36
-
ostoros #36 https://en.wikipedia.org/wiki/Three-North_Shelter_Forest_Program
Ez itt másnéven a Green Great Wall. /Zöld Nagy Fal/
https://en.wikipedia.org/wiki/Great_Green_Wall
Ez pedig a Great Green Wall. /Nagy Zöld Fal/
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.02.12. 17:50:08 -
g3rappa #35 loool, a Zöld Nagy Fal-at nem kinaiak epitik, hanem a szahara deli hataran levo orszagok, es kozel sem 400 mill hektaros teruletrol van szo... Ezeket a hulyesegeket honnan vette a kedves szerkeszto?
Utoljára szerkesztette: g3rappa, 2016.02.12. 11:29:16 -
#34
Ez sajnos tény! ;) -
mizar1 #33 Brit tudósok. -
ostoros #32 http://news.discovery.com/earth/plants/co2-isnt-spurring-plant-growth-as-expected-151209.htm
Minmeghalunk! -
#31
Fügetlenül a téma nagyon érdekes tüzeléstechnikai összefüggéseitől, azért kell megvizsgálni az egészet mert a magasabb CO2 szint nem csak az ember által ültetett, hanem minden növény vegetációs időszakát, dússágát növeli. Ergo a CO2 szint változása, eltolja a felszín albedóját, növeli az elnyelt napenergia menyiségét felmelegedést okoz. A dúsabb növényzet ráadásul a transpiráción keresztül több vizet juttat a levegőbe, ami üvegházgáz, az az megintcsak emeli a hőmérsékletet.
Az ilyenfajta visszacsatolás ideális esetben 5-6 fokkal is emelheti a Föld átlaghőmérsékletét hosszabb távon, azonban a paleoklimatikus adatok szerint a CO2 akár 10-20X feldúsulsa esetén sem szalad meg a rendszer, hanem itt megáll. A több CO2 ugyanis bezárja az egyes növények légcsere nyílásait, csökkenti a transpirációt. Emellett az optimális CO2 szin olyan 1500 ppm, a mai érték kb 4X-ese. A magasabb CO2 szint már nem okoz extra növekedést a növényeknél. Vagy is a rendszer a növényzet, a cikk által felvetett oldalról önszabályozó.
Kérdés persze, hogy akarunk, tudunk-e a jelenlegihez képest 5-6 fokkal magasabb átlaghőmérsékletű klímában élni. Bár magánvéleményem szerint erre sokal kevesebb a ráhatásunk, mint az általánosan elfogadott.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.02.11. 15:30:08 -
ostoros #30 Akkor olvasd el még egyszer. Fűtőértéket kilogrammonként mérünk. Látod? A fenyő fűtőértéke nagyobb! Térfogatra persze igazad lenne.
Abban, hogy a többi lassabban ég, igazad van. Tényleg alkalmasabb tűzifának emiatt. De a fűtőértéke alacsonyabb.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.02.11. 10:42:26 -
Meridian #29 A fák annyira nem hatékony CO2 megkötők... viszont valóban, a port nagyo jól megfogják. Kérdés, hogy a városi légszennyezést hogyan viselik el, de vannak fafjok, amelyek tűrhetően bírják az ilyen körülményeket is.
A legjobb CO2 megkötők úgy tudom az algák, de már ipari mennyiségben fogyasztják is (meg termesztik is)... -
Meridian #28 A linkelt cikkben pont azt magyarázzák, amit én is... picit benézted. Egyébként erdész technikusnak tanultam, a linkelt cikk nélkül is tudtam mi mennyi. A fenyőféléket nem használják se papírfának (a gyantássága miatt) se tűzifának, de persze nem is lenne célszerű, mert szép egyenesen és gyorsan nagyra nőnek, így elsőrangú rönkfák, amiből aztán bútoralapanyag (faléc) vagy építőanyag, gerenda készülhet.
Persze a levágott gallyait, hulladákot eltűzelhetik, mert a gyantatartalom miatt nagyon könnyen meggyújtható, és magas hőértéken is ég, de viszont a hátránya az, hoyg gyorsan el is ég, azaz elobban. Míg egy tömörebb tölgy bükk gyertyán lassabban tartósabban, hosszabban ég, azaz fűtésre sokkal alkalmasabb. -
miles_Christi #27 Vagy, tiltsuk be az erdőtüzeket! -
ostoros #26 Ez kurvára demagóg. -
#25
The inconvinient truth!
Amíg mi ilyen faszságokon vitatkozunk, mert kell egy gumicsont a népnek, addig Al Gore 8,8 mill $ tengerparti házat vesz. És ez a lényeg!
