729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
defiant9 #122 "A wiki nem ezt írja"
Ki mondta hogy ezt írja? Ez nem jelenti hogy azt hogy elméletileg nem működhet.
A Te cáfolatod kb. annyi volt hogy nem elég nagy a tömeg hogy érzékelni lehessen, de konkrét értéket már nem tudtál az állításod mellé tenni.
Én úgy látom nincs elméleti akadálya hogy érzékeljük egy EH mögötti tömeg gravitációs hatását. Az eloszlásának érzékelésével pedig belülről származó információhoz jutottunk. A gyakorlati kivitelezhetősége/hasznossága az emberiség számára kb. 0, de itt az EH mögül nem juthat ki információs elv helyessége a kérdés. -
Irasidus #123 Nem én cáfolom, hanem a fizika, és nálam okosabb fizikusok, rá lehet keresni... Az eseményhorizont mögül nem jön információ, a gravitáció nem a fekete lyuk mögül jön. Igazából, te még mindig azt hiszed, a gravitáció egy sugárzás. Szörnyű.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.10. 22:10:23 -
overseer-7 #124 A feketelyuk nál egy biztos, hogy hatalmas mennyiségű energia van fogságban.
A barionos tömeg is energia.. az energia, foton vagy más formában.. mind téridő torzulást okoz. Elméletileg.
A fekete lyukban valószínűleg nincs is idő.. nincs anyag.. lehet, hogy nincs tér sem.. az is lehet, hogy teljesen értelmezhetetlen ami ott bent van.
A sok sok energia a tér azon pontján okozza valószínűleg a térgörbületet.
A szingularitás, úgy gondolom, hogy egy gömb lehet.. ez nem egy fizikai objektum, hanem azon határfelülete a térgörbületnek, amely felület mint határ.. belül olyan nagy a gravitációs gyorsulás, hogy belsejéből elméletileg is csak a fénysebességnél gyorsabban haladva lehet kijutni.. minden ami nem képes megugrani ezt a szökési sebességet. beleértve a fényt magát is.
Tehát a belsejében még a fény is "visszaesik" és képtelen elérni a szökési sebességet.
Én azt feltételezem, hogy a szingularitásnak valamilyen kiterjedése van.. felülete.
De nem hiszem, hogy még egy atomnál is kisebb lenne.
Ellenkezőleg.. elég nagy területet foglalhat el a szingularitás -
defiant9 #125 "rá lehet keresni... "
Konzisztens önálló gondolatra képtelen vagy, és a konkrét cáfolat beidézésre is.
A kiinduló állapot volt az hogy nem jut ki az infó. Ezzel szemben állítottam fel egy elméleti módszert amivel mégis. Ezután ha csak a kiinduló állapot behivatkozására vagy képes akkor csak körben járunk, aminek nincs sok értelme...
"a gravitáció nem a fekete lyuk mögül jön"
Ki mondta ezt? A teret az EH mögötti tömeg torzítja.
"te még mindig azt hiszed, a gravitáció egy sugárzás"
Kb. 22x leírtam hogy a tömeg meghajlítja a teret, és ezt mi gravitációs erőként képesek vagyunk detektálni. A vázolt módszerhez nem szükséges LIGO szerű gravitációs hullám detektor.
-
hiper fizikus #126 A kvantumfizika szerint a fekete lyuk szingularitása forró kvark-gluon plazmából áll, mert ennél kissebb részecskékre nem bontható az anyag!!!
Úgy látom, hogy amihez nem értetek arról nem beszéltek: mi a véleményetek az extradimenziókról?
-
Irasidus #127 Mindig van valami bájos abban, amikor valaki követeli, hogy az általa is hozzáférhető interneten én keressek meg valamit, ergo én fektessek bele időt és energiát. Bocsánat, de ez nem csak gyerekes, de még neveletlen is. Semmi olyat nem állítok, amit a fizika ne állítana, vagy ami egy bármilyen óvódásoknak szóló csillagászati kis könyvben ne lenne benne. Mert ez evidencia, és fordítva ülsz a lovon, a fizika ezt a te hülyeségedet nem cáfolta, hanem elméletből levezette, hogy az információ nem jut ki! Persze, be lehet durcizni, és azt mondani nem hiszed, és kéred konkrét levezetést, és én mutassam meg... De ennek nem látom értelmét, minthogy nem is értenéd, és csak újabb baromságokkal halmoznál el. Célom még mindig az ismeretterjesztés, és nem a hozzád hasonló gyerekes balfékek pesztrálása, ha az iskolában a fizika kimaradt, az a te bajod, nem az enyém. Remélem érthető voltam.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.11. 20:06:04 -
overseer-7 #128 Nekem erre az a véleményem, hogy kvark-gluon szint limit csak a barionos anyagnál van.. Ezért is olyan stabil, szilárd az atomos környezetünk ami körülvesz.
