16
  • fonak
    #16
    Annak a rendszernek is megvannak az előnyei. Csak egyéni jelöltek vannak, a pártok nem nyomhatnak be a törvényhozásba listán olyan embereket, akik egyébként közutálatnak örvendenek, és sose választanák meg őket. Amerikában, amíg valaki az ország sorsába beleszóló politikus lesz, rengeteg szűrőn kell átmennie, először a saját pártjában (vannak ugyebár előválasztások is, ahol az adott párt regisztrált hívei demokratikusan döntenek arról, hogy kiből lehet jelölt, és nem fentről jelölik ki), aztán választásokon megmérettetve. Mert sem a demokrata, sem a republikánus párt nem olyan értelemben vett párt, mint amilyenek nálunk vannak. Nincs is igazából pártvezetés, pártfegyelem a nálunk ismert értelemben, ezek inkább politikai klubok, amelyekbe eléggé eltérő irányzatok is beleférnek.
    A kongresszusban rendszeresek az átszavazások, ha egy képviselő vagy szenátor a helyi választói érdekei vagy nézetei miatt nem támogatja a saját pártját, simán leszavazza azt, amit az akart. Nálunk az ilyet egy-két eset után kizárnák a frakcióból meg a pártból is, aztán vagy átül az ellenoldalra, vagy függetlenként eltűnik a süllyesztőben.
    Persze ettől még messze nem ideális a rendszer, a lobbiérdekek, a pénz hatalma sok mindent felülír, a fenti csak az ideális eset. Mindenesetre ott ez a rendszer működik, ez alakult ki szervesen, nálunk nyilván nem működne.
  • Archenemy
    #15
    ehe ez milyen jó link :)
  • molnibalage83
    #14
    Ez a 200k szám honnan jött....?
  • Ender Wiggin #13
    Igen, csak elsiklottál egy aprócska tény felett: ahogy írtam, ezt 1865 márciusa után történt, a polgárháború vége előtt nem sokkal! Párezer rabszolgát besoroztak (de az elfogadott beadvány nem is ígért nekik szabadságot, szemben azzal, amit Lee javasolt), de ez túl későn jött és túl kevés volt, pl. a 200 ezer négerhez képest, akik a jenkik oldalán harcoltak. Az ezt megelőző időkből csak olyan (vita tárgyát képző) történeti leírások vannak, miszerint valaki ismer valakit, aki látott egy-két feketét puskával. De konkrét bizonyték nincs erre.
  • overseer-7
    #12
    gázballonokat már korábban is alkalmaztak európában és kínában is mégkorábban.

    Meg europában az ókorban és a középkorban már megvolt nekünk a saját távíró rendszerünk is. Tornyokon fényjelekkel küldtük az infókat, ez volt akkoriban a leggyorsabb kommunikációs forma.
  • Garga Pitic #11
    Kötött gázballonok, 1-2 megfigyelővel, zászlójelekkel vagy távírón keresztül leadott infók.
  • Jawarider
    #10
    "légi felderítés" ?

    Világosítsatok föl légyszi.
  • molnibalage83
    #9
    Az, hogy két nagy párt van az nem a diktatórikusság jele, hanem szimplán a balfasz választási rendszerük eredménye, ami egy olyan kor öröksége, amikor a ló volt a leggyorsabb infó továbbítási eszköz, mégis ehhez ragaszkodnak...

    A világon számtalan olyan ország van, ahol a totálisan elavult és idióta választási rendszer miatt effelé ment el a politikai struktúra, mert csak így lehet választáson győzni...

    Itt nézd meg a választási rendszerekkel kapcsolatos videókat.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.28. 10:09:08
  • overseer-7
    #8
    Az USA a szabadság és egyenlőség népe.. pár évtizede még csak hogy a négerek nem ülhettek le a parkban egy padra.. ki voltak tiltva városnegyedekből, éttermekből.. tömegközlekedésben külön kocsijuk volt.. stb stb. A rendszer része volt a diszkrimináció.
    A rendőrség üldözte a fekete bőrszínű embereket.. a bűn maga a bőrszín volt.

