14
-
Sequoyah #14 Ugy tunik ez nem egyedi eset, hanem minden gepet erint. A mai anyagtechnologia pedig van annyira fejlett, hogy ekkora egyenetlensegek, amik kilognak a hibahataron, ne nagyon forduljon elo. -
Sequoyah #13 Mind1, van vagy 10 fele ara egy gepnek, szorozva az evek szamaval amibol a jelenkori erteket szamolnak, raadasul minden forras minden geprol ezen szamok masfele kombinaciojat tuntetik fel:) -
alyr2 #12 Ok a repedesekre lehet sokminden..gyartas folyaman az anyag kicsit maskeppen kristályosodik ki, vagy par osszetevo atomi szinten nem ugy alakul amit nem tudnak megvizsgalni vagy nem latszik, igy ott maris gyengebb a minoseg es elkezdodhet a mikrorepedes kialakulasa...stb -
#11
A 98-as wiki adat pontatlan lehet, mert akkor már nem gyártották a gépet és istentudja minből van származtatva. A 20 milliós darbár egy 1979-es kiadású könyvből van, ami az F-15 addig törénetét és fejlesztését is hasonlította az F-14-gyel, ott szerepelt kb. 20 milliós ár a '70-se évek közepé átadott Tomcatra.
Még volt egy legendás beszólása is egy politikusnak, hogy az F-14 az utolsó 20 milliós vadászgép, amit a US Nay vesz. Ha csak a számokat nézzük infláció nélkül, akkor igaza lett. Sőt, anélkül is... :)
(Na jó, a Super Hornet elvielg olcsóbb volt korrigálva, mint anno az F-14.) -
Sequoyah #10 Nekem 55m jot ki (wiki szerinti 38 million '98-as dollar), de valo igaz, ezt kifelejtettem a kepletbol. -
#9
Azért az infációs hatást ne felejtsd el. Mai áron a '70-es évek közeép F-14A-k kb. 80 millióba kerültek (nem programköltségben, ez már a gyártási volt). Ehhez képest ma nézd meg, hogy mi jön ki az F-35 esetén cirka 100-ból. Huh. -
Sequoyah #8 Hat reszecskeszinten elemezni egyelore valoban kemeny dionak tunik, bar ahogy elnezem az egyes mai folyadek-szimulaciokat, nem feltetlenul lehetetlen...
Viszont ha a modellt leegyszerusitik, akkor hogy melyik elemre mekkora terheles esik milyen iranyokbol, az mar most is szimulalhato, valoszinuleg bizonyos terheles-tipust eddig hatarerteken belulinek tekintettek, es most kiderult, hogy megsem az. Ekkor csak modositani kell a modellt.
Viszont elkepzelheto, hogy nem is tudjak az okat a repedeseknek, es vakarjak a fejuket, hogy ugyanaz a terheles miert nem okoz gondot valahol, es miert okoz mashol... Ekkor eloszoris a konkret okot kell megtalalni.
Lenyeg, hogy az osszes fenti esetben van ter a fejlodesre meg boven. Igazabol az az elkepeszto, hogy mindezen technologiak nagysagrendekkel egyszerubbe(=olcsobba) teszik a tervezest es tesztelest. Mi komplexitasnovekedes tortenhet, hogy vegeredmenyben a gepek megis egyre dragabbak:) A mai 100 millios gepek nem csak 5x komplexebbek mint a regi 20 milliosak, hanem tobbel -
#7
Ezekre nem tudom, hogy van -e egyáltalán számítógépes modell. A probléma a repedésekkel az, hogy mikroszinten kezdőnek és makroszinten okoznak problémát. Ezen felül az is faktor, hogy a gép alkatrészeinek illesztése maga az alakváltozás is okozza. Én el nem tudok képzelni jelen szinten olyan numerikus szimulációt, ami képes ezt modellezni, mert ugyebár ez időfüggő modellezést jelent. Egy néhány másodperces szimuláció is néha órákig fut egy szuperszámítógépen is. Tehát az jön le, hogy fogsz egy gépet és gyorsabb és pontosabb a valóságban egyenértékű terhelésnek alávetni. Egyszerűen nem építhető fel sem modell sem adatbázis egy igen specifikius szerkezethez, hogy a modell pontos lehessen. Az áramlástani és mechanikai modellezésnél vanak olyan jellemző formák, amivel validálni lehet a modelleket és összevetni a méréssel. Egy kész repcsinél egyszerűen ilyen nincs. -
Sequoyah #6 Azt hiszem a szimulacios programoknak meg van hova fejlodni:) Mar most is rengeteg melot megsporolnak, pl szelcsatorna tesztek es egyebek, de lassan mar az ilyen anyagfaradasos hibakat is elore kellene jelezniuk, mielott a prototipus megepul.
De hat ilyen a mernokelet, tokeleteset egybol epiteni nehez, de minen ilyen hibaval tapasztalatot szereznek, es meg jobbra tudjak csinalni a szimulatorokat is. -
#5
Rosszul közelíted meg a kérdést. A vadászgép nem repked minden nap. Az a vadászpilóta, aki évi 180-200 óra vagy afelett repül az már igencsak AAA kategória. Tehát a 340 óra/év az jelenti, hogy egy géppel két pilóta is nagyon sokat repül.
Az utasszállító gépet mióta rángatják meg 8-9G-re rendszeresen? Azok mióta repülnek hangsebességgel? Az vadászgép vs airliner olyan, mintha egy buszt hasonlítanál a Forma 1-hez. Igen, az F1 élettartama töredéke egy busznak. Kevesebb embert is visz el. Csak nézd meg a teljesítményét és azt, hogy mennyire rángatják meg és milyen dinamikus igénybevétele van. -
#4
Igen, az. Azért tesztelik. Egy repedés nem jelenti azt, hogy a gép kuka. Az összes jenki típusnál találtak a szolgálat alatt ilyet és ezért van utólagos megerősítés a gépeken. -
Cat #3 Napi egy óra miért sok? Az utasszállítók ennek sokszorosát repülik éveken át. -
SupraMKIII #2 Jah, ez szerintem is tök normális egy tesztelési fázisban... -
#1
A számok az érdekesek. 20 év szolgálat és 6850 repóra. Ez évi 340 óra / gép. Ez valami brutális mennyiség...