Viszont úgy tűnik az a tény, hogy egy fotonból bármi lehet.. Bármivé átalakulhat, ha van elég energiája.
A elektromágneses hullámoknak van a spektruma.. a látható fény után még ott van az uv, a röntgen, ultra kicsi hullámhosszú ionizáló sugárzás.. háttérsugárzás.. és még tovább is van.. csak ott már nagyon nagyon ritka az eloszlás.. mert itt már olyan energiával rendelkeznek, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy tömeges anyaggá változik.
Erre is alapoznak a cernben a gyorsítóknál és az ütközéseknél.. és már figyeltek meg ilyen folyamatot.
minden megtörténhet, mindennek valószínűsége van a kvantum világban -
defiant9 #129 "Mindig van valami bájos abban, amikor valaki követeli, hogy az általa is hozzáférhető interneten én keressek meg valamit, ergo én fektessek bele időt és energiát."
Senki nem követeli ezt. Te azt mondod hogy az állításom cáfolata ott van az interneten. Én azt kérem hogy konkrétan mutass rá.
Ehelyett az energiád szokásod szerint abba feccoltad hogy a vitapartnert démonizálod: "gyerekes, óvodás, balfék, durci, baromság, stb"
Illetve szalmabáb állítást készítesz: "te még mindig azt hiszed..." ami ellen hadakozhatsz.
Mivel épkézláb cáfolatot nem tudtál összeszedni, amibe belekezdtél "túl kicsi a tömeg, nehezen érzékelhető, nem mozoghat oldalra, nem érzékelik csak az összolvadást, stb." abba csúfosan belesültél mert vagy eleve hibás volt, vagy nem tudtad alátámasztani. Ezért végül ahhoz folyamodtál hogy a fekete lyuk körüli információs problematikát egy teljesen letisztázott "bármilyen óvodás fizikakönyv"-ben megtalálható tematikának állítod be, a "bármilyen óvodás fizikakönyv" referencia kb. ekvivalens az "hozzáférhető az interneten"-el, ha megkérném hogy linkeld be akkor ismét csak a mellébeszélést kapnám válaszul.
"Remélem érthető voltam"
Az elmélet cáfolatában nyilván nem, abban hogy a felvett felsőbbrendű pszichés attitűdödet újabb adalékkal erősítsd, azt teljes mértékben hoztad, sajnálatos hogy ebben nincs semmi új. -
defiant9 #130 +1.
Arra hogy valami(anyag/energia) kijuthat ami az EH mögött volt ezt írod:
"Nem tartom lehetetlennek amit állítasz, főleg Kerr-lyuk esetében."
Arra hogy információ kijuthat arra ezt mondod:
"elméletből levezette, hogy az információ nem jut ki"
Ugye látod hogy a második állításoddal önmagad cáfolata? (nem szükséges beismerni, úgysem menne) -
Irasidus #131 Nem cáfolja, csak fogalmad sincs a fekete lyukakról (de ahogy látom semmi másról sem). A Kerr-lyuknak kettős eseményhorizontja van, amit ergoszférának hívnak valójában. A valódi eseményhorizonton túlról ebből sem lehet kijutni. A másik, hogy ergoszférából sem ki jutsz, hanem valahova, ahonnan már NINCS ráhatásod az eseményekre, ergo az információ nem jutott "ki". Ennyi. A többi izzadságszagú halandzsa a részedről,
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.12. 06:17:24 -
defiant9 #132 "Kerr-lyuknak"
Csakhogy a konkrét példa nem Kerr-lyukról szólt, ezt te is érzékelted ezért használtad a "főleg" határozószót, ami megengedi a tágabb értelmezési alapot.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2016.10.12. 08:35:59 -
defiant9 #133 Úgy látom más téma nem nagyon van:)
Kicsit más tészta mint a gravitáció de érdekes lehet abba is belegondolni hogy milyen erők hatnak ha mondjuk két mágnes kerül az EH két oldalára, Virtuális fotonok közvetítenek ahogy statikus elektromos tér esetén is. A kulcs talán ott van hogy a kvantum-mechanika megengedi hogy rövid távon ezek fénysebesség felett utazzanak, így ezen statikus terek fénykúpjait átjutnak az EH-n, sőt magából a szingularitásból indulnak. -
shakwill #134 Üdv!