    A szabadság hazájában olyan nagy a demokrácia, hogy több van egy párttal mint az egy párt rendszerű kommunizmusban.. hogy mégis.. lehessen már szavazni, van két párt összesen.. nem mondhatod azt, hogy nincs választási lehetőséged =)

    Nevetséges ez a képmutatás.
    Más szemébe a szálkát..
  • Cyberdog
    #7
    Ja nem beszélve az amerikai őslakosokról, akik szintén CSA seregben mint önkéntesek harcoltak. A CSA hívatalos reguláris hadseregében. Choktaw, Cherokee indiánok harcoltak a déliek oldalán. Ugyanis veszélyeztetve érezték magukat az északiakkal szemben, amely félelmük később be is igazolódott, mint ahogy az indián-háborúk is későbbiekben mutatni fogják.
  • Cyberdog
    #6
    Ez így ebben a formában nem igaz. A CSA-ban 750 ezer és 1 millió közötti ember szolgált. A háború első éveiben minden olyan munkát hadseregben feketék láttak el, amelyek nem harci tevékenységhez voltak köthetőek. Logisztika, árok és táborépítés, néha futárszolgálatot is elláttak. Hivatalosan nem voltak a hadsereg részei, de nem hivatalosan mégis. Patrick Cleburne (vezérőrnagy) sürgette konföderációt, hogy minél nagyobb számban sorozzanak be feketéket. Davis 65-ben aláírta az erről szóló törvényt. De már bizonyíthatóan 63-ban már feketékből álló harcoló milicisták tevékenykedtek a konföderáció oldalán. Az Egyesült Államok Veterán nyilvántartási hivatala szerint az 1890-s népszámlálási lista szerint, mintegy 3273 fekete férfit tartottak nyilván, mint a Konföderáció Hadseregének Veteránját. Ezeket hivatalosan tudták igazolni. A New York Herald fotókkal alátámasztva számolt be arról, hogy Gettysburgnél Konföderációs egyenruhában fekete katonák harcolnak az északiak ellen, teljes harci felszerelésben voltak. Van egy híres kép egy fekete konföderációs katonáról, díszegyenruhában. s eredeti. Tessék neki utánanézni. Érdekes dolgokat fogsz találni. Érdemes ennek utánaolvasni. Ezt szeretik agyonhallgatni, hogy lám a déliek mégsem voltak azok a csúnya gonosz embertelen szörnyetegek. Legalábbis a legtöbbje nem.

    Ez a rabszolgatartás, nem volt olyan fekete-fehér, mint ahogy szeretnék beállítani a hívatalos amerikai források. Sok háztartásban a cselédként dolgozó fekete rabszolgák a család szeretett tagjának számítottak. Sokan készek voltak harcolni a Konföderációért.

    Az Unióban viszont sok államban pogromokat szerveztek a feketék ellen, tiltott volt a szabad feketék letelepedése, az északi városokban. A munkavállalásukat is tiltották. Délen nem volt ilyen. délen a szabad feketéket, nem érte atrocitás. s el is tudtak helyezkedni.
  • Kotomicuki
    #5
    A egyik alapanyagot, a másik készterméket gyártott és egy kézben szerették volna látni mindezt, a költségek csökkentése, a profit növelése céljából.
    Az, hogy ehhez hülyére kellett venni (már akkor is) az embereket, hogy "önként" menjenek háborúba egy számukra lényegtelen fogalomért és ezért több százezren meghaljanak már akkor sem érdekelte túlzottan az önjelölt "elitet".
    Aki meg a végén tényleg erkölcsi dolgot szeretett volna az egészbe belelátni az meg is kapta a golyó jutalmát a naivságáért - ahogy ezt a "szép hagyományt" azóta is ápolják ott, legutóbb JFK-nél...