![]()
-
ostoros #24 Az autók helyett a fűtés okozza a nagyobb légszennyezést. -
Ender Wiggin #23 A pé-be a CO2-vel. A városokat kell minél több fával beültetni (lévén nagyon hatékony légszűrőként működnek), ahol csak lehet, hogy aki még ott élő ember, kisebb eséllyel kapjon valami halálos vagy "csak" szimplán degeneratív betegséget a koromrészecskék miatt! Nagyvárosok, mint New York ezt már régen felismerték, de pl. Budapesten még mindig olyan baromságokkal jönnek, hogy páratlan számú autók nem hajthatnak be...Elég lenne az összes dízelt letiltani egy napra minden héten, már sokkal élhetőbb lenne a város. -
ostoros #22 A metán nem négyszer hatékonyabb, hanem olyan 80-szor.
http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas#Greenhouse_gases -
miles_Christi #21 Á, már megint a "céjókettő"! Amikor kb 15 éve hallgatom, hgy a CO2 az semmi, de majd a metán! Mert a metán négyszer hatékonyabb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid. És ha egyszer a permafroszt a szubarktikus területeken lévő mocsarakban felenged, akkor ennyi lesz belőle, hogy (a klasszikust idézve :) ) minnmeghalunk!
-
ostoros #20 A fenyőfa fűtőértéke magasabb.
http://hasogatott-tuzifa.hupont.hu/6/tuzifa-futoerteke -
#19
Az a gáz, hogy a GW klasszikus CO2 hisztérián alapuló modellje nem igazán akar működni. A felszíni mérőállomásokból ugyan kapnak hőmérséklet emelkedési adatokat, de a légkör egésze nem, vagy nem úgy változik, mint amivel 25 éve etetik az embereket.
A felszíni hőmérséklet emelkedés úgy tűnik a felszín albedójának a változására vezethető vissza. Ezt szépen ki is mérték a Föld Holdról visszavert fényével. Ebbe a folyamatba a növényzet változása is beleillik, de a fő ok a beépített terület növekedése valszeg.
A 70-es években mindenki az ember által kibocsájtott aeroszolok miatt bekövetkező jégkorszaktól félt, a 80-as évektől az ember által kibocsájtotott CO2 okozta felmelegedéstől. Igazán időszerű valami paradigmaváltás a környezetünk miatti önmarcangoló rettegés tekintetében.
XD -
x3dgime #18 Na persze! A fák okozzák a globális felmelegedést, sőt, azon belül is konkrétan az európai fák. Ááá, még véletlenül sem az iparosodás és a környezetszennyezés, azon belül is a légszennyezés, és nem csak az európai! Ááá, dehogy!
Hogy a büdösf@szba' lehet ilyen baromságokat írni?! -
Meridian #17 Bocs, de a efnyes nem savanyítja el a termőtalaj, hanem a fenyőfélék eleve a savanyú talajt szeretik. A zárt fenyvesekben a talajon azért nincs aljnövényzet, mert egyrészt túl zárt az erdő, nem jut le elegendő fény a talajszintig, másrészt a vastag tűpárna a hidegebb klíma körülmények miatt lassabban bomlik el, másrészt a tűlevelek folyamatosan hullanak le, nem időszakosan mint a lombhullatóknál a levelek. -
Meridian #16 JA és a gyilkos méhek kevésbé érzékenyek a háziméhek et sújtó betegségekre. Sőt, egyenesen immunisak rá. -
Meridian #15 A méheknek van alternatívájuk. Egyrészt a poszméhek, másrészt a gyilkosméhek is méhek, azok is pont úgy poroznak mint a szelídebb háziméhek, csak éppen nem embervarátok. Viszont a háziméhek belőlük lettek kinevelve anno. -
Meridian #14 nővő= növő.
Másrészt a fenyőfa gyújtósnak jó, de tüzifányak botrányosan gyenge, mert kicsi a leadott hőmennyisége az égés során... szemben a jóféle akáccal, meg csertölggyel, gyertyánnal... -
Meridian #13 Amúgy a cikk nettó baromság. A gyorsan nővő fafélékkel együtt jár az is hogy nagyobb tömeget produkálnak gyorsabban mint a lassan nővő fajták.
Na és a fa teste mibűl van? Hát nem a 'zoxigénből... hanem a megkötött CO2-ből... a szén-dioxidból! Aztán a fenyőfával mit csinálnak? Hát nem égetik el, mert elsőrendű bútoranyag, és építési gerendafa... azaz beépül, tartós hazsnálatban marad.
Ezzel szeben a tűzifát elégetik, azaz a megkötött CO2 ismét felszabadul.