Azon jár az agyam, hogy miért nem tudunk mit kezdeni a szingularitással?
Bejön a nullával osztás, meg a végtelen és megáll a tudomány...
Azt kérdezném, hogy nem-e a matematikánkkal van baj?
A számokat egy számegyenesen ábrázoljuk, ahol a számok egységnyi távolságra vannak egymástól, tehát lineáris. A nemlineáris dolgokat is ezen a lineáris beosztású egyenesen ábrázoljuk.
Két kérdésem volna: A nemlineáris geometria példájára létezik-létezhet-e nemlineáris számábrázolás?
A Másik kérdés, hogy, lehet-e olyan matekot csinálni, ahol ahol a nulla és a végtelen nem marginális mennyiségek? Gondolok itt arra, hogy Newton is trükköt alkalmazott a deriválásnál, hogy elkerülje a nullával való osztást...
Úgy tudom, hogy a matematikai végtelen (végtelenek) nem azonosak a fizikai végtelennel...?
Mindenestre a tudósok már medoldhatnák ezt a csekély problémát a szingularitással.....
Utoljára szerkesztette: shakwill, 2016.11.16. 07:47:50 -
Irasidus #135 Érdekes, hogy egy csomó kérdést felteszel, de a gyanúm az, hogy te nem is akarsz rá választ, úgy értem valódi tudományos választ, hanem neked van valami saját verziód, amit így, puhatolózva, álkérdéseket gyártva próbálsz "eladni", és persze ha valaki nem értene egyet veled az hülye, és a tudósok is mind hülyék hiszen nálad a bölcsek köve! Jól gondolom?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.16. 13:16:06 -
overseer-7 #136 na jó.. mongyad mi a probléma..
hallgatlak -
overseer-7 #137 az osztás nullával is olyan mint a szorzás nullával.
a nulla az egy logikai állapot is egyben.. azt jelenti NEM.. valamit nem csinálok
Osztás nullával azt jelenti, hogy nem végzek osztást. NEM
-
overseer-7 #138 a nulla jó sokáig.. a középkor közepéig nem is volt közismert kezdjük ott.
A római számok ezért működtek olyan furán és hülyének.. túlbonyolításnak tűnt az iskolában amikor tanultunk róla.
Pedig csak egyszerűen nem ismerték a nullát és a 10 es helyi értékeket. -
overseer-7 #139 a nulla ismerete nélkül nem is értem, hogyan boldogultak azok a szerencsétlen tudósok az ókorban.
Pitagórasz hogy milyen körülmények között számolászhatott.. borzalmas lehetett.
Nem volt olyan koncepció hogy nulla.
Persze a semmi mint alapkoncepció az adott.. de senkinek nem jutott eszébe, hogy leír egy számot majd hozzáír egy jelet, ami azt jelzi, hogy a leírt szám tízszerese.. ha kettő jel van akkor a 100 szorosa. stb..
-
Irasidus #140 "a nulla jó sokáig.. a középkor közepéig nem is volt közismert kezdjük ott. ... Pitagórasz hogy milyen körülmények között számolászhatott.. borzalmas lehetett."
Születésének pontos helyéről és idejéről nincsenek pontos bizonyítékaink, de archeológiai leletekből tudjuk, hogy először a Sumérok használták Mezopotámiában K.E. 5000 körül, majd átvették a babilóniaiak és innen került át K.U. 350 körül Indiába. Teljesen függetlenül, ebben az időszakban a maya civilizációban is megjelent a „semmit” ábrázoló jel. Matematikai számként először Indiában fogadták el. Az iszlám térségbe és Kínába a VIII. század végén érkezett, ahol a mostanira is emlékeztető kör alakkal kezdték ábrázolni... -
cylontoaster #141 Fú..
A római számok leírása simán csak nem helyiértékeken, számrendszeren alapul. Te sem 9-es számrendszerben írod a számokat, ami nem azt jelenti, hogy nem ismered azt. Mivel nem helyiértékekkel ábrázoltak, így a pozitív számokhoz nem kellett a 0. Ha a 0-t akarod kifejezni a köznyelvben, akkor azt mondod hogy nincs, ehhez szintén nem kell számjegy. Szó nincs arról, hogy nem ismerték a nulla fogalmát, csak számjegy nem kellett nekik rá. Nyilván a van 5 katonám, mind meghal, hány katonám maradt kérdésre azért tudnak válaszolni.. (Erre magyarul is esélyesen az egy sem választ kapnád, ami nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy maradt 0,9, mert az egyiknek lecsapták a fél karját.)
