22
-
Sequoyah #22 A problema a panspermia elmelettel, hogy az eredeti kerdest nem valaszolja meg. Az eletnek valahol, valahogy mindenkepp ki kellett alakulnia.
A panspermia elmelet akkor lesz erdekes, ha pl a jupiter holdjan talalnak eletet, es az eppen olyan mint a foldi elet, es gyanus lesz, hogy kozos ostol szarmazik. -
Sequoyah #21 Az univerzum anyageloszlasat egesz pontosan ismerjuk. A foldi elet anyageloszlasa pedig nagyban hasonlit az univerzum anyageloszlasahoz.
Mivel a masik elet is ugyanebben az univerzumban keletkezett, ezert valoszinu, hogy ugyanazon anyagokbol is fog allni. A foldi elet nem kiveteles, epp olyan amilyennek varnank. -
xyl #20 "Most azon gondolkodom, hogy víz alatti életből létre jöhet e technológiai civilizáció? (eszközhasználat, egyre fejlettebb eszközök használata, nem tudom elképzelni földiként)"
Valami eszközhasználat-féle... Polip kókuszdiókkal -
Nemzsidó #19 Az univerzumunk élettel fertőzött.
Ez a kijelentés, mint alapvetés akkor is érvényes, ha sehol máshol nincs jelen az élet csak nálunk. Bár valószínűbb, hogy ide is valahonnan érkezett, mint ahogyan a pánspermia elmélet leírja. Az élet milyensége ebből a szempontból lényegtelen, az a megfelelő körülményekhez alkalmazkodó. -
Archenemy #18 "más bolygón teljesen más anyagok is lehetnek (vagy nem tudom, de szerintem senki sem tudja : ) "
Nyilván ott egész máshogy működik a fizika meg a kémia :D Nemá. Ahol eddig voltunk, ott semmiféle új anyagot nem láttunk, legfeljebb a szokásos anyagokat a Földön szokottól eltérő koncentrációban vagy halmazállapotban. -
#17
Sok dolog lehetséges, amire emberi ésszel nem is gondolunk, mert nincs rá szükség, más bolygón teljesen más anyagok is lehetnek (vagy nem tudom, de szerintem senki sem tudja : ) -
Sequoyah #16 Arammal lehet heggeszteni 
Na komolyra forditva, igen, a tuz hianya az altalunk ismert technologiai fejlodest lehetetlenne teszi. En nem tudok mas technologiai fat elkepzelni amiben a tuz nem olyan fontos, bar lehet hogy van olyan.
Korlatozottan egyebkent elkepzelheto a dolog, pl tenger alatti vulkanoknal, de eleg nehezen hasznalhatoak, es nem hordozhatoak... -
Archenemy #15 Eleve pl. tűz nélkül a fémmegmunkálásnál már gondokba ütköznek sztem. -
Cyberdog #14 Montanos. Ha csak egy darab egysejtű lényt találnának más bolygón, az ugyan olyan fontos és szenzáció lenne, mintha egy komplex életformát. Már az a tény is, hogy egysejtű életforma kialakult egy bolygón, ami történetesen nem a Föld, ahogy Sequoyah is mondta, az maga lenne a tudományos (s megmerem kockáztatni, hogy nem csak az evolúciókutatás) forradalom. Egy multidiszciplináris forradalomnak lennénk tanúi. -
Sequoyah #13 Epp a napokban gondolkoztam ezen. Nekik a szarazfoldre kimaszni olyan, mint nekunk egy urutazas. A szarazfold kozepet meglatogatni pedig feler egy holdraszalassal. Szkafanderben, ami vizzel van feltoltve. Az urbe kijutas pedig meg egy nagysagrenddel komplexebb, tobbfokozatu raketa aminek elso fokozata a vizben mukodik, vagy vizfelszinrol indul, es a konnyu levego helyett a nehez vizet kell amgukkal cipelni.
.
Na sok ertelme nincs ezen gondolkozni, de erdekes fantazia:) -
Sequoyah #12 Az elet mibenleterol es kialakulasarol szerzett tudasunknak van egy oriasi nagy korlatja. Csak egyetlen peldat ismerunk.
Ha csak egyetlen egysejtucsket talalunk ami tolunk fuggetlenul alakult ki, az a biologia es az evoluciokutatas forradalmat fogja okozni.
A foldi elet alapja a DNS, ez az informacio tovabbadasanak alapja, es minden egyes eletforma ezt hasznalja. Es fogalmunk sincs miert pont igy alakult ki, es miert nincs egyetlen pelda sem masra. Vajon hogyan orokiti tovabb az informaciot egy teljesen mas eletforma, ami sosem talalkozott a foldi elettel? Miert es miben mas az o modszere, mint a mienk? Vagy esetleg tolunk fuggetlenul is a mienkhez hasonlo DNS alakult ki? Ez esetben a mi eletformank nem veletlen, hanem univerzalis szabalyok hatarozzak meg. Csupa izgalmas kerdes ami valaszra var. -
Sequoyah #11 A kulonbozo aramlasi formaknak es egyebeknek koszonhetoen kitoltak a lakhatosagi zona hatarait, es igy olyan bolygok is bekerultek a kosarba, amik eddig nem.
