18
-
Ahoy #18 A gének továbbadását semmi nem korlátozza szinte, főleg a nyugati társadalmakban.
Ráadásul pont a szegényebb réteg szaporodik gombamód, pont a legrosszabb körülmények között. Ilyen esetben azért még működik az ősi állati kiválasztódás, ahol a szociális háló és az eü nem fogja vissza minimális mértékben a gyengék elhalását.
Tehát a lényeg, hogy egyáltalán nem az intelligensebb egyedek örökítik tovább a génjeiket, mivel a bolygón aktívan és nagy ütemben szaporodó emberek között pontosan ugyan azok a szaporodási szabályok érvényesek, amik sok évszázada.
A nyugati társadalmakban kicsit máshogy alakulnak ezek a dolgok, viszont olyan elenyésző mértékű (sőt határozottan kihaló) részéről beszélünk az emberiségnek, ami egyáltalán nem szól bele az evolúcióba... de még a nyugati társadalmakban is elenyésző mértékű az intelligens része az embereknek, ráadásul pont az intelligens, magasan iskolázott, jó egzisztenciával rendelkező emberek vállalnak 0-1-2 gyermeket, a szegényebb réteg meg gyakran 3-4-5-öt is. (Persze intelligencia itt is magas lehet, csak nem tud kibontakozni, a párválasztást pedig nem sokban befolyásolhatja... nagy kérdés amúgy, hogy mi is a gének által meghatározott intelligencia? Erről nagy viták folynak)
Utoljára szerkesztette: Ahoy, 2015.04.10. 15:06:05 -
kvp #17 "Azt viszont nem értem ill. nem emlékszem (a múltkor olvastam, bocsi), hogy honnan ad ez az eszköz plusz energiát a könnyebb járáshoz?"
Nem ad, csak eltarolja a lab lerakasakor elveszo energia egy reszet, majd elore fele lepeskor visszaadja. Ugyanabbol az energiabol taplal vissza amit pl. az aramtermelo padlolemezek is felhasznalnak. Normal esetben ez az energia teljes mertekben atadodik a talajnak, azaz joreszt hove alakul a cipok talpanal. Ennek egy reszet kapja vissza a lab a kovetkezo lepesnek, mar amennyiben sik talajon elore halad. Minden mas esetben csak gatolja a mozgast es meg a rugonak is ellen kell tartani. Arra amire kitalaltak (idos embereknek sik talajon mozgasra) viszont tenyleg jo es eleg egyszeru is, tehat viszonylag olcson gyarhato. Roviden kb. olyan mint a jarokeret, nem tokeletesiti az evoluciot, de segit annak akinek kell.
"Hosszútávon beleszólhat az evolúcióba az, hogy megmentünk egy csomó génhibás embert, akik gyakran még nemzőképesek is lehetnek."
A hibas a kornyezeti hatasok fuggvenyeben mast jelent. Ezen kornyezeti hatasokhoz ma mar hozzatartozik a technikai civilizacio is. Elofordulhat, hogy egy fejlettebb civilizacioban a jaras kepessege mar nem hordoz evolucios elonyt, ellenben a magasabb intelligencia igen. Ebben az esetben az adott technikai kornyezetben evolucios elonyt jelenthet az okosabb, de amugy jaraskeptelen egyedek letrejotte. Ugyanez igaz pl. zero gravitacios kornyezetre, ahol az eros csontok es a labak nem annyira hasznosak, mint mondjuk 4 kez. Persze egy ilyen kornyezethez alkalmazkodott faj mar nem lenne kepes a mi foldi korulmenyeink kozott elni (vagy csak nagyon nehezen), de a sajat kornyezeteben jobban boldogulna. Osszessegeben nem visszafejlodesrol beszelhetunk, hanem az emberi kornyezet fontosabba valasarol, a termeszetes foldi kornyezettel szemben. Ez egy evolucios fejlodesi irany, ami kesobb eljuthat akar oda is, hogy egyreszt az emberiseg szetvalik tobb fajra, masreszt ezek kozott lehet par olyan, ami technikai kornyezet nelkul kb. annyira lenne eletkepes mint mi az urben urruha nelkul. Az ez iranyu fejlodestol azert idegenkednek az emberek, mert egyreszt nagyon idegen nekik, masreszt a tobbseg nem tud elfogadni egy termeszetes foldi kornyezetben eletkeptelen emberi fajt, mint lehetseges evolucios iranyt. (egy tartosan urben elo emberi szarmazasu fajnal egyebkent nem is lehet mas a kornyezet, mint a mesterseges, csak a folditol valo elterese es az ehhez valo alkalmazkodas merteke kerdeses) -
#16
Hosszútávon beleszólhat az evolúcióba az, hogy megmentünk egy csomó génhibás embert, akik gyakran még nemzőképesek is lehetnek.
Ez egy komoly felelőtlenség jelen társadalmunk részéről.
Azt most nem hozom elő, miszerint genomunk életünk során is folyamatosan változik ill. az eddig szemétnek vett, sejtmagon kívüli dns-ek nagy része is lényeges információkat hordoznak, akár az ismétlésekbe is kódolva... tudtommal, ezekre nincs konkrét bizonyíték. ;-)
De! a genetika az egyik olyan tudomány, ahol az ember NAGYON el van tévedve... idézve valamelyik komoly szakit. -
#15
Eléggé így néz ki, igen.
Azt viszont nem értem ill. nem emlékszem (a múltkor olvastam, bocsi), hogy honnan ad ez az eszköz plusz energiát a könnyebb járáshoz? Mert olyan nincs, hogy ad, de nem vesz el sehonnan. Pl. rúgós talpakon közlekedni sem olyan jó móka, mert összességében az is csökkenti a járásképességet.
