12
-
#12
Már kezdtem elcsodálkozni hogy itt teljesen ismeretlen a kemoszintézis. -
#11
Lényeg a lényeg, hogy fénytől tökéletesen elzárt helyen is lehet élet (de még az atomreaktook belsejében is). Márpedig itt most a földi jellegű életről beszélünk, más alapokon is lehet élet bárhol. -
Irasidus #10 A fekete füstölgők független ökoszisztémák a Naptól. Az alapjai a kemotróf élőlények, és nem a fotoszintetizáló növények. Egy ilyen jégholdon is lehetnek kemotrófok, amik napfény nélkül kötik meg az energiát. Sőt, ennél kacifántosabb módon is táplálkozhatnak, akár itt a Földön is... -
gforce9 #9 http://hvg.hu/tudomany/20120103_uj_allatok_ocean
Akkor gondolom róluk még nem olvastál. -
stremix #8 "10km vízen nem jut át a napfény " ...pont erre gondoltam amikor ezt írtam: "A földi óceánok felszínéről mindig lejut valamennyi a fenékre"
Tudod, a vízfelszínen rengeteg élő dolog úszkál, ezek közvetlenül is lejutnak a tengerfenékre, illetve maradékok formájában. Ezekből táplálkoznak a mélyben amik így jutnak áttétesen napenergiához. A Nap nem csak közvetlenül éltet, minden növény a napenergiát tárolja, attól fejlődnek. Amikor megeszünk egy répát, akkor a Naptól kapott energiáját juttatjuk a szervezetünkbe, akkor is ha tök sötétben esszük meg.
De ha egy holdon a felszínen nincs élet, akkor a mélyben sem lesz. -
gforce9 #7 10km vízen nem jut át a napfény -
stremix #6 Napfény nélkül sztem nincs ott élet. A földi óceánok felszínéről mindig lejut valamennyi a fenékre, de egy Naptól teljesen elzárt világban nem hiszem h megélne bármi. -
#5
Elvileg nemlehet alatta hőforrás, mert újabb jégréteg jön alatta, ami még vastagabb, mint a fenti. DE nem is feltétlen kell. -
Sequoyah #4 A nagy nyomas csak a mi eletunket zarja ki, de csak mert a foldi elet kis nyomason alakult ki. Fizikailag semmi nem akadalyozza, hogy nagy nyomason is kialakuljon az elet. Annyira azert nem nagy a nyomas, hogy az atomi, vagy molekularis folyamatot zavarja.
Amennyiben van hoforras a melyben, akkor minden fontos feltetel adott az elethez. -
#3
Nos 150km jég nyomása jön rá ott a vízre, majd lejebb haladva a sajátja is hozzáadódik. Persze a cucc tömegvonzása is kisebb, mint mifelénk. Majdnem 7-ede. Ergó a 150km az csak valójában 21 km jégnek számít nyomás szempontjából a mi bolygónkra kivetítve és a jég eléggé alacsony sűrűségű a vízhez képest (8% a különbség kb., nyilván ez is vátozhat), így ez úgy 19km vízoszlopnak számít.
Namost egyre inkább azt tartják, hogy nagyon nagy mélységekben is van élet mifelénk, ahol eddig nem is számítottak rá. Legújabb kutatások szerint 11km mélyen is található még élet (ahol 1100x-os a nyomás) és ez bizonyított már. ERGÓ abban a jég alatti óceánban is eltenyészhetnek primitívebb organizmusok elviekben és onnan csak idő, hogy a törzsfejlődés folyamán valami jelentősebb életforma alakuljon ki... -
#2
Bármi lehetséges:
![]()
-
hunbalee #1 Abban a lében szívesen megnézném milyen lények élnek