Ennyi, nincs itt semmi tulspilazva, csak adtak ra egy magyarazatot. -
#10
Most azon gondolkodom, hogy víz alatti életből létre jöhet e technológiai civilizáció? (eszközhasználat, egyre fejlettebb eszközök használata, nem tudom elképzelni földiként)
Utoljára szerkesztette: zola2000, 2016.04.08. 17:25:46 -
orbano #9 nyilván ez a marék tudós a hülye, mert nem kérdezett meg Téged, hogy van-e értelme egy tonna parciális diffegyenletet végigvergődni, hogy megfelelő "hőháztartása" alakul-e ki ezeknek a bolygóknak. ahogy itt írták már, a lényeg a sűrűség, és ezáltal az áramlás hőszállító képessége, ami az egész bolygót fűteni tudja.
gyanítom ha nem lesüllyedne a 4 fokosra melegített víz, akkor tovább melegedne és inkább párologna, ami csökkenti a vízfelületre eső napfényt, és a bolygó hőelnyelő képességét. ami a lakható zónán kívül ölég fontos lehet.
az ilyen elméletekre pedig azért lehet szükség, mert ismeretlenben keresgélünk, nem árt jó tippeket kitalálni... -
Fbn Lx #8 ezt esetleg úgy tudom elképzelni, hogy a magas sótartalmú óceán hőmérséklete mondjuk -X és felső határral +4 °C között mozog, és a lesüllyedő 4 fokos réteg lenne az, ami "fűt"
Utoljára szerkesztette: Fbn Lx, 2016.04.08. 12:55:59 -
#7
Hipotéziseket általában igazolt elméletekből szoktak felállítani, nem pedig hipotézisekből. A földi élővilágtól eltérő életről pedig maximum hipotéziseink vannak, mert ilyennel még nem találkoztunk.
Amire te gondolsz, az színtiszta sci-fi.
----
Az oké, hogy ellentét, de annyira, hogy ott a melegebb víz süllyed? -
VolJin #6 És ez hogy jön ide? -
elektzaccc #5 Hivatalosan egyféle életet, és annak a feltételezett kialakulását ismerjük. Csak azért mert nem találkoztunk másfélével, még nem biztos, hogy tényleg létezik olyan, hogy "lakható zónán kívüli". -
#4
papucsállatkákkal amugy se sokra megyünk, és nem hinném ilyen bolygókon fejlődne ki egy űrutazást elérő civilizácio -
halgatyó #3 Még valami. Ha az áramlást a sókoncentráció-különbség tartja fenn, akkor viszont valaminek fenn kell tartania a koncentráció-különbséget (amit az áramlás folyamatosan kiegyenlíteni törekszik).
Én csak egy olyan jelenséget tudok, amely ezt a koncentráció-különbséget fenn tudja tartani: a párolgás-lecsapódás.
Ha viszont az ottani nap fénye gyenge, akkor a párolgás is gyengébb lesz.
Bizonyára kiszámolták ezt, csak nekem furcsa. -
halgatyó #2 Ez így kissé zavaros lett. Csak egy példa: "...a sarki régiókból áramlana a hidegebb víz az egyenlítői térségbe, ott némileg felmelegedve lesüllyedne a mélybe..." vagyis ami hideg állapotban nem a mélyben áramlott, az felmelegedve olyan sűrű lenne, hogy lesüllyedne... hmmm.
A lakhatósági zónán KÍVÜL marrha hideg van. Mi tartaná fenn ezt az áramlást, ha a központi csillag sugárzása olyan gyenge, hogy a víz még az egyenlítőn is megfagy? Hisz még a kiváló adottságokkal rendelkező Föld is volt már "hólabda" akkor mit várhatunk egy jóval hidegebb bolygótól? A Föld fel tudott melegedni a hólabda korszak után (feltehetően a vulkáni működés által kibocsátott CO2 miatt) de ha mondjuk 50 millió km-rel távolabb lenne a Naptól, akkor? -
#1
Hogy miiii?
Ő izé, ha van cirkuláció, akkor van hőszállítás, a sarkok melegítése. Ha kisebb a hósapka, akkor több fényt nyel el, ami megint csak jó a melegítéshez. Ha túl messze van csillagtól és seggig befagy a só ellenére is, akkor tökmindegy.
Ha sós a víz, akkor alacsonyabb hőmérsékleten fagy, ennyi. Mifasznak kell ezt már megint túlspirázni, Golfáramlatozni.