Megtalálták az elsõ megaföldet

"Honnan gondolod, hogy maga a Mars nem tudja megtartani a saját légkörét?"

Alacsony gravitáció, vulkanikus aktivitás hiánya.
A szökési sebesség alacsony a harmad akkora gravitáció miatt, ami miatt elfogy a légköre utánpótlás nélkül. Nincs mágneses mezeje, így még a napszél is lefújja azt a szegény légkört. Olyan 1 századnyi atmoszférán be is állt az egyensúly, de lehet, hogy még így is fogy szegényke légköre.

Ûrhajósok eddig a Hubble-t láeszítva tudtommal, ha kb. kétszer szereltek vagy hoztak le holdat és azt is az STS-sel, ami már nincs...

Nyilván ezt megleltem, de ez csak annyit mond hogy 70% a fémgazdagság. Azt tudom, hogy ami nem hidrogén vagy hélum azt a csillagászok fémnek mondják, de ettõl kicsit jobb forrást kerestem. Azért köszi.

http://en.wikipedia.org/wiki/Kepler-10

Na ez biztos. Se szeri se száma az irreleváns vagy kamu oldalaknak. A cikkhez hozzá szerettem volna szólni, csak a hozzászólásomhoz kellettek volna a Kepler 10 csillag spektroszkópiai vizsgálatai, hogy milyen eloszlásban tartalmaz elemeket a központi csillag. Beírtam google-ba hogy: kepler 10 star. Erre 3 oldalon keresztül a bolygók felfedezésérõl szóló cikkeket adja be. Próbálkoztam egyéb szavakkal a -10c és egyéb kapcsolókkal, de 10 perc után feladtam. :) Ha valakinek linkje lenne errõl, megköszönném.

A kíváncsiságom oka az, hogy vajon a csillag anyagösszetétele mennyire vág egybe a napunkéval?

Ez igaz teljesen. Annyi sületlenség van az interneten. Pedig,ami tényleg nagyon fontos lenne. Azt sajnos egyszerûen rémesen nehéz megtalálni az interneten. Sajnos a sok konteós dolog is nagyon jelen van. Ami ténylegesen csak megzavarja az embert, ami csak hátráltatja egy esetleges kutatás/komoly téma érdeklése esetén.

"Na mi volna akkor, ha az internet befuccsolna? Nem a világnak lenne vége, hanem csak kemény 50-80 év technikai fejlõdése menne el a semmibe."

Szerintem az internet jelentõsége erõsen túl van hypolva. Megkönnyíti az életet persze, de nem túl régi dolog, lényegében 20 éve még az intézmények némelyikébe sem volt net, nemhogy magánembereknél. Az internet erõforrásainak jó része a marketinganyagok továbbítására megy el, másik nagy hányada az idiótaságokra és csak nagyon kis százalék a ténylegesen hasznos információ. Ez utóbbi mennyisége az elmúlt 20 év alatt alig nõtt a másik kettõhöz képest.

Szóval a Földön túli szint az bõven még a messzeségben van és sajnos még abban lesz számtalan ok miatt. Ezért is a technológia is nagyon lagymatag. Úgy bíznak benne, mint ha az örökké tartana.

Na mi volna akkor, ha az internet befuccsolna? Nem a világnak lenne vége, hanem csak kemény 50-80 év technikai fejlõdése menne el a semmibe. Ezért is olyan sok dolog van a világban, ami nagyon a kicsi véletlenen múlik...

Az a baj hogy a gazdasági rendszerünk világszerte egy dologra állt rá. A pocsékolásra, ami szerintem kollektív értelemben tökéletesen lefesthetõ. Csak hát ez senkit sem érdekel (99% lakossága a Földnek egyszerûen toszik rá... Sõt! ár le is támadja az embert, ha mer egy picit pedzegetni is efelé. Magam a szûk környezetben ilyenekkel találkoztam nagyobbrészt...). Pedig, ha csak egy picit is elgondolkodnának azok az okosak, akik nap, mint nap a kis "eledelüket" leszállítják a kedvenc "étkezdéjükbe"/haza. Az önmagában mekkora energia befektetés. Kb. 1000x-eres befektetés 1/1000-red haszonért, ha most teljesen józanul kimérve a szállítást, az üzemanyagot, a költségeket, az emberi erõt is és az idõt is. Akkor sok munka a kicsi jelentéktelen haszonért.

Ez nekem a véleménye az egészrõl.

"Ha energiát és pénzt nem sajnálva kolónia építésbe kezdenének a Marson az már egy kis lépés lenne elõre! "

De ez nem energia és pénz kérdése hanem technológiáé. Az meg nincs.
Hogy a régi viccel éljek:
-Tud úszni?
-Nem
-És ha fizetek érte?
-....

