Magyar kamerák figyelik a fúziós reaktort
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#6
egy hiba van ezzel... nincs belole atomfegyver alapanyag....
#5
Na megyek rendelek 100 mázsa fát télire
#4
Ugye ez már remélhetőleg csak idő kérdése, mert a probléma egyértelműen megoldható, ez jól látható, még ha vannak szkeptikusok is, pusztán technológia kérdése, az meg rohamléptekkel fejlődik. Itt az a kérdés, hogy ki építi meg először az első valóban erőműnek haználható varziót. No és ha megvan, hogyan tovább, tudják-e megfelelően csökkenteni a méreteit és növelni a hatásfokát, teljesítményét amelett hogy biztonságos tartományban maradnak vele.
Érdekes lesz a jövő az biztos, csak kicsit lassan mennek a dolgok. Még gyermek voltam, mikor már a fúziós rekatorokkal volt teli a fejünk sf klubbokban és lassan elpatkolok, de még nincs használható verzió. Evvan... 😄
Érdekes lesz a jövő az biztos, csak kicsit lassan mennek a dolgok. Még gyermek voltam, mikor már a fúziós rekatorokkal volt teli a fejünk sf klubbokban és lassan elpatkolok, de még nincs használható verzió. Evvan... 😄
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#3
Ja, és persze örülünk a magyar kameréknak is.
#2
A hír igen örvendetes!
(Mármint nem elsősorban a magyar kamerák, hanem az, hogy foglalkoznak a fúzióval. Egyfelől a több helyen foglalkozás az erőforrások elforgácsolódását is jelenti, másfelől viszont minél több helyen minél több döntésképes embernek nyílik ki a szeme, hogy erre mekkora szükség van, annál kisebb az esélye, hogy elhal a téma. És ez utóbbi az emberiség jövőjének egyik sarokköve)
Ugyanakkor a cikk hemzseg a tévedésektől és a túlzott egyszerűsítésektől.
1.) Valóban kétféle FŐ módszer igérkezik: egyik a mágneses összetartás (magnetic confinement) másik az inerciális összetartás, amit mikrorobbantásos vagy lézer-fúziónak is neveznek.
A Stellarator is és a Tokamak is a mágneses összetartáson alapul (igen híg plazma igen erős mágneses térben, a felfűtés általában elektromágneses)
2.) A mágneses összetartáson alapuló eljárásnak van még két alaptipusa: a zárt és a nyílt, bár ma már csak a zárt megoldás irányában folyik kutatás, a másik reménytelen. Ezért ezt a kategorizálást mára gyakorlatilag elfelejtették. A Stellarator és a Tokamak is a "zárt" kategóriába tartozik.
Meglátjuk, mit hoz a jövő. Szerintem a berendezés méretének a növelése egy sor problémát enyhít, másokat viszont nem.
Sok sikert a munkájukhoz, az emberiség sorsa múlik azon, hogy valakinek sikerül-e és mikor.
(Mármint nem elsősorban a magyar kamerák, hanem az, hogy foglalkoznak a fúzióval. Egyfelől a több helyen foglalkozás az erőforrások elforgácsolódását is jelenti, másfelől viszont minél több helyen minél több döntésképes embernek nyílik ki a szeme, hogy erre mekkora szükség van, annál kisebb az esélye, hogy elhal a téma. És ez utóbbi az emberiség jövőjének egyik sarokköve)
Ugyanakkor a cikk hemzseg a tévedésektől és a túlzott egyszerűsítésektől.
1.) Valóban kétféle FŐ módszer igérkezik: egyik a mágneses összetartás (magnetic confinement) másik az inerciális összetartás, amit mikrorobbantásos vagy lézer-fúziónak is neveznek.
A Stellarator is és a Tokamak is a mágneses összetartáson alapul (igen híg plazma igen erős mágneses térben, a felfűtés általában elektromágneses)
2.) A mágneses összetartáson alapuló eljárásnak van még két alaptipusa: a zárt és a nyílt, bár ma már csak a zárt megoldás irányában folyik kutatás, a másik reménytelen. Ezért ezt a kategorizálást mára gyakorlatilag elfelejtették. A Stellarator és a Tokamak is a "zárt" kategóriába tartozik.
Meglátjuk, mit hoz a jövő. Szerintem a berendezés méretének a növelése egy sor problémát enyhít, másokat viszont nem.
Sok sikert a munkájukhoz, az emberiség sorsa múlik azon, hogy valakinek sikerül-e és mikor.
#1
jól lemaradtam a múltkor még az volt, hogy nem igen működik ez a fúziós reaktor