Míg ugye a bútorfa meg gerenda nem, legfeljebb nagyon lassan korhad, ha nincs kezelve, avgy szemétre van vetve.
Szóval több bútort fából, kevesebbet műanyagból, és ezáltal nő a megkötött CO2 mennyisége, amit közvetlenül a légkörből von ki a fafélékből készült tartós használati termékek.
Ugye? -
Meridian #12 "A gonosz akácot is ki kell irtani mert borzasztó meg minden! "
Na, épen ezért KELL akácot telepíteni!! ;) :P -
aru #11 Ha majd kiírtottuk a méheket akkor vághatod az akácokat is! De onnantól már nincs sok hátra az emberiségnek. -
Freddy TNT #10 A brit tudósok szoktak ilyeneket mondani de érdekes, hogy zsidózol ;)
Neked talán nem furcsa, hogy mostanában minden rossz Európában van ? Kolbász, szalonna, akác, stb stb.
Se oroszokról se amerikáról se ázsiáról nincs ilyen cikk. -
#9
Fenyő? FENYŐ???
Tele van a saját országunk is a szutykos akáccal... azzal tessék kezdeni valamit! Mondjuk jah, a fenyő se sokkal jobb, teljesen elsavasítja a talajt, növény legyen a talpán amelyik megél egy fenyvesben. Akácos majdnem ugyan ez. Egy akácosnál lehangolóbb látvány kevés van a természetben. -
#8
nyilván a zsidóké, ki másé. kell nekik a vizünk!
(anyám... szokjunk már le az ehótévéről...)
Utoljára szerkesztette: arty, 2016.02.09. 17:52:25 -
gombabácsi #7 autókat kéne ültetni helyettük! meg ifont. -
ostoros #6 Mocskos fák! Vágjuk ki az összeset! Tűzre velük!!!! -
#5
Azt nem értem, hogy mi köze van a rosszabb szén-dioxid megkötésnek a földfelszín albedo csökkenéséhez. Azonkívül persze, hogy mindkettőt a tűlevelűek kapcsán említették.
Persze nyilván az, hogy elvileg mindkettő növeli az üvegházhatást, de valahogy logikusabban is fel lehetett volna építeni a cikk (/hipotézis) gondolatmenetét... :D -
Freddy TNT #4 Érdekes, hogy csak európában vannak rossz fák. A gonosz akácot is ki kell irtani mert borzasztó meg minden! Miért is van az, hogy itt mindent meg kéne változtatni ami eddig jó volt? Sehol máshol semmit ? Csak az európa szar? Mégis kinek is az érdeke ez ? -
ostoros #3 "Európa zöld területe drámaian lecsökkent 1750 és 1850 között"
Bocs de ez még mindig semmi. Európa, azon belül nyugat-Európa 80%-át erdő borította eredetileg. -
cylontoaster #2 Zseniális, megint egy sokszempontból megnézhető, több tényezős dologra kijelentjük a tutit mert 1 esetet megnéztük.
" Ennek oka, hogy a tűlevelű fák sötétebbek és több napfényt nyel el és tárol."
Rémlik, mintha az elnyelt fénnyel a növények kezdenének is valamit. Alap lenne akkor kiegészíteni ezt az állítást azzal, hogy az elnyelt fénnyel mi a frász lesz, mert nem mindegy hogy kisugározza vagy az erőművekbe vándorol.
Aztán meg az se mindegy, hogy mondjuk mennyire zárt egy ilyen erdő, nem mindegy hogy az erdőre érkező fény felét nyeli el a fa, vagy a 95%-át..
Ahogy gondolom az se mindegy hogy mennyire párologtat az adott növény terület, ami megintcsak összefügg azzal, hogy milyen fajták vannak ott.
És az se mindegy hogy a lombhullató erdőnél az év elég komoly hányadában nincs jelentős levélzet, tehát a fény a földet éri ami tutira jobban melegszik.. Nyilván pont ilyenkor gyengébb a melegítő hatás, ettől még éves szinten, pláne amikor ilyen kis különbség van eleve, azért csak nem hagynám ki..
(Nyilván a xart sem ér onnantól, hogy nem adatot közöl, hanem mint a kocsmában: "sokkal többet bocsát ki")
Brit tudósok.. ha rajtuk múlik minmeghalunk..
-
BCs design #1 nem rontanak a felmelegedésen, hanem kevésbé hatékonyak az újfajták mint az eredeti régik, nem mindegy hogyan fogalmazunk, egyébként mindegyik fajta erdő nagyon hasznos, az erdő mindenhol hűvösebben tartja a környezetet és rengeteg esőt hoznak létre