A nullával való szorzás értelmezett, az osztás nem. A nem értelmezett és a 0 közt marhanagy a különbség. A Null (vagy N/A) és a 0 ugyanis nem ugyanaz. Ha egy adatbázist telenyomok egy kérdőív eredményével, ahol mondjuk azt kérdeztem meg, hogy hány gyereke van az illetőnek, akkor a 0 azt jelenti, hogy válaszolt és nincs gyereke (hiszünk neki), míg a null azt jelenti hogy nem válaszolt. Ha 10ből 9 helyen 0 van, az egészen más, mintha 10ből 9 helyen null (azaz fingunk sincs mennyi ) áll.
Tele van a net olyan matematikai agymenésekkel, ami jól mutatja, hogy miért értelmezhetetlen.
Pl. 0/0 mennyi lesz? Ha x nem 0, akkor x/x az 1 de 0/x az 0.
A valamit nem csinálok az nem logikai állapot..
Shakwill:
A végtelenekkel elég jól elvan a tudomány, max az átlag ember nem képes felfogni, az viszont baromira nem ugyanaz.
A számok a számegyenesen kb 3. osztályig helyezkednek egységnyi távolságra, utána bejön az osztás és már ott sem. Kicsit később jönnek az irracionális számok, és akkor végképp nem. És ha az ember kicsit többet tanul, akkor arra is rájön, hogy van számsík is, nem csak egyenes, sőt egyes perverzek még ennél is tovább bonyolítják.
Nemlineáris számábrázolás alatt mit kell érteni? 3-2 < 4-3? Lehet ilyet csinálni, csak nem sokra mész vele.. A decibel egyébként ilyen.
És mivel valószínűleg tényleg nem válaszokat vársz, inkább kerülő nélkül öntsd az elképzelésed..
-
overseer-7 #142 nyugodjá má le -
shakwill #143 Nem kell elmenni a szingularitásig, hogy hülyeségeket kapjunk. Ha az elektromos ponttöltést vizsgáljuk, akkor a térerő 1/r négyzetes változása miatt, a ponttöltésben végtelen térerőt kapunk, ami marhaság. Nyilván a ponttöltés nem pontszerű. Szerintem itt tipikusan előjön a térképlap probléma, hasonlóan a szingularitáshoz, ahol ad abszurdum a térgörbület végtelen naggyá, az inerciarendszerek végtelenül kicsivé válnak. Vagy a matekunkkal és-vagy a geometriánkkal van baj, vagy a természettel.
Szerintem a természet nem oszt nullával. Sok fizikus szerint a gravitációs szingularitások „nem fizikaiak”, abban az értelemben, hogy ha a gravitációt és a kvantummechanikát sikeresen egyesítjük egy kvantumgravitációs elméletben, akkor az általános relativitáselmélet által jósolt szingularitásokban a végtelenek eltűnnek az elméleteinkből.-Tehát a matekukkal van baj. Vagy azért mert antropomorf, vagy mert még nem jöttünk rá a megfelelő trükkökre-ahogy meg kellett csinálni Newtonnak a matekját, ki kellet dolgozni a Minkowski teret, a mátrixmechanikát, a csoportelméletet, a kvantum színdinamikát etc.
Azon filózok, nem-e az elemi matematikai ábrázolásmódunk túl antropomorf?
-
Irasidus #144 Az hiszem, nem értetted meg mit jelent a szingularitás a fizikában, ha az írod: "nem kell elmenni a szingularitásig". A ponttöltés, végtelen energiája is, egy szingularitás, csak nem gravitációs, de attól még egy szingularitás fajta. Csak az érvelésem bizonyításra írom, hogy van még mechanikai szingularitás, Prandtl-Glauert szingularitás, meg klíma szingularitás, technológia, stb. és a matematikában is sokféle szingularitás van! Természetesen nem sorolom fel mindet, de talán nem ártana ismerni legalább a szót amit használni igyekszel, mert így eléggé azt mutatod, hogy nem igazán tudod miről beszélsz...
