Nem könnyű parkolóhelyet találni egy ütökösön

Hát azért erre gondolhattak volna. Egy keljfeljancsi jellegű leszállóegységnél mindegy lenne, hogy fejre landol mert szépen visszabillenne stabil helyzetbe. Vagy akár lehetett volna olyan tükörszimmetrikus konstrukció, aminek a külső burkán teljesen mindegy hogy áll benne, bármilyen irányban gömbszerűen elforgó lenne a központi egység, így abszolút irreleváns lenne, hogy milyen pozícióban ér talajt, hiszen azonnal beforogna az optimális pozícióba...

"Ebben a darabkában éppen közepén van még egy kis viz"

-Ezt hol olvastad? Mert azt a cikket én is elolvasnám, ahol ilyet állítanak!

http://sg.hu/cikkek/107690/nyem-knnyu-parkolyohejet-talalny-egy-utokoson

A kisbolygó egy szilikátból (kőzet) vagy vasból, illetve ezek keverékéből áll (általában száraz égitestek). Egy üstökös fagyott gázok (elsősorban víz, ammónia, metán), szilikát meg nagy mennyiségű szerves anyag keveréke. A kisbolygó nem üstükös, az üstökös nem kisbolygó - mint ahogy a ló sem madár... Az üstökösök a Hills-felhőből származnak, a Kupier-objektumok szintén nem üstökösök, hanem törpebolygók, belső differenciálódással, avagy hidrosztatikai egyensúlyban vannak. Az üstükösök a Naprendszert létrehozó ősködnek az összecentralizálódott maradványai (és nem kisbolygó törmelék), ez csak is a Naptól messze volt lehetséges, a belső régióban (látható módon is,) a gáz párolog (üstökös) és napszél mintegy kifújja a Naprendszer "központi" vidékéről (csóva). A Föld nyilván nem üstökösökből épült fel, ahhoz túl sok szikla, egy bonyolult folytam végterméke, az üstökösök a vizet szállították a Földre (de a Földnek csak igen kis része víz).

Szerintem nem fontos, hogy "kisbolygó törmelék", elég ha bolygótörmeléket írsz.
Egész bolygók száguldoznak a naprendszerüktől elszakadva, naprendszerek szakadnak ki a galaxisukból, galaxisok ütköznek, napok, bolygók szakadnak szét. hordják viszik a különböző elemeket, amiknek egy része új naprendszerekké áll össze, másik részük üstökösként betéved egy már kész naprendszerbe, néha ott hatalmas galibát okoz, máskor meg továbbszáguld. A szétszakadt bolygók nem csak por formában, hanem 0,5-20km átmérőjű darabokként közlekednek. Néha van bennük víz, néha nincs. Ebben a darabkában éppen közepén van még egy kis viz, de ha soká itt kering a naprendszerünkben, lassan mindet elveszti, és két darabra esik. Szóval nem a por állt össze, hanem por rakódott a bolygótörmelékre, amely egy vizes bolygó szétszakadt darabja. :-) Szerintem.

Az ustokosok jo resze kisbolygo tormelek, foleg azok amik a kuiper ovbol jonnek. Ilyen kisbolygokbol epult fel a Fold is anno, mivel a Naphoz ilyen kozel nem nagyon lehetett elkerulni az utkozeseket, ezert szepen lassan osszealltak a kisebbek nagyobbakka. Egy valamivel nagyobb becsapodas utan lokodott ki a Hold is a megolvadt Fold felszini kozeteibol. Az egyetlen kerdes, hogy ez az ustokos ket kisebb kodarab ami osszeragadt (a gravitacionak es a vizjegnek koszonhetoen) vagy egy nagyobb ami elkopott. Az elso esetben egyebkent viszonylag konnyu lenne szetszedni ket kisebb darabra.

Jajj, ne erőltesd! :-(

"Namármost, rétegezett sziklák bolygón keletkezhetnek!"---?????????

Miért is? Üstökösről beszélünk. A szóban forgó sziklákat nagy valószínűséggel, főleg víz és/vagy széndioxid jege alkotja némi csillagközi porral keveredve, ami nagy valószínűséggel rétegenként rakódott rá az égitestre kialakulása során, amikor is áthaladt egy-egy olyan zónán, ahol a szóban forgó anyagok kifagytak a felületén. Ezután amikor megzavarta valami a pályáját, és a ma ismert, naphoz közelítő keringési ciklusba kezdett, az illékonyabb részeket elpárologtatta a sugárzás, és a finoman rétegzett szerkezet felszínre került.

Ez az egész üstökös-téma egy hatalmas kacsa!

Nekem ez szúrt szemet: "láthatóvá váltak az üstököst átszelő rétegezett sziklák is"
Namármost, rétegezett sziklák bolygón keletkezhetnek! Tehát egy felrobbant bolygó egy darabkáját vizsgálják ezek szerint!

Grammer nazzi on: ütökösön???? ("Mi az a vehar emberek?"😉