Jelenleg a technológia ott tart, hogy egy retkes 100 kilós müholdat sem sikerül 10-bõl 10x pályára állítani pedig csak néhány száz km-ert kell felvinni... És ha mégis pályára, a többi sem megy döccenõmentesen, hány eset van hogy nem nyilik ki a napelem meg hasonlók és mehetnek az ürhajósok szerelni (ha szerencséjük van és nem pottyant vissza a sürübb légkörbe és égett el).

Nem hogy millió kilométerekre komplett ipari berendezéseket, embereket stb teljes létfentartással stb el tudjanak juttatni. A visszajövetelrõl nem is beszélve.

17x-es Föld tömeg, az elég nagy gravitáció jelent. Ha él is ott valami, hát nem irigylem.

@MsUser:

Ez inkább fejlövés, mint fejlõdés.

+1

Ha energiát és pénzt nem sajnálva kolónia építésbe kezdenének a Marson az már egy kis lépés lenne elõre!
A nyersanyagokat ott célszerû felhasználni megmunkálni ahol találhatóak, nem a földre szállítani!
Ha a technológiai hátterét megteremtik egyszerûbb a holdról vagy a világûrbõl indítani ûrjármûvet.
De jelenleg jobb üzlet UHD Display-eket fejleszteni és kõolaj herdálással meghajtani a közlekedési eszközöket, vagy genetikailag manipulált növényekkel etetni a fogyasztókat, és az így okozott elváltozásokat giga gyógyszeriparral javítgatni!
Ez jó irányú fejlõdés!?!? :(

Köszönöm a tájékoztatást. Magam ezt így nem tudtam. :) Na, de tévedni emberi dolog tudtommal.

Mint mindig, most is sikerült kiragadnod a lényeget. :-D
Mellesleg de, állították, mint most a "biztosat" az élet hõmérsékleti határáról.

Nem milliókat, tízmilliárdokat.

A jelenlegi technikai szintünk is szerintem egy vakvágány.
Ez a mondat értelmetlen. A szintek egy miõsége van, de csak iránynak van "vakvágyána"....

ui: ha eltekintünk a dollármillióktól, az erõforrás(energia-anyag) amit be kell fektetni az is többszöröse annak amit haza tudnánk hozni.

Az aszteroidabányászat pedig mindaddig vágyálom marad, míg dollármilliókat kell ahhoz is költeni, hogy 100kg holdkövet hazahozzunk. Ennek még nagyon nincs realitásértéke.

"Magam csak azt mondtam, hogy nem sok hasznunk van kollektív tekintetben az információn, vagyis magán az ismeret megszerzésén kívül az ilyen jellegû kutatásokból sajnos." Nagyot lendített elõre a részecskekutatásokon a csillagászat. Megmondták a gyorsítók üzemeltetõinek, hogy mit és milyen energiaszinteken kell vizsgálni az új jelenségekért. Aztán, hogy egy új felfedezésbõl lesz e kvantumalagút effektus és számítógép és utána facebook, vagy nem tudjuk hasznosítani, az csak utólag derül ki. Mindenesetre pl a He->C fúzió épphogy egy csillagász agymenése nyomán derült ki, hogy hogyan is megy végbe. Persze kérdés, hogy ez hasznosítani tudjuk e valamikor, de ha még ez az ismeret sincs a birtokunkban, akkor aztán tutinincs esély se a hasznosításra. :)

Miért lenne tilos ûrtávcsõvel bármit vizsgálni? Magam csak azt mondtam, hogy nem sok hasznunk van kollektív tekintetben az információn, vagyis magán az ismeret megszerzésén kívül az ilyen jellegû kutatásokból sajnos. Így vélekedem róla. A priorizálás miatt gondolom így, hogy elõbb a "saját tájunkon" tegyünk rendet. Aztán, amint ez is megvan, akkor lehet további "hely" után nézni.

Hát magam is csak spekulálgatok. Igazából sok-sok dolgot olvastam itt az interneten, ami kissé hagyott bennem egy kis "ürességet". Egyszerûen nagyon sok az információ és, ahogy értelmezni tudom magát a létet, a világot és az ember létét is. Igenis van helye az úgynevezett "fantáziába" illõ ötleteknek is a tudományok területein. Ezért bátorkodtam kicsit a saját elképzelésem elmondani itt.

Honnan gondolod, hogy maga a Mars nem tudja megtartani a saját légkörét? Ha ez igaz, akkor miért nem dolgozhatnánk ki valami olyan módszert, aminek lehetõség szerint a Mars képes lehetne megtartani a saját légkörét is. Amint ez is meglenne meglehetne magát a Marsot terraformálni.

