9
-
SirBubu #9 megint beröffentették?
asszem, megyek oszt veszek egy pájszert meg egy törülközőt, biztos ami biztos alapon -
#8
Igyekezz már egy kicsit, 28 meg 17 mikronnál is vannak csíkjai a H2 nek, ez nem látszik a levegőréteg alatt, ezért kellett fellőni a fotométert az égbe.
Azért nem érted mert a saját képzelődéseidet akarod kiolvasni belőle, de az nincs benne. Azt olvasd ki belőle amit írok, de az olvasáshoz és a megértéshez valóban a nyelvtan és fogalmazás minimális ismerete szükséges (lenne). -
Irasidus #7 A 21 cm-es hullámhosszúságú (1420,4 Mhz) rádióhullám, nem infravörös így valóban nem látszik IR-ben. A molekuláris hidrogénnek nincsenek vonalai. Még mindig.
A probléma veled az, hogy nem tudsz fogalmazni. Most nem akarok nyelvtan-nácci lenni, de ahhoz, hogy megértsem mit akarsz mondani, a nyelvtan és fogalmazás minimális ismerete szükséges. Én próbálom kisilabizálni mit is akarsz írni, de ennyire értelmezhetetlen szövegnél (legalább a veszőket tudnád használni...) franc se tudja mit akarsz. Ráadásul ehhez még hozzájön, hogy te saját magaddal (szalmabábbal) vitatkozol, és nem velem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.09. 11:01:07 -
#6
Hát most komolyan, te vagy elmebeteg vagy, vagy csak simán gyengeelméjű, bocs a személyeskedésérért de kiakasztasz, ez szándékos?
Hát persze, hogy átlátszó 21cm-en, ezzel térképezték fel a hidrogéntartalmat a földfelszínről.
Ami nem látszik át az az IR spektrum, jó, hogy betetted a képet, csak fogalmad nincs az egészről. A H2-nek IR -ben vannak a vonalai, ez nem látszik át, ezért kellett a légkör fölé, érted, rakétával az atmoszféra fölé telepíteni a fotométert, mert csak így látszanak a H2 vonalai.
Az atomosat látod a földfelszínről beteg elme, fel nem foghatod a problémát és még csak el sem lehet neked magyarázni.
A faktor 15 az pedig nem százalék, nehéz felfogni? -
Irasidus #5 Nézd csak okostojás, a légköri átlátszóságot, 21 cm átlátszó. Akarsz még égni?
![]()
-
Irasidus #4 Az eredeti cikkben % írtak és nem szorzót, belinkeltem csak arra nem vagy képes, hogy azt elolvasd. Inkább ragaszkodsz egy ismeretterjesztő cikk tévedéséhez. Eddig molekuláris hidrogénről beszéltél, most már atomos? Nagyszerű, mert a Balmer-sorozatot bármilyen egyszerű távcsővel le lehet venni, itt a Földön, ami atomos hidrogén színképe. Gyere el a csillagvizsgálóba megmutatom hogyan kell. A Nap nem atomos hidrogénből áll, hanem plazmából (mondjuk, ehhez tudni kellet volna, mi az atom, meg a halmazállapot ugye?). A világegyetemben a barionos anyag 4-5 százalék! Add össze az ábrádon a számokat 0,03 fémek, + 0,3 neutrínó, + 0,5 csillagok, + 4 hidrogén = 4,533 a teljes anyag. És én mit állítottam, 4-5% a normál anyag a világegyetemben. Számolni tudni kell.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.08. 23:00:37 -
#3
Ez valamiféle betegség nálad? Faktor 15 mega 15%, hogy el ne felejtsem..
Na nézzük, mit nem értesz még (szerintem semmit),
"Az atomos, disszociált hidrogén ugyanis magától molekuláris hidrogénné alakul."
Kémia. Ezt kerested a cikkben? Mert akkor rajtad nem lehet segíteni.
A világegyetem összetétéle ugyanis 4-5% (atomos) hidrogén, ez meg itt van:
http://astrojan.hostei.com/univcmp.gif
Atomos, mert ez a földfelszínről készített survey amit 21cm -en tudtak elvégezni, lévén a H2 a légkör alatt nem látszik. A csillagok meg mint írtam szintén atomos hidrogént tartalmaznak. A He aránya kb 1%, a látható anyag kb negyede, tehát az 5% látható anyagból a hidrogénre 4% jut.
"..és 25-30% molekuláris hidrogén."
Ezt fedezték fel az ESA-nál. Ugyanis az említett cikkben pontosan az áll, hogy az atomos hidrogén mennyiségének 5-10 (esetenként 15) szörösét mutatták ki a 891 -ben.
Tudod, faktor 15! A 4%-nak az 5-10 szerese az a kábé 25-30%.
Nem gondolom, hogy menni fog, de ennél elemibb módon szerintem már nem lehet magyarázni. Vigyázz meg ne üssön a guta, buta. -
Irasidus #2 Azt még értem, hogy a témát csak ilyen bulvárból ismered és ezért beszélsz össze-vissza, azt viszont nem értem, hogy miért hazudsz? A 2006 cikkben nem ez van, sőt sehol.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.07. 16:15:37 -
#1
megáll az eszem, tényleg kéne még pár milliárd ajrót pumpálni egy mégbazinagyabb tekepályába, hátha akkor is megtalálnák a semmit.
"Megismerhetjük azt is, hogy miként változik a 'normális' anyag sötét anyaggá"
erre könnyű a válasz: magától. Az atomos, disszociált hidrogén ugyanis magától molekuláris hidrogénné alakul.
A világegyetem összetétéle ugyanis 4-5% (atomos) hidrogén és 25-30% molekuláris hidrogén.
Na ezt a földfelszínről láthatatlan H2-t képzelik a tudós fizikusok sötét anyagnak (mivel nem láttták, sőt most már nem is akarják látni)
