanem a program tervezoinek a kisertesere, hogy levagjanak egy-egy "folosleges" utazast, ahol ugysem szallnanak le. Pedig szukseg van ezekre, mivel sok mindent le lehet tesztelni, es sokkal olcsobb egy megkerulout mint egy leszallout.

Okasan kevesebb üzemanyagot töltöttek a Apollo-10 holdra szálló egységébe, nehogy kísértésbe essenek amikor a Holdkompot kellett kipróbálni a Hold körül.
itt egyszerűbb dolguk lesz a korlátozással, mivel nem lesz leszálló egység , csak Mars orbitál tartózkodás, és távirányított cuccok. Ha megvalósul, de ismerjük az amerikai szokásokat. Folyton a 3D artistok járnak jól, mert azoknak szinte minden évben kell alkotni...

Egyszerű. A Nasaé a pénz, az űrhajósok stb. Logikus, hogy a Lockheed Martin, ami egy gazdálkodó szervezet, nem fog a saját zsebéből dollár milliárdokat elkölteni a Marsra.
Egyébként mivel gazdálkodó szervezet, és már kapott zsetont az Orionra, most újabb K+F pénzeket szeretne lejmolni a Nasatól, hogy a K+F kapacítását és a berendezéseit 100%-osan ki tudja használni, a bérköltségeit meg minél nagyobb hányadban az amerikai adófizetők pénzéből fedezze.

A holdraszallasnal nagyon okos volt hogy lepcsozetesen valositottak meg, es eloszor csak korberepultek, es csak kesobb szalltak le.
Na a Marsnal eleg eros lesz a kisertes, hogy ha mar honapokat utaztak, ne jojjenek egybol vissza, hanem szalljanak is le. De szerintem jobb lenne, ha eloszor ok is csak megkerulnek.

Oda van írva a cikkbe, "ezt pedig külső partnerek bevonásával végzik. Az egyik ilyen partner " a Lockheed Martin. 😊

Ez mit jelent: "a terv valóra váltásához a Nasa hozzájárulása is szükséges lesz."
Akkor kié a Lockheed Martin? Vagy kié a Mars? A NASA tulajdona?