Műanyag a táplálékláncban

Én nem meccsnek, hanem eszmecserének vettem a dolgot. :)

Jól van.
Így akkor kiegyeztünk döntetlenben, ugye? :-)
Hajrá enzim!

Én meg arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy ez nem feltétlenül van így. Ezek szerint kevés sikerrel...

----
Ott van még az a lehetőség is, hogy élő mikroorganizmus nélkül, egyszerűen csak az enzimet felhasználva bontjuk le. Persze az enzimet valamivel meg kell termeltetni, de ez a kevésbé kockázatos út.

Az újrahasznosítás lényegében tényleg a legjobb megoldás, ami jelenleg is többé-kevésbé működik.
Viszont a műanyaghulladék megsemmisítésére is igény van; az egyik az enzimatikus lebontás, ami a legkörnyezetkímélőbb formája ennek.

Te meg azt vedd észre, hogy két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó követelménnyel operálsz.
Egyrészt azt várod el, hogy a kábelek szigetelése, az autó lökhárítója, a pillepalack, a hőszigetelő ablakkeret, a billentyűzeted, stb. tartós legyen, amikor megveszed, ezért fizetsz jó sokat, másrészt amikor majd fúj-fúj szemétnek nyilvánítod, akkor olyan mikroorganizmusokat szeretnél, amelyek lehetőleg hasznos melléktermékekké és azonnal lebontják...
Hogyan gondolod tudatni ezekkel a bacikkal, hogy mely műanyagtárgyak azok, amelyekre még nagyon is igényt tartasz, és melyek azok, amiket tessék felzabálni, lehetőleg még ma!?
Van egy régi "törvény", amely a földi körülmények között, a kémiai elemek szintjén még ma is érvényes, miszerint;
"Az anyag nem vész el, csak átalakul."
Tehát az újrahasznosítás igenis járható és kívánatos út, ellenben a műanyagfaló ÉLŐ organizmusok kitenyésztése nagyon kockázatos irány.
Erre akartam felhívni kedves olvtársunk figyelmét.

Mondjuk ez azért nem egészen ilyen egyszerű, hogy a szabadba kerül, és akkor megzabál mindent, ami műanyag.
Nem műanyagzabáló baktériumokról beszélünk, hanem baktériumokról, amelyeknek egyik, plazmidba épített alternatív anyagcsereútjuk a műanyagokból való energia- és tápanyagnyerés.
Ipari körülmények között, ahol csak műanyag lenne, nyilván másképp nem tudnak megélni. A természetben n+1 (attól függ, milyen baktériumfajt/törzset alakítunk át) lehetőségük van fenntartani magukat. A műanyaglebontás nem tartozik a legegyszerűbb és leggazdaságosabb "megélhetési" formák közé, így nyilván sokkal kommerszebb anyagcsereutak aktiválódnának (pl. szénhidrátlebontás).
Max izolált, műanyagban gazdag helyeken szaporodnának el, vagy speciális körülmények között, ahol a fajok közötti versengésben előnyt biztosít nekik a műanyagfelhasználás képessége. Feltéve, hogy időközben az egyik generáció nem veszti el a plazmidát (ugye meglehetősen gyorsan szaporodnak), amiben a kérdéses műanyaglebontó enzim gének vannak (ez igen gyakran előfordul, pláne mesterséges plazmidok esetén), vagy nem alkalmazzuk az előre beléjük épített, műanyaglebontást gátló mechanizmust.

Szóval vagy rosszul sül el, vagy nem (mint ahogy ezt a világon bármi másról is el lehet mondani) Itt utóbbinak lényegesen nagyobb a valószínűsége, mivel nem alkotunk semmi újat, a műanyaglebontás képessége mindig is jelen volt a természetben... Műanyagszeméttel is tele van minden már egy ideje. A fogmosópoharam mégis egyben van még- ahogy a szeméthegyek is.
Itt talán visszakanyarodnék a műanyaglebontás élőlények számára nem túl gazdaságos mivoltára.
Persze azért az ésszerűség és a biztonságosságra való törekvés sosem árt.

Nem kell elengedni, ha ipari méretekben használnád, akkor óhatatlanul is kiszabadulhatnak.
Amikről beszélünk, azok élőlények. Mint ilyenek elkerülhetetlenül evolválnak. (Bacik estében piszok gyorsan.)
Ha megnyitunk egy új táplálékláncot igencsak bőséges utánpótlással, akkor arra épülve nincs az az atyaúristen,
aki ezt az evolúciós folyamatot hosszabb távon biztonságosan kordában tarthatja.
A cikk pedig éppen arról szól, hogy már a civilizációtól távol,
az óceáni élőlények testében is megtalálhatóak ezek a hipotetikus "alternatív táplálékforrások", tehát egy hatalmas élettér nyílna meg.

