20
-
Ragnaar #20 Hát igen, előfordult már hasonló az emberiség történetében (Az a bizonyos lottósorsolás: "6. A f@szt 9.")
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.03.27. 10:19:06 -
#19
Miből gondolod, hogy a gravitációs hatás fénysebességgel terjed ??? -
ostoros #18 Még azt is figyelembe kell venni, hogy a gravitációs hatás is csak fénysebességgel terjed. Ezért aztán mire a galaxis túlfelére elér a hatás, már arrébb mozdulnak a tömegpontok, és ezért más irányból érik az égitestet, mint eredetileg történne. -
senki687 #17 Köszönöm a választ. Arra hamar rájöttem, hogy a mozgását nem lehet szimulálni, ha egyessével vesszük az objektumokat, az is pontatlan lenne, tehát ez az út telejesen járhatatlan.
Ezeket a képeket a galaxisokról a linken nem igazán tudom megkülönböztetni. Olyanok mintha akár mind hasonló alakú lenne, csak más szögből látnánk, valamint nem egyformán részletesen. De amúgy igen, erre voltam kíváncsi. -
Vol Jin #16 "Erdekes kerdes, hogy mig eddig azt hittek, hogy a Naprendszer a galaxis szelen van, addig a fenti cikkbeli allitas szerint valahol a kozepe tajekan. Egyebkent erdekes lenne tudni, hogy a Foldrol indulva mekkora tavolsagra kellene eltavolodni a galaxis korongjanak sikjatol, hogy egyertelmuen latszodjon, hogy mi a helyzet."
Eddig sem a szélére képzeltük magunkat, hanem a kétharmadára.
Egyébként szabad szemmel ezer fényévnyi távolságig látszik egy átlagos csillag, tehát mondjuk a sík felett 10 ezer fényévnyire egyszerűen nem látnád a galaxist. Talán a közepét egy ködszerű világító foltként, mert ott talán ötvenszer, százszor közelebb vannak egymáshoz a csillagok, ami azt jelenti, hogy milliószór több van ugyanakkora térfogatban vagy legalábbis százezres nagyságrendben sűrűbben. -
Krumplipuskaa #15 Csal nehogy baj legyen belőle,mert az ilyen önkényes határrevíziókból mindig csak baj származik. Mi lesz ha a többi galaxis nemtetszését fogja bejelenteni az önkényes határ átrendezés miatt. Ki vállalja ezért a felelősséget ? Szóval csak óvatosan a terjeszkedéssel :D
-
Irasidus #14 Van ilyen a hétköznapokban is, a gázok és folyadékok leírása esetén sem egyesével vizsgálod a molekulákat, mégis nagyon jól lehet modellezni őket. Itt sem egy csillag helyzetéről van illetve volt szó a cikkben, hanem egy kiterjed és összefüggő tömegről, azaz a gyűrűről. A galaxisunk mint egység leginkább úgy viselkedik mint a folyadékok és hidrosztatika nagyon jól használható modellezéskor. Amikor a galaxis magjáról írtam, akkor a kiterjed központi buborékszerű magra gondoltam, ott nagyon sok csillag sűrűsödik össze.