A cím alapból bulvár és pökhendi, mintha olyan természetes lenne, hogy a technika tökéletesíti a természet elemeit. :-) -
gforce9 #14 Abszolút nem ugyanaz. Az evolúció működéséhez az kell, hogy a generációkon keresztül a környezeti hatások kiszelektálják az alkalmazkodni nem tudókat. Egy kövér ember esetében ilyen nincs mert ugyanúgy van gyereke egy kövérnek mint egy soványnak vagy épp egy a testmozgással törődő embernek. Mindegyikük ugyanúgy továbbadja a génjeit. Így itt nincs szelekció. A betegségekre való szűrés pedig csak kifejezetten bizonyos fajta betegségeket céloz. nem a környezeti hatásokhoz való alkalmazkodóképesség szerint osztályoz. Ezért ez más mint a természetes szelekció. Két teljesen más dologról beszélsz. -
cateran #13 Azt mondod, hogy az altalanosan elterjedt eletmod vagy a technologiai fejlodes nincs kihatassal egy faj evolucios (vissza)fejlodesere? Amugy meg termeszetes szelekcio nincs, de a mestersegesek meg szepen mukodnek, mar az emberiseg hajnala ota...
edit: Utana meg irod, hog a gentechnologia az okes...nem, csak gyorsabb es kozvetlenebb, illetve valoszinuleg hasznosabb, de alapjaban ugyanaz, mint az eletmod miatti koverseg vagy cukorbetegseg, csak pepitaban -
lapaleves #12 tehát akkor a következő evolúciós lépés, hogy ezt otthon hagyod mikor hegyre mész? -
kvp #11 Ez a megoldas csal egy kicsit. Konnyiti a jarast, de kozben nehezit sok emberi labbal elvegezheto tevekenyseget, pl. a nehez talajon mozgast. Az emberi lab azert lett ilyen, mert a megadott feladatokat igy volt a leghatekonyabb elvegezni, viszont ha csak sik betonon kellett volna jarnunk, akkor magatol optimalizalodott volna arra. E helyett most van egy az eltero feladatokhoz jobban alkalmazkodo vegtagunk, cserebe az nem olyan hatekony amikor csak gyalogolni kell. Egyetlen celfeladatra optimalizalva mindig jelentos hatekonysagnoveles erheto el, jellemzoen az alkalmazkodokepesseg felaldozasa aran. -
ostoros #10 Ha már szemüveges vagy az is technológiai rásegítés. Nézzetek szembe a ténnyel: már most kiborgok vagyunk. Csak még többnyire nincs testbe építve a technológia. -
fszrtkvltzttni #9 Ha már járás hatékonysága; rossz hallgatni ahogy egyesek járnak. Mintha kalapáccsal püfölnék a padlót. Na az mennyire lehet hatékony! -
gforce9 #8 Hát a következő lépés szerintem a géntechnológiák fejlődésével az lesz. Újra lesz szelekció, ha már petesejtkorban ki tudnak szűrni hajlamokat egy egy betegségre. Bizonyos dolgokra ugye már most van szűrés. Természetesen ez nem ugyanolyan szelekció, amit a természet végezne. Ez sokkal célzottabb. Szóval szerintem ilyen út következik.
Hacsak nem szól közbe bizonyos vallásoknak a "minden-élet-szent-és-szülessen-meg-ha-nyomorék-akkoris" hozáállása. -
fonak #7 Nem biztos, hogy olyan messze van, már ez is annak az előjele. -
#6
igen ez így van, de akkor az evolúció hova tart? azt meg lehet figyelni, hogy magasságban nőnek az emberek, de ez is lehet életmóddal kapcsolatos.
sokak szerint a technológia lesz a következő evolúció, mert a rendes túl lassú és csak így tudjuk kiváltani, jönnek a cyborgok :D bár még az is messze van -
#5
Pontosan. -
gforce9 #4 A jelenkori kövérségnek semmi köze az evolúcióhoz. Az evolúcióhoz nem elég 2-3 generáció, főként hogy jelenleg lényegében elenyészően kicsi a szelekció. Csak a nagyon betegeket viszi el gyereknemzés előtt a betegség. Amit írsz az az életmód következménye, nem az evolúcióé. -
#3
Biztosan nem kellene százezer év. Az emberiség akár egy (néhány) generáció alatt el tud korcsosulni, nézd meg hogy ugrik az égbe a kövérek vagy a nyamvadtak száma, ráadásul az ember mint teljesen természetellenes lény nem az egészségeseket válogatja ki hanem a bénákat, betegeket. Az egészségért aktívan részt kell venni, de a túl sok teher is kártékony lehet. -
gosub #2 Semmi nem változna, semmilyen párosodási előnye nincs, hogy kiszorítsa az exoskeleton nélüli embereket. Sőt ha lenne beleszólása igazából csak a járásra képtelen selejtet növelné. A gének pedig lexarják mit aggatunk magunkra. Csak és kizárólag az számít melyik férfi jut el addig hogy közösüljön egy nővel és fordítva. Ebben a 7%-os járáskönnyítés nem fog segíteni, hanem hogy vannak szaporább embertársaink akik ontják az utódokat, na azok fogják kiszorítani az egy-két gyermekes népcsoportokat.
Azért az is vicces a cikkben, hogy csak a járás tökéletesedésére évmilliókat számol, így elég lassan lehet alkalmazkodni :D -
#1
mind szép és jó, de azért ez az evolúciót épp, hogy hátráltatja, inkább 7 százalékos terheléses kéne, mert akkor fejlődne az ember, így csak leépíti az izomzatát, mondjuk kérdéses, hogy mennyire reagálná le az evolúció, ha mindenkire, újszülöttől a vénig ilyet tennénk, gondolom százezer években lenne mérhető a változás :D