" amit a tápoldatába kell keverni, különben nem szaporodik"

Ezt a jurassic park óta tudjuk, hogy nem működik :D

Ezt nem lenne túl bonyolult elkerülni. Egyrészt nem engedjük szabadon, hanem műanyagmegsemmisítő üzemekben használjuk őket (mondjuk én nem is gondoltam ilyenre, hogy elterjesztjük őket a bolygó felszínén), másrészt érzékennyé tehetjük őket oxigénre (obligát anaerob), harmadrészt kiszedhetünk pl. egy aminosav gént a génállományából, amit a tápoldatába kell keverni, különben nem szaporodik (auxotróf valamilyen aminosavra nézve)... és még millió módon meg lehet akadályozni, hogy elszabaduljon vagy ha elszabadul, ne tudjon kárt okozni. Úgy is meg lehet tervezni a plazmidjába inszertált műanyagbontó enzim gének struktúráját, hogy egy kívülről bevitt anyag meggátolja a működését (ezt is ezerféleképpen).
(Lehet specifikus fágot, antimikrobiális anyagot kifejleszteni ellene, de ez további problémákat vetne fel, és felesleges.)

Hehe ja, képzeljük el, hogy a bélywacsos gumicsónak alját megenné reggelire a baci, böfögne egyet, deszertnek meg megkajálná a mentőmellényt :)

"...mutáns, örökké éhes plasztik zabáló szörny baktériumokra van szükségünk..."
Nooormáis?
A műanyagok egyik legkívánatosabb tulajdonsága éppen a tartósság.
Ha sikerülne kitenyészteni az általad vizionált bacikat, akkor az a lehető legnagyobb kiba...ltázás lenne. (Csak terroristák és meggondolatlanok álmodozhatnak ilyetén "csodafegyverről". :-) )
Képzeld el, amikor elterjednének ezek a műanyagfalók és megfertőznék a környezeted. Most nézz körül és gondold meg milyenné válna az életed, ha a körülötted található műanyagok váratlanul egyszer csak szétmállanának...
Na ugye, hogy ugye!?

Az emberiségnek rengeteg ötlete van arra, hogy miként szennyezze a környezetét és pusztítsa el az élővilágot :( http://tudomanyplaza.hu/polietilen-atomtechnologiaval/

Nincs ezzel semmi baj. Tök jópofa autoimmun meg rákféleségek keletkezhetnek így. Meg csökken a népesség is kicsit legalább.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.09.30. 13:13:32

Jelenleg is vannak olyan országok, ahol tudtommal messze 50% feletti a műkanyag újrahasznosítás. A papír régebbi dolog, ott van ahol 90% feletti. Szóval de, összeszedik sőt, válogatják is és ahogy büntető adók és má emelkedő költségek lesznek, egyre inkább megéri.

A hulladék égetők számára a fűtőértéke meg olyan, mintha jó minőségű erőművi fűtolajat tolnál be, szemétégetőkben a műanyag javítja fel a fűtőértéket...

Nem lehet egy "kész" ökoszisztémába csak úgy bedobni egy tökúj baktériumot. Volt már példa a történelemben, hogy mit eredményezett egy új faj behurcolása.

Már nem lehet megállítani környezetünk pusztulását.
A bioszféra majd kiheveri, de az ember nem.
A műanyaglebontó baktériumok (még ha valami csoda folytán nem csak laboratóriumokban működnének, hanem célzottan tudnánk alkalmazni őket kisebb környezetszennyezéssel, mint amit felszámolnak) sem segítenének az egyéb kémiai - és fizikai - szennyezésen, a tengerek savasodásán, a nitrogénciklus felborulásán, a biodiverzitásvesztésen, vagy a légkör aeroszolos terhelésén.
(Az éghajlatváltozást most nem számítjuk, mielőtt jönnének a konteósok ;-) .)