Az, hogy szerinted marhaság valami ami természet produkál, számomra az jelzi, hogy téged nem az érdekel hogyan működik a természet, hanem egyszerűen a prekoncepciódat akarod ráerőszakolni a természetre. Csakhogy a tudomány nem így működik. Kezdjük ott, hogy ha nem értesz egyet a ponttöltés 1/r négyzetes változásával, akkor talán első körben azt kellene megmagyarázni miért is ezt mérjük, tapasztaljuk, mert nem csak levezetésként igaz, hanem kísérletileg is. Ez hiányolom, mert ez így csak szájkarate.
Továbbá azt sem magyaráztad meg, hogy mi a baj a matekkal, és geometriával azon kívül, hogy te prekoncepciódat - vagyis nem létezik szingularitás - nem támasztja alá? Merthogy a matek és geometria igencsak jól működik, csak nem mindig azt adja amit az elkényeztetett gyerekek szeretnének (akinek nem inge ne vegye magára). A természet szabályait kell kiismerni, nem a sajátunkat ráerőltetni. Ezzel remélem egyetértesz?
A harmadik bekezdés is elképesztő! Amikor a gravitációs szingularitásról van szó, elsősorban fizikáról van szó, és nem matematikáról, nem a matematika szabályai szerint van ott nulla, hanem egyszerűen a megfigyelésekből levont következtetések, hogy végtelen kis térben végtelen nagy gravitáció. Ennek a matekhoz csak annyi köze, hogy ott nem tudunk - mennyiségekkel - számolni. Még egyszer: elképesztő, hogy a matematikát és fizikát ennyire összekevered!
Vannak fizikusok, akik próbálják a szingularitásokat feloldani, de ezek még mesze vannak a megoldásoktól, de nem biztos, hogy azoknak fizikusoknak lesz igazuk (avagy a te prekoncepcióid igaz)! Mert elképzelhető, hogy ezek tévutak, és tényleg így, szingularitásokkal működik a természet, ami a jelenleg elfogadott magyarázat. Egyenlőre ma még nem tudjuk. Ha valami a kutatások tárgya, ne kezeljük kész tényként, mert nem az.
Természetesen ezen "szingularitásmentes" elméletekben sem dobják ki a matematikát, és ugyanazokat a matematikai szabályokat használják, tehát nincs baj a mamaetikával. Itt olyan fizikai megoldásokat keresnek amivel a szingularitás fizikailag feloldható, és nem matematikailag, mert nem matematikai szingularitásról van szó. De mint írtam, ez nem biztos, hogy igaz, járható út.
Matematikafilozófiába nem mennék bele egy olyan emberrel vitába, aki alap dolgokat sem ért, de most a lényegre tapintottál, a matematika humánum, emberi találmány, amit még egyszer mondom a fizikával keversz. Szóval de, a matek antropomorf.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.17. 19:06:18 -
shakwill #145 A beszólásodból azt tudtam meg, hogy egy nagyképű idióta vagyok! A témáról semmit, mert egészen véletlenül a személyemmel voltál elfoglalva.
Az fel sem merült benned, hugy valaki nem eszet osztani, hanem a tudásvágy miatt kérdezni jön ide?
A továbbiakban megmaradok D GY és a többi szakember előadásainál, nem kapaszkodom ilyen magas fórumra, mint ez...
Nah, fizikáljátok egymást tovább...
Utoljára szerkesztette: shakwill, 2016.11.17. 19:31:17 -
Irasidus #146 Szóval ennyit tudtál meg? Gyakorolni kellene az értő olvasást, mert borzasztó sok információt írtam, amire gyanítom nem tudsz, és nem is akarsz válaszolni. Jól gondolom? Amúgy ha tudásvágyból kérdezel, akkor arra válaszoltam, szerintem érthető formában, és elmondtam mellé még neked, hogy egy csomó dolgot rosszul tudsz, amire egy személyeskedés volt a válasz. Ennyi. (Örülök, ha Dávid Gyulát hallgatsz, én is nála tanultam, csak egy kicsit jobban figyelj oda, ezt minden pökhendiség és személyeskedés nélkül mondom, mert nálad a gondolkodás módjával is probléma van, nem csak ismeretek hiányoznak. Tudományos gondolkodás egészen másképpen működik... És egyetértek, ez a forum borzasztó, nem tudományos. Amúgy nem is tudom mit képzeltél, mi lesz itt...? :O )
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.17. 19:36:53 -
#147
Ööö... pont fordítva látom, pont te vagy elfoglalva a beszólogatással az adott téma helyett. -
#148
Van egy felvetésem, amire szeretnék választ kapni, előre leszögezve, hogy csak érdeklődő laikus vagyok, szóval ne szedjetek szét, ha már maga a kérdés (vagy felvetés) is az.
