11
  • Aldo Moro
    #11
    Engem a téma miatt érdekel. A trükkökről annyit mondanék, hogy A feláldozhatók 2.előzetesében is nagyon ramatyul nézett ki, amikor Schwarzi letépi a Smart ajtaját, aztán a filmben már tök jó.
  • Jawarider
    #10
    Sőt, 2010-ben is készült egy Zsé verzió belőle...
  • professional
    #9
    Na ebből is csináltak egy vereksző törpés keletnémet akciófilmet...pedig annyira gyönyörű a storyja, hogy a fogatverseny és a hajócsatás részen kívül nem is kell bele nagyon több fight!
  • Wittgen
    #8
    Borzalmas, az egész csak a látványról szól. A színészek sem győztek meg. Persze Zurer még mindig eyecandy milf, de ez kevés a filmhez.
  • Ender Wiggin #7
    Ayelet az Zurer lesz, nem Zorer.

    Az 59-es Ben Hurnak legalább az a létjogsultsága meg van, hogy az előző film néma volt. Más kérdés, hogy minden idők egyik legjobb filmje lett így is, hogy csak második a feldolgozások sorában. Ennek a mostaninak (és a tévéfilmnek pár éve) semi, de semmi nem indokolja a szükségességét. És mikor egy mai fiatalnak ajánljaná valaki, hogy ismerje meg Ben Hur történetét, ha már olvasni rest, akkor nyilvánvaló, hogy továbbra is Wyler-félét fogja, az biztos.
  • KoLaMan
    #6
    Nem gondolom, hogy a világ körülöttem forogna (sajna), de az neked miből jött le, hogy azt gondolom?
    Szerintem meg Te lepődnél meg, hogy a mai fiatalok is kezdik már unni az öncélú CGI-t.
    Még egyszer tehát: semmi bajom a CGI-jal, ha a film nem arról szól, hanem csak eszköz.
    Azt is megismétlem, hátha nem volt hangsúlyos: szurkolok az új Ben Hur-nak, legyen méltó a nagy elődhöz (sajna a trailer alapján erre kevés esély van, de ne legyen igazam).
  • KoLaMan
    #5
    Fölös dolog volt "elmagyaráznod" - ugyanis a fenti cikkben benne van.
    Nem az elnevezés számít, hogy az eredeti film-e, vagy könyv, hanem hogy mely ismert, sikeres mű farvizén akar érvényesülni. A könyvet a maiak vélhetően nemigen olvasták, az 1925-ös filmet gyaníthatóan nem látták, ellenben a 11 oscaros Charlton Heston-féle filmet alighanem a nagy többség ismeri, és elismeri. Erről írtam, ez volt a lényeg, ha elsőre nem sikerült jól megfogalmaznom.
    Na hasonlítsd már ezt a Három testőr feldolgozásokhoz. Részint azok ahány, annyiféle, (és egyik jobb mint a másik), másrészt azok nagyon nem a CGI látványosságáról szóltak - sőt...
  • Etinger
    #4
    A trailer alatti kommenteket + a videó értékelését elnézve úgy tűnik mégiscsak van igazság abba amit mond, mert látványosan az ellenszenv a reakció a közönségtől, ami valljuk be, baromira nem jó jel a stúdió számára.
  • zetortraktor
    #3
    "Ami engem illett, már sok esetben tapasztaltam, hogy sokkal inkább lenyűgöz egy régi film látványos sok statisztás díszlete "

    Igen, ez szép és tisztelendő, de a világ nem körülötted forog. Gondolom, nem lep meg, hogy egy mai fiatal inkább nézi meg a mostanit, mint a régit. Bár, jó eséllyel egyiket sem fogja.
  • Dynamic
    #2
    Látom, az emberek 90%-a tévedésben él, mert mindenhol el kell magyarázni, hogy ez a Ben Hur nem egy remake, hanem egy 1880-as regény újbóli megfilmesítése. Mint a a Három testőr legújabb verziójára sem mondjuk, hogy remake, ugyebár.
    Mellesleg az 1959-es Ben Hur sem az "eredeti" volt. Előtte már 1925-ben is leforgatták. Ott nem számít, hogy elfogyott az ötlet? A Charlton Heston-féle is csak egy szánalmas remake volt?
  • KoLaMan
    #1
    Szánalmas. Az pedig még szánalmasabb, hogy van az ilyesmire kereslet.
    Ezek az újra feldolgozások/remake-ek/reboot-ok nem szólnak másról, mint a mai (CGI) technika fölényének látványos bemutatása a régi hagyományos filmtrükkökkel/sok statisztával-díszlettel/kaszkadőrökkel/stb. szemben. Na meg persze a használható új filmes ötletek tökéletes hiányáról.
    Ami engem illett, már sok esetben tapasztaltam, hogy sokkal inkább lenyűgöz egy régi film látványos sok statisztás díszlete (a maga hibáival, és korlátaival együtt), pláne ha az remek történettel, és színészekkel párosul.
    Egyáltalán nem vagyok a CGI ellen (sőt, sok esetben ma már nélkülözhetetlen), de gyűlölöm, ha egy film CSAK arról szól.
    A Ben Hur esetében (és minden hasonló feldolgozás esetében) kívánom, hogy ne legyen igazam - sajnos rendszerint hiába.