én értem amit mondasz.. de ne becsüld alá az emberi közönyösséget, és lustasáogot.
senki a büdös életben nem fogja összeszedni a szemetet, kiválogatni, majd még újrafeldolgozni.. ez csak egy elhanyagolható kis százalék, amivel próbáljuk megnyugtatni magunkat, hogy nem is olyan nagy probléma az egész.. meg hogy nincs semmi baj..

ma próbálj kimenni egy erdőbe.. vagy egy lakatlan területre.. lépten nyomon szeméthegyekbe ütközöl..
a szemét meg nem kevesebb lesz az idővel arányosan.. hanem több.
ez tiszta matematika..
Valamit tenni kell..
mutáns, örökké éhes plasztik zabáló szörny baktériumokra van szükségünk.
=)

meg talán olyanokra, amik lebontják, feldolgozzák a káros, veszélyes szintetikus vegyszereket is..

amúgy meg valamelyik cikkben olvastam, hogy már most képesek vagyunk mesterségesen DNS szekvenciát ovlasni és írni..
és hogy a megírt DNS programot sikeresen be tudjuk juttatni egy "üres" baktériumba, ami a bevitt DNS -t futtatja. erről asszem még dok filmet is láttam..

elméletben ha a műanyag folyamat csak egy irányú, csak létrejön.. de nem kerül lebontásra, átdolgozásra.. akkor elméletben a földet előbb utóbb műanyag szeméthalom fogja beborítani..
A műanyagok legnagyobb része újrahasznosítható, csak lustaságból nem tesszük, mert pénzbe kerül... Viszont semmi nem garantálja, hogy műanyag faló baktérium kifejlesztése és gyártása olcsóbb lenne...

A műanyag elásása a leghülyébb dolog. Még elégetni is értelmesebb, mert a fűtőértékük magas, csak a füstgáz kezelése macerás és drága. Műszakilag azonban megoldható.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.29. 16:12:45

akkor sokat kell majd dolgozni..
A bolygó bioszférája körfolyamatokon alapul.
A nagy arányú egy irányú folyamatok nem kedveznek a bioszférának.

elméletben ha a műanyag folyamat csak egy irányú, csak létrejön.. de nem kerül lebontásra, átdolgozásra.. akkor elméletben a földet előbb utóbb műanyag szeméthalom fogja beborítani..

egy megoldás, hogy egyenként felszedjük a szemetet.. és jó mélyre elássuk, hogy soha senki ne találja meg..

vagy a másik megoldás.. létrehozunk mikro élőlényeket, amik felzabálják a szemetünket..
tehát a sok szar hulladék szemetet beillesztjük a bioszféra körforgásba

elméletben..
jó sokat kell majd hozzá dolgozni a laborokban
lehet, hogy ma még nincs meg minden technológia hozzá.. de idővel biztosan képesek leszünk erre.. és szerintem hamarabb is mint gondolnánk.

Persze, azért írtam, hogy többféle enzim kellene.
A leggyakoribb a polietilén és módosított változatai.
PE-t pl. egy lepke család (fényiloncafélék) hernyóinak belében élő baktériumfaj tudja lebontani.

n+1 fajta műanyag hulladék van...

*akarom írni... mikroba :D

Tényleg vannak olyan gombák, amelyek bizonyos műanyagokat le tudnak bontani, tehát képesek megélni műanyagon. Az egyik neve Pestalotiopsis microspora, és képes lebontani a poliuretánt.
Régebben olvastam más gombafajról, ami más műanyagot képes lebontani.
Azonosítani kell a műanyagok lebontására alkalmas enzimek génjeit, keresni egy megfelelő donorfajt (lehet baktérium is), a géneket belepakolni, és kész a műanyagevő mikróba.

Vegulis nem lehetetlen, csak meg nem tartunk itt. Ma gyakorlatban inkabb csak letezo DNS-eket kombinalnak. Ha latjak, h valami funkcio valahol mukodik es azonositjak a megfelelo genszakaszt, akkor kivagjak, beillesztik egy masik DNS-be, es a funkcio valamilyen formaban ott is megjelenik. Meg par egyeb nem kivant funkcio is, ami szinten azon a DNS szakaszon rejtozkodott:) A vegeredmeny pedig kockazatos, mert nincs teljes kontroll folotte. Sok-sok-sok tapasztalat kell meg ahhoz, hogy ez tenyleg biztonsagos legyen, es ne szabaduljon ki a kezunk kozul az iranyitas, mint valami rossz filmben.
Persze elmeletben semmi akadalya, hogy 0rol felepitsunk egy DNS-t sajat kenyunk kedvunk szerint, csak az a baj, hogy nem ismerjuk a "programozasi nyelvet".

Ha ezek mar mennek, akkor majd a GMO-nak is lesz letjogosultsaga.