Tehát adott ugye a fénysebesség, ami megközelítőleg 300 ezer km/s légüres térben, és ez a sebesség nem változik, tehát pl. egy közeledő vagy távolodó bolygóról is ugyanezzel a sebességgel jön, kizárólag a hullámhossza és a frekvenciája változik. Távolodó objektumról hosszabb hullámok jönnek, de kisebb a hullámok gyakorisága, míg közeledő objektumok esetén a hullámhossz rövidül és a hullámok száma nő. Fapadosan mondva, de így nagyjából korrekt, ha jól értem. A fény sebessége független az objektum mozgásától.
Ami felmerült bennem, az az a gondolat, hogy a fény "tudna" sokkal gyorsabban terjedni, és a légüresnek nevezett tér sajátossága, hogy ez nem lehetséges. Pl. vízben a fény lassabban terjed. Mi van, ha egyszerűen nem létezik az a gyakorlati közeg, amiben a fény elérhetné a lehetséges legmagasabb sebességét, és valójában ez a 300 ezer km/s nem is fénysebesség, hanem "térsebesség", vagyis a tér "áteresztő" képessége? Ebben az esetben tehát a tér szerkezetét kellene vizasgálni, vagy esetleg mégis keresni olyan elemi részecskéket, amelyek a fény terjedéséért felelős közeget képezik.
Léteznek erre irányuló kutatások és szakirodalom?
Ez megmagyarázná azt, hogy miért tartja a fény a sebességét a közeledő és távolodó objektumok esetén is.
Utoljára szerkesztette: Amiga, 2016.11.21. 16:02:08 -
Irasidus #149 Tehát, ha jól értem azt akarod mondani, hogy a tér fékezi a fényt és ezért lassabb? Jól értem? -
#150
Igen, köszönöm. Ez lenne az ötletem.
Tegyük fel, hogy a fény képes lenne a 600 ezer km/s sebességre. A "légüres térben" ez lekorlátozódik 300 ezerre. Innentől bármilyen objektumról való terjedését az objektum sebessége nem befolyásolná, hiszen gond nélkül továbbra is elérné a maximumot (kivéve, ha az objektum pl. elérné azt a távolodó sebességet, amit már a hullámhossz megnyúlása nem képes kompenzálni).
Ebben a fiktív szituációban vajon a frekvencia és a hullámhossz változásából kimutatható, hogy valójában a fény mekkora sebességre lenne képes?
Lehet, hogy teljesen rossz nyomon járok, és nem gondoltam benne ennek a lehetséges megvalósulására a fekete lyukak és más anomáliák tekintetében sem, csak kicsit égetni kezdett ez a gondolat belülről. Azt se bánom, ha gyorsan elintézzük azzal, hogy hülyeség, talán még meg is könnyebbülnék kicsit. :-D Ami meglepett, hogy nem nagyon találtam ilyen irányú szakirodalmat, holott legalább gondolatkísérletnek megér szerintem egy próbát.
Utoljára szerkesztette: Amiga, 2016.11.21. 19:02:02 -
overseer-7 #151 Az a baj a fénysebesség nem valamiféle tulajdonsága a tér "munkaközegének".
A fénysebesség sűrű közegben és a fénytörési mutatója is a közegnek a fizikai tulajdonságaitól függ.
Amit jól ki lehet számolni ha tudjuk a paramétereket.
A c sebesség mérhető a fotonokon, mérhető a rádióhullámokon, minden mágneses változás is ezzel a sebességgel terjed.
A gravitációs hullámok is c vel terjednek.
A feszültség változás a vezetékben is c sebességgel terjed.
Szerintem a c mint alap sebességnek inkább az információ elmélethez van jobban köze.
miért ilyen tulajdonságú a világ?
miért pont a sebességben lenne egy állandó?
Az energiának is ott van a planck állandója.
Lehet minden fizikai mennyiséghez tartozik egy határérték amit az univerzumon meg lehetne vizsgálni. -
overseer-7 #152 Inkább azon gondolkodj, hogy hogyan lehetne megváltoztatni valaminek a tömegét egy kis időre.
Tanulmányozni a Higgs térelméletet.
Ha valahogy rá jönne valaki, az talán a leggazdagabb ember lehetne.