A Vénuszról magam nem tudok sokat. Tehát lehetséges, hogy igazad van e tekintetben.

Az aszteroida "független". Mondjuk így. Az a helyzet, hogy a mostani természeti katasztrófák zöme is igazából a "helyi bányászat" (olaj, szén, arany stb. kinyerés) következménye, ami már több száz évre vezethetõ vissza. Sok tudós is már burkoltan bevallja, hogy a bányászat (is) képes földrengést/vízözönt kiváltani.

Az aszteroida ezzel szemben majdnem "statikus". Onnan meg nyugodtan kilehet szedni az ottani nyersanyagokat, amiket aztán idehozhatnánk a Földre és hasznosíthatnánk az iparban.

"Szerintem most a másik naprendszereket ameddig kijutni nem tudunk amúgy sem a mostani technológiai szintünkkel bárhova. Addig hagynunk kéne. Létezni fognak azok máskor is."

Miért is? Tilos ûrteleszkópokkal messzire kukkolni, mert van mit felfedezni a környezetünkben is? A sok csillagász fejezze be amit csinál, de azonnal?

"Csakis a saját Naprendszerünkre hagyatkozhatunk. Miért nem inkább csakis azt vizsgáljuk be elõször ténylegesen, hogy hol van nyersanyag lelõhely a szomszédos bolygókon/aszteroidákon?"

Miért kellene az aszteroidákon bányászni? Nem értem a gondolatvezetésed.

"Valami módszer kidolgozását elkezdenék, amit nevezhetnénk terraformálásnak ebben az esetben. Oszt létrehoznának kisebb-nagyobb telepeket, ahonnan elindulna a terraformációs folyamat."

Mit szeretnél terraformálni?

Vénusz: Kénsavfelhõk, 100 atmoszféra nyomás, 500 fok.
Mars: Nem képes légkört megtartani. Ezért lett kopár sivatag.
Hol meg mit akarsz te terraformálni?

Most már tényleg kíváncsi vagyok, hogy miket is képzelsz te a világról...

Nem is értem miért mondanak valamire kijelentést, amikor tudják õk is, hogy nem is biztosak benne. Magam, ha tehetném, akkor egy külön független kutatást végeznék, hogy az ûrben mégis még mik lehetnek. Az elméleteknek van helye természetesen. :)

Miért ne lehetne olyan dolog is, amit idáig még senki sem gondolt ki? Például most itt a Földbolygó. Ezen a bolygón tudjuk és éljük rajta az életet. Addig meg máshol más feltételek között. Itt bejöhet már a képzelet is a dologba. Miért ne lehetne másmilyen az élet?

A jelenlegi technikai szintünk is szerintem egy vakvágány.

Szerintem egy teljesen új szemléletre volna itt szükség a csillagászatot is illetõen. Mondjuk úgy, hogy józan keretek között elõször is a Naprendszert kellene részletesen és nem pedig ilyen rémesen felületesen felmérni. Ahogy azt mostanság csinálják. Számomra a mostani vizsgálatok nagyon felületesek. Nem hatolnak be igazán a "mélységbe".

Szerintem most a másik naprendszereket ameddig kijutni nem tudunk amúgy sem a mostani technológiai szintünkkel bárhova. Addig hagynunk kéne. Létezni fognak azok máskor is. Csakis a saját Naprendszerünkre hagyatkozhatunk. Miért nem inkább csakis azt vizsgáljuk be elõször ténylegesen, hogy hol van nyersanyag lelõhely a szomszédos bolygókon/aszteroidákon? Valami módszer kidolgozását elkezdenék, amit nevezhetnénk terraformálásnak ebben az esetben. Oszt létrehoznának kisebb-nagyobb telepeket, ahonnan elindulna a terraformációs folyamat.

Aztán, amint befejezõdött az is akkor odaköltözni és élni. Ennyi... Aztán, amint olyan a szellemi/technikai szint, akkor továbbléphetünk a mély ûrbe.

El tudom kepzelni, mekkorat szivhatnak az ilyen helyen dolgozo grafikusok, amikor fel tucat csillagasz korbeuli, es egy 3 pixeles foltbol megalkotjak ezeket a kepeket;)

Ezek nem állítások, hanem feltételezések.

A cikk és a felfedezés is arról szól, hogy egy csomó állítás megdõlni látszik, erre: "ám felszíne kellõen forró ahhoz, hogy élet biztosan ne alakuljon ki rajta. " :-) "Bírom" ezeket az okos, de közel sem bölcs embereket. ;-)