Ezzel a kommentel az a baj, hogy feltételezed, hogy ilyen létezik csak azért, mert jó lenne, ha lenne ilyen...

Ha körülötted felfordul, majd összedől a világ, akkor is van kötelességed. Akkor is a jót kell cselekedni, amit belül a lelkiismereted diktál.
Visszatérve a halrudakra, nem meglepő, ahogy az ember környezetét egyre inkább szétb@szva létezik, nem marad olyan terület a bolygón, ami romlatlan és teljességgel természetes. Azon sem illik csodálkozni, hogy a mérgek visszahatva egyre inkább minket is elérnek.

annyira van már jó a technológia, ha nagyjából ki tudják filézni, a szerveket meg kiszedik/levágják legjobb tudomásom szerint az ilyen termékeknél. (nyilván, kivéve, ha egész halas cuccot vesz az ember, de az meg logikus).

amúgy nem látok, arányokat,%-okat, nm-et, hogy mennyit emészt/vesz fel a hal vérárama esetlegesen húsa a lenyelt dolgokból. tényleg kíváncsi lennék arra a mennyiségre....
DE! nagy összegekben tudnék rá fogadni, hogy 2 lélegzetvétellel több káros mikrorészecske jut bele a szervezedben egy nagyobb városban, csúcsforgalomkor mint 3-4 halrúdból....
(ui: nyilván ez nem jelenti azt, h frankó, hogy a tenger/óceán egy nagy szeméttározó...mert rohadtul nem...de mit tudsz ellene csinálni? )
Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2015.09.28. 20:57:16

Egyrészt nem pontosan filézik ki a halakat (durván nem!), másrészt nem csak a felsorolt szervekben vannak a mesterséges anyagok maradványai.

ha jól tudom, fej, bél, úszók levágásra, kiszedésre kell, h kerüljenek. ha valamelyik nem így csinlája, jól meg lehet qrni.

(ez a "darlát" meg rudakra, filézett stb-re vonatkozik, eleve filézettek ezek...szal nem igazán vágom, hogy gondolod? :D )
Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2015.09.28. 19:23:51

Visszanéztem, hogy mit írhattam el... de semmit. <#circling>

Félelmetes, de egyetértünk.

Jellemzően nem a túlszaporodó, hanem a túlfogyasztó emberek szennyezik a legtöbbet. Igaz sok esetben a szennyezés nem ott keletkezik ahol élnek, hanem ahol a fogyasztott termékeket előállítják. Szóval a fejlett nyugatnak kell ez ügyben lépnie elsőkörön és nem a túlszaporodást okolni, mert az hárítás és semmit nem old meg.

Inkább olyan embert kellene kifejleszteni, amelyik vigyáz környezetére és nem szaporodik túl.

olyan baktériumokat kellene kifejleszteni ami ártalmatlan az ökoszinsztémára, nem hajlamosak a mutációra, de lebontják a műanyagot, a szintetikus vegyszereket, és a széndioxidot is megkötik, lebontják, működhetnének fotoszintézissel.
Hasonló szervezetek már a természetben is előfordulnak.. csak fel kéne javítani őket génkezeléssel, átírni a DNS programot.. biztonságosra kifejleszteni őket, és aztán szabadjára lehetne őket engedni, a tengerekben, folyókban, és a szárazföldi természetben.

a hal megeszi a műanyag zacsit.. mi megesszük a halat.. a bolygó meg minket..
csináljuk csak.. csináljuk.. a rákkutatók meg az onkológusok dörzsölik a tenyerüket most.. egyre nagyobb lesz a kereslet a munkájuk iránt, és annál nagyobb lesz a profit amit zsebre vágnak.

Egyszeruen csak most vette valaki a faradtsagot, hogy utananezzen a dolognak, mivel a halrudakba csak siman egyben beldaraljak a halakat, muanyaggal, textillel egyutt. Kiderult, hogy az oceanba szort szemet makro meretben is felgyulik a halakban, amit az egyben daralt halat fogyaszto szarazfoldi elolenyek (meki latogatok, ketreces csirkek) is megesznek es az o szervezetukbe is beepul.

Masik erdekes megfigyeles, hogy meg a szemet mellett a felig tisztitott szennyvizzel is sikerult osszekoszolni az oceanokat, tovabba vagyunk annyian, hogy ez jol kimutathato legyen.

Mikori ez a cikk? Szept. 25?
Eddig nem szennyeztük a vizeket, muszáj volt pénteken elkezdeni... Hallatlan. Eddig nem volt műanyag az állatokban, most már van.