Lehet nem értem az utolsó kérdésedet... Tudomásunk szerint a legnagyobb galaxisok irregulárisak vagyis szabálytalan alakúak, az sűrű csillagkeletkezés egy kisebb galaxisban állatába hamarabb befejeződik, de van rá példa, hogy egy közeli galaxis dagályerejének lökéshulláma újra beindítja. Amúgy a galaxisokat többféleképpen lehet osztályozni akár alakjuk szerint is, klikk -
senki687 #13 Nekem ez nagyon bonyolultnak tűnik. Úgy vélem, itt nem lehet jó megközelítés az, ha pl. a galaxis magjára tömegközéppontként tekintjük, mert maga a galaxis olyan hatalmas, hogy ha a benne lévő csillagokat pontoknak tekintenénk és szimmetrikus elhelyezkedést feltételeznénk, akkor egy csillag a tökörképére a távolság miatt egyáltalán nem fejtene ki semmilyen hatást. Ezáltal nem tudna úgy viselkedni a galaxis magja, mint tömegközéppont. Inkább végtelenül bonyolult 3 dimenziós hálónak tűnik számomra, ahol a lokális kapcsolatok a legfontosabbak, a távoliak teljesen lényegtelenek. Nem hiszem, hogy ennek a mozgását le lehetne jól modellezni egy számítógéppel a nagyon magas számításigény miatt. De elképzelni el lehet egy a vízben forgatott majdnem sík hálót, ami gyűrődik a "csápjainál". Szerintem egy ilyen modell akkor működhetne, ha elképzelhetetlenül sok elemből állna, kisebb elemszámúaknak szerintem más alakzatot kellene felvennie. Erről az jutott eszembe, hogy mintha olvastam is volna valahol hasonlót a galaxisok alakjáról, de nem akarok vele hülyeséget mondani (tudom, ezzel már elkéstem :)), így inkább ezt is csak kérdezem, a nagyobb galaxisok mind spirálgalaxisok és a kisebb galaxisok jellemzően nem spirálisak (kivéve ha már kihültek a csillagaik és nem tudjuk megitélni a méretét megfelelően)?
Utoljára szerkesztette: senki687, 2015.03.17. 15:26:25 -
Irasidus #12 Persze. Egyrészt a lokális tömegek hatnak az égitestek mozgására, azonkívül maga a Tejútrendszer dagályereje, és harmadrészt a galaxis központi magjának a gravitációs hatása. Persze ez azért leegyszerűsítés, mert egy ilyen modellszámítás esetén más paraméterek is figyelembe kell venni, pl.: a cikkben leírt közeli törpegalaxisok gravitációs hatását. Ezek nagyban befolyásolják az égitestek irányát, és mozgását. Amúgy különböző modellek, különböző eredményeket adnak.
Elnézést, csak azért másoltam össze, mert nagyágyból ugyanarról szólt a két kérdés, de valóban a keringés részét nem te írtad. Azért, hogy mi tartozik a Tejúthoz nem pusztán határkérdés, hanem tömegkérdés is, ami viszont nem csak lokálisan bonyolítja meg a dolgokat, hanem lokális csoport tagjainak egymásra gyakorolt hatását is nagyban befolyásolja a méret ergo tömeg. Most gondolok itt például arra is, hogy nem mindegy mekkora Tejútrendszer fog összeütközni az Andormédával (jó persze nekünk mindegy, de az ismeretek szempontjából nem). -
senki687 #11 Ugye azt mondod, hogy a csillagok mozgásának megfigyelésekor vesztek figyelembe 3 gravitációs hatást? Ezt így nagyon furcsálom. Írnál erről kicsit részletesebben, hogy mire gondoltál?
Amúgy nem én írtam a keringést, csak összemásoltál 2 hozzászólást. Szerintem egyrészt lehetetlen, másrészt felesleges is pontos definíciót adni. Szbjektív a megitélése vagy megállapodás kérdése. Legfeljebb egy fantasztikus filmben lehet ez fontos, amiben két összeütköző galaxis urai jogi úton akarnák tisztázni egy bolygó tulajdoni viszonyát. :) -
Irasidus #10 "Véleményem szerint lehet azon vitatkozni, hogy hogy alakultak ki ezek a gyűrűk, de ha a galaxisunk tömegközéppontja körül keringenek, akkor a galaxisunk részei (jelenleg). Nem ez a lényeg? ... Ez nem tévedés, hanem definíció kérdése, hogy mit tekintenek a Tejútrendszer részének. Felfedeztek egy olyan jelenséget, ami alapján javasolható a definíció átgondolása. Ettől nem cáfolódott meg semmi, nem a korábbi Tejútrendszer nőne meg ettől, hanem mást neveznének Tejútrendszernek, mint eddig. "
Ez kicsit bonyolultabb. A Tejútrendszer tömegtest és nem lehet tömegközéppontalt magyarázni, számolni a keringést. Sok törpegalaxis kering a Tejútrendszer körül, akárcsak a galaxisunkban a csillagok, akkor azok is részei, ugye, hogy nem. Az, hogy mi tartozik a galaxisunkhoz nem egyszerű meghatározni, mivel három gravitációs hatás éri az objektumokat, amit különböző degeneratív paraméterekkel határozzák meg az objektumok viszonyát a galaxishoz. Ilyen méréseket más galaxisok esetében nem lehet elvégezni.