Onnantól fogva nem kell rakétameghajtás, vagy sugárhajtómű a haladáshoz.
Kerekek sem kellenek. Ha léteznek ufók, biztos, hogy ilyen fizikai elv alapján működnek.
Elvileg a standard részecske elmélet, és a kvantummechanika is megengedi, hogy valaminek megváltozzon a tömege..
Vagy egy kis időre.. ha gyorsan visszaváltozik.
Vagy ha lecsatolod a tömeghez tartozó energiát és átalakítod.. -
#153
Ezek is mind jó kérdések, és a fő probléma, hogy a választ hatalmas koponyák egy élet munkája során sem találják meg, szóval ez nagyon vert helyzet...
Csak elgondolkoztam az inerciarendszereken. Pl. ha én egy hal lennék és akváriumban élnék, amelynek a falai, az alja és a teteje számomra már nem látható távolságban lennének tőlem, akkor meg lennék győződve róla, hogy a c = 225 ezer km/s, mert ez a fény terjedési sebessége vízben (ha jól olvastam valahol, illetve gondolom ez desztillált víz lehet?, de a példa szempontjából mindegy). Tehát, mint hal, az akváriumomban (inerciarendszeremben) megállapítom a fény maximális sebességét.
Ha ebben a gigantikus akváriumban lenne egy tengeralattjáró, amely ide-oda száguld, a felőle érkező fényt továbbra is 225 ezer km/s-nek fognám fel. Ez lenne az én c-m. Még ha a tengeralattjáró 50 ezer km/s-sel távolodik is, továbbra is megkapom a 225 ezer km/s-t.
Viszont mint hal, én nem tudnám, hogy a fény képes a nagyobb sebességre is, mert ezt a közvetítő közeget ismerem, ez nekem a "csúcs".
Szóval itt vagyunk a saját inerciarendszerünkben, a mi akváriumunkban, ahol a kitöltő közeg nem a víz, és a c az 300 ezer km/s. De vajon van rá tényleges bizonyítékunk, hogy ez a "közeg", a "légüres tér" a végleges optimális állapot a fény számára, vagy létezne olyan közeg, amelyben ennél is gyorsabban halad? Illetve van-e bizonyítékunk, hogy ez a tér tényleg "légüres" és nincsenek benne kvarkok, antitestek, feltekeredett kis dimenziók, vagy bármi, amit képtelen vagyok érzékelni, de ami miatt a fény mégsem éri el a maximális sebességét?
Az tényleg gyanús, hogy többféle hullám is képes felvenni a c-t, és nem csak a fény, de mintha ez is a térszerkezet titkaiba engedne egy kis bepillantást. Illetve ezen túl végső soron ez már vastagon a "Theory of Everything" témaköre is. -
Irasidus #154 A tér nem közeg, hanem 3 dimenziós viszonyítási rendszer, ami nélkül értelmezhetetlen a sebesség és a fény fogalma is, így akármennyire is befolyásolná a tér a fény sebességét, a vákuumban mért sebesség a maximum ami elérhető. Nincs kitüntetett tehetetlenségi rendszer, valamennyi egyenértékű (pl. valamennyiben ugyanazt a kapcsolatot találjuk a fonálinga hossza és lengésideje között). A különböző tehetetlenségi rendszerek egyenes vonalú egyenletes mozgással mozoghatnak egymáshoz képest. Tehetetlenségi rendszerek között a sebességek a sebességösszeadás szabályával számíthatók át. Ha valaki a vonatban 4 km/óra sebességgel megy menetirányban és a vonat 60 km/óra sebességgel közeledik az állomáshoz, akkor az állomás épületéhez képest a vonaton gyalogló ember 64 km/óra sebességgel mozog. Ha viszont a fény terjedési sebességét mérjük, kiderül, hogy a légüres térben mérhető fény sebessége független a fényforrás és a megfigyelő sebességétől, mindenképpen kb. 300.000 km/sec. Azaz fényre a sebességösszeadási szabály nem teljesül. Az elektrodinamika alapegyenleteinek, a Maxwell-egyenleteknek alakja is azt mutatja, hogy a fénysebesség állandó marad, ha egyik tehetetlenségi rendszerről egy másik, ahhoz képest v sebességgel mozgó rendszerre térünk át. E két tehetetlenségi rendszer tér- és idő-koordinátái közötti kapcsolatot a Lorentz-transzformáció adja meg. Ha a v sebesség a fénysebességnél sokkal kisebb, akkor a Lorentz-transzformáció és a sebességösszeadási szabály jó közelítéssel azonos kapcsolatot ír le.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.22. 18:22:38 -
Irasidus #155 "Inkább azon gondolkodj, hogy hogyan lehetne megváltoztatni valaminek a tömegét egy kis időre."