    A rabszolga eszköz volt, akit karban kellett tartani és gondozni, hogy sokáig és jól termeljen -> nem egynek különb sora volt, mint az északi "szabad" munkásoknak!

    Az, hogy elmebetegeket szabadon hagynak garázdálkodni, emberiségellenes bűnöket elkövetni, amíg végleg le nem omlik a jótétlélek álcájuk, az mindkét oldalon előfordult, ez nem pártállás kérdése, ez a társadalmi berendezkedés - mármint az önrendelkezésről való lemondás az elvetemültek javára.
  • Ender Wiggin #4
    a konföd seregben nem szolgáltak feketék, maga davis elnök tiltotta meg és 1965 márciusáig ez életben lévő szabály (törvény) maradt. és az is marhaság (mint a puskagolyó által teherbe ejtett nő esete), hogy a háború - legalább is a déliek számára nem a rabszolgaságról szólt. az egész tarsadalmi berendezkedésük, életformájuk volt a tét, ami a gyapot és a rabszolgák...
  • Ender Wiggin #3
    azért a konföderációs államokban sokkal gazdagabb hagyományai voltak (vannak) a feketékkel való bánásmódnak, gondoljatok csak a KKK-ra, vagy a polgárháború utáni időszak (még a 1960-as években sem volt ritka) kedvelt családi eseményére, a lincselésre.
  • Cyberdog
    #2
    Azért nézzük meg, hogy hány északi tábornok és tiszt volt maga is rabszolgatartó. Akadt köztük is jó néhány. Dél szembehelyezkedett a washingtoni politikával, amelyet Észak nem tűrhetett. A rabszolgaság eltörlése csak másodlagos fontosságú volt. A politikai és gazdasági egyenlőtlenségek voltak a fő okok. A rabszolgaság eltörlése, csak remek ürügy volt, hogy Washington visszatudja terelni a lázadozó államokat az akolba.

    Overseer jól látod. A fekete volt rabszolgákat ugyanúgy megvetették az északiak, mint a déliek. A pláne benne az, hogy dél oldalán is harcoltak feketék, nem is kevesen. Rossz és hiányos felszerelésük volt, míg a fehér uniós katonák megkapták az új ruhákat és fegyvereket. Télen pláne szar volt a helyzet mivel volt, hogy még a téli ruházatukat sem kapták meg. Ágyútöltelékek voltak, semmi többek.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2015.04.27. 19:09:05
  • overseer-7
    #1
    Kicsit mintha túl lenne hangsúlyozva, hogy a rabszolgatartás miatt robbant ki a dolog.

    Én úgy gondolom, hogy az északiak rájöttek arra, hogy a négereket alacsony bérért de szabad emberként érdemesebb foglalkoztatni, így optimálisabb a munka erejük kihasználása, az ipari társadalomban nem kell őket képezni ezt maguknak kell megoldaniuk, az fejlett iparnak meg képzett, specializált munka erőre van szüksége.
    Nem kell őket ellátni étellel, szállással, ruhával, stb stb.. ezekről maguk gondoskodnak.

    Abban az időben sokan még arról vitatkoztak napi szinten északon is, hogy a négerek azok most emberek vagy olyan féle haszon állatok mint a birka.
    A négerek szabadságjogának nem sok köze volt a háború kirobbanásához.. itt is felborult a hatalmi egyensúly. Az északiak ugyan úgy küldték a néger katonákat a darálóba, ugyan úgy leszarták őket.. a szabadság jog álma meg hajtotta is a négereket. De utána a négerek szempontjából ugyan úgy szar és nehéz volt az élet.
    Most már pénzért dolgoztak, amiből elég szarul és szegényesen tudták ellátni magukat.
    Ez sem sokkal jobb a rabszolgaságnál sajnos..
    De ez csak egy vélemény.