"Nem akarok kötözködni, de ha megváltoztatjuk a szabályokat (és a számítási módot) akkor nem nő meg a többi galaxis mérete is? Nem hinném, hogy ezek a gyűrűk egyedi jelenségek lennének... "
De. 700 nagyobb az Androméda
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.16. 15:42:05 -
senki687 #9 Ez nem tévedés, hanem definíció kérdése, hogy mit tekintenek a Tejútrendszer részének. Felfedeztek egy olyan jelenséget, ami alapján javasolható a definició átgondolása. Ettől nem cáfolódott meg semmi, nem a korábbi Tejútrendszer nőne meg ettől, hanem mást neveznének Tejútrendszernek, mint eddig. -
KopaszIsten #8 Véleményem szerint lehet azon vitatkozni, hogy hogy alakultak ki ezek a gyűrűk, de ha a galaxisunk tömegközéppontja körül keringenek, akkor a galaxisunk részei (jelenleg). Nem ez a lényeg? -
SupraMKIII #7 Nem akarok kötözködni, de ha megváltoztatjuk a szabályokat (és a számítási módot) akkor nem nő meg a többi galaxis mérete is? Nem hinném, hogy ezek a gyűrűk egyedi jelenségek lennének... -
#6
"Kicsit több lett, maradhat?"
A világ minden területén orrbavágás lenne, ha valaki ilyen ordasat téved. A tudományban még örülnek is a fejlődésnek, én mondom, ez a legjobb üzlet! ;D
-
#5
Szerintem kezdjük egy felülnézettel :) -
kvp #4 "Es elkepeszto, hogy univerzalis meretekhez viszonyitva milyen lassu a fenysebeseg."
Legalabbis itt ahol eppen vagyunk. Az nem biztos, hogy a mi idonk nem lassult le a mozgasi sebesseg (es a gravitacios ter) miatt es valojaban nincs olyan resze a vilagegyetemnek, ahol meg gyorsabban telik az ido. De a fenysebesseg is csak a mi leptekunkben gyors vagy eppen lassu a galaxis meretehez kepest.
Erdekes kerdes, hogy mig eddig azt hittek, hogy a Naprendszer a galaxis szelen van, addig a fenti cikkbeli allitas szerint valahol a kozepe tajekan. Egyebkent erdekes lenne tudni, hogy a Foldrol indulva mekkora tavolsagra kellene eltavolodni a galaxis korongjanak sikjatol, hogy egyertelmuen latszodjon, hogy mi a helyzet. -
T0nk #3 Ezt az egészet kb ahhoz lehet hasonlítani, mintha egy barlang mélyén, a beszűrődő fény által a barlang falán keltett árnyékok alapján próbálnák meg kitalálni, hogy mi történik épp a barlang előtt. -
#2
Marmint ki gondolta? Vagy ki eroltette ezeket a kepzeteket? Csak nem a tudosok? -
duke #1 " hogy a saját galaxisunkat háromszor körülölelő gyűrű a Canis Major törpegalaxisból szakadhatott ki"
Erdekes torpegalaxis lehet az aminek a maradvanyai haromszor korul erik a mi galaxisunkat.
Es elkepeszto, hogy univerzalis meretekhez viszonyitva milyen lassu a fenysebeseg.