Segítek. Például így:
"Ha valahogy rá jönne valaki, az talán a leggazdagabb ember lehetne."
Az élelmiszeripar igencsak jövedelmező. -
overseer-7 #156 jajj nekem -
defiant9 #157 Lehet hogy a tudós hal aki nagyon apró szakaszokon tudja a víz molekulák közt mérni a sebességet rájön hogy itt biza gyorsabban is lehetne haladni de sajna csak rövid távon.
Ha érdekel a téma, ezirányba lehet olvasgatni:
The uncertainty principle implies that individual photons may travel for short distances at speeds somewhat faster (or slower) than c, even in a vacuum; this possibility must be taken into account when enumerating Feynman diagrams for a particle interaction.[30] However, it was shown in 2011 that a single photon may not travel faster than c.[31] In quantum mechanics, virtual particles may travel faster than light, and this phenomenon is related to the fact that static field effects (which are mediated by virtual particles in quantum terms) may travel faster than light (see section on static fields above). However, macroscopically these fluctuations average out, so that photons do travel in straight lines over long (i.e., non-quantum) distances, and they do travel at the speed of light on average. Therefore, this does not imply the possibility of superluminal information transmission.
-
defiant9 #158 Egyébként én a kvantum összefonódást javasolnám a fénysebesség hackeléshez, ugyan már elég sokan agyalnak rajta, de van tere a kreativitásnak, hátha van valami rés a rendszerben. -
#159
Köszi szépen a válaszokat. Utána fogok a témának jobban nézni. -
Irasidus #160 A kvantum-összefonódásnak semmi köze a fénysebességhez, vagy bárminek is a fénynél gyorsabb terjedéséhez.
A Bécsi Egyetem fizikusa, dr. Rainer Kaltenbaek a következőképpen magyarázza a kvantum-összefonódás kommunikációs képességeit. Tegyük fel, hogy mindketten ugyanazon a reptéren vagyunk, és ugyanolyan táskánk van. Csak nekünk van két teljesen ugyanolyan táskánk, senki másnak nincs ilyen az egész világon. Te elmész mondjuk Izlandra, én pedig New Yorkba. Amikor én a hotelben kinyitom a táskám, meglátom benne a te fogkeféd. Ekkor azonnal tudom, hogy a te táskád van nálam, az enyém pedig nálad. Ezt felfoghatjuk úgy, hogy ekkor megmértem a táska kvantumállapotát. Amíg nem nyitom ki, nem tudom, hogy melyik az enyém, és melyik a tiéd. Amikor viszont kinyitottam, megmértem a táskát, a tartalma a ködös kvantumállapotból klasszikussá vált. Ekkor azonnal információt szereztem a nálad, Izlandon lévő táskáról is. Se a te táskád, se az enyém nem változott igazából azzal, hogy kinyitottam, nem teleportálódott át a fogkeféd az enyémbe. Mégis, én csak a nálam lévő táskával való babrálással információt szereztem egy tőlem távol lévő másik táskáról.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.24. 14:41:53 -
overseer-7 #161 így van ahogy mondod..
ezt sokaknak nagyon nehéz megérteniük.. nem a fénysebesség átlépése itt a megoldás kulcsa..
sokkal inkább a kvantummechanika működése.
Nehezen de meg lehet érteni a Bell egyenlőtlenség sérülését.
Itt valami teljesen másról van szó.. mint, hogy információ fénysebességnél gyorsabban halad a téren át.. azonnali hatást kiváltva.
Itt inkább a két rés kísérlethez áll közelebb a jelenség.
Vagyis, hogy addig nem létezik, amíg nem kerülünk vele kölcsönhatásba..
..és nem csak a jelen nem létezik.. mint idővel kiderült.. a MÚLT sem létezik.. addig amíg konkrét információhoz nem jutottunk a múlt eseményeiről.
Addig a múlt is változhat.. a jelen és a jövő eseményeitől függően.
roppant érdekes.. mert ez úgy tűnik ártalmas a kauzalitásra.. most akkor mi van előbb? a a múlt okozata a jelen.. vagy a jelen okozza a múltat?
mert úgy tűnik hogy mind a kettő létezik