Ûrhajósok helyett DNS végezné az ûr kolonizálását

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#20
hát azokra a titokzatosokra, amikrõl semmi nyom nem maradt!
#19
Milyen fajokról beszélsz?
#18
Anélkül hogy megbántanálak:
Sok olyan faj fejlõdhetett már ki a földön, ami így gondolkozott - csak épp mind kihaltak. Ennek a megértéséhez kell némi gondolkodó képesség.

Amúgy az emberiség ezen állapotának a sokszorosítását én sem erõltetném, mert rendszeresen van olyan érzésem, hogy megértünk a kihalásra. De ha az élet alapjait terjesztjük, még kifejlõdhet belõle valami értelmes - akár egy olyan bolygón, ami önerõbõl erre képtelen lenne.
#17
hat beloled egy is sok...

#16
Nem elég a szarfaszú emberiségbõl egy bolygónyi?
#15
Én az egész mögött rejlõ okot nem igazán értem. Tegyük fel a projekt kivitelezhetõ, elindulnak az ûrhajók mondjuk egy 10 fényévre lévõ csillaghoz, odaérnek mondjuk 5000 év alatt (optimista voltam). Odaér és elhinti az életet. Csak bennem merül fel az a kérdés, hogy: "Mégis, ennek mi értelme van?" ?
zoliii
#14
Vagy kristályokban tároljuk a DNS-ünket, adatainkat, mint a Superman filmekben :D

#13
Baktérium, mint sugárzásvédelem...<#vigyor2>

Nevetséges.<#nevetes1>

#12
Én csak azt nem értem, hogy ha eljutunk odáig a géntechnikával, hogy baktériumba mókoljunk emberi DNS-t úgy, hogy abból aztán 300 év múlva ember nõjön ki idõzítve, akkor eleve mi a tökömért szarakodunk baktériumba oltással meg DNS transzporttal?

Vigyen egy marék oxigént, nitrogént, szenet, meg ami kell, ha ilyen szintû géntechnikánk van, akkor _nulláról_ is képesek vagyunk már emberi DNS-t szintetizálni.

Kicsit olyan érzésem van a cikkel, mint a korai scifikkel, amikor ágyúval akartak menni a Holdra, meg kiszámolták, hogy 2000-re a városokat négy méter vastagon fogja borítani a lószar. Extrapolál egyetlen szûk területre koncentrálva, közben meg nem veszi figyelembe, hogy a MAI technológiából extrapolál, ami nem marad változatlan az idõben. Vicces, hogy úgy követi el ezt a hibát, hogy közben még említi is, hogy a technika változik. És aztán mégsem veszi figyelembe.

#11
Pontosításképp: Nem elé mentek, hanem utána, a Naphoz, nem évek alatt alakult ki az "új" élõvilág, hanem csak néhány nap alatt, meg nem derült ki az égvilágon semmi az ûrhajót építõ fajról, nem is találkoztak velük, az ûrhajó célja nem a Naprendszer volt, csak tankolt és továbbállt mindenféle interakció nélkül, emberiséget észre sem véve.

Mondjuk ezek jelentõs eltérések, koppintás, vagy korai novellaváltozat lehet, amit olvastál.
Azt nem hinném, hogy a Clarke verzió lenne a koppintás. :)

Illetve voltak folytatásai, amiket nem olvastam, azokban történhet kiindulási hely felkutatás, meg ilyesmi...

#10
Ez Arthur C. Clarke Randevú a Rámával c. világhírû regénye.

#9
ja igen: dns sérülések. Ha már arra képesek lennénk ami a cikkben is van, akkor valószínûsíthetõen a sérûlt dns-t is tudnánk már javítani.
A sugárzás védelem nem egy új dolog. A gond eddíg az volt, hogy ember méretekben gondolkodtunk és azért ott egy bicit nehézkesebb a kivitelezés mint mondjuk egy mikroszkó alatt látható dns esetében.
Ráadásúl zajlanak a fejlesztések az olyan anyagok terén amik csupán 1-2cm vastagok, de elnyelik .v vissza verik a sugárzást. Szóval még az is lehet, hogy mire ezt meg tudnánk lépni ami cikben van, addígra lesznke olyan eszközeink, hogy egy átlag ember sérûlt dns-ét is helyre tudjuk tenni + a sugár védelem már alap lesz.
Amúgy ez utóbbi tényleg égetõen fontos kérdés, mert az ûrhajósaink csak a Föld közelében vannak biztonságban. Marson meghalnak a sugárzástól.
(A Holdon is kaptak rendesen amúgy)

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#8
valami marha régen olvastam (sztem a Galaktikában), hogy az emberiség felfedezett valami izét ami jönn a Föld felé. Nem túl gyorsan, de biztosan a Nap közelébe fog érni. Az emberiség akkor már rendelkezett olyan technológiával, hogy elé tudjon menni. Bevárták és átszáltak rá. Az egész hajó totál ki volt halva. Teljesen üres helységek és terek voltak benne. Totál lakatlan volt, ua. több tíz kilóméter hosszú, meg széles meg magas, tehát nem kevés lénynek lett tervezve. Aztán a vizsgálódás során kiderûlt, hogy egy idegen faj így kezde meg az ûr meghódítását: a hajón egy jól elszeparált területen õs leves állapot volt, benne az idegenek dns-vel. A fed.számítógép programja az volt, hogy minden olyan lehetséges dolgot szüntessen meg, ami akadájozná az ûrhajót indító faj kialakulását a hajón. Ha hajó útja szándékosan megy el a különbözõ napok mellett, ui. ilyenkor indúltak be a fedélzeten a különbözõ biológia folyamatok. Pár év Nap körüli keringés, majd irány tovább a cél felé. A mélyûrben a hajó fedélzetén beáll a minusz, és megfagy minden, az õsleves is. A könyvben az volt, hogy megtalálták a tudósok a kiinulási helyét a hajónak ahhol jelenlefg már nem volt semmi. Tehát az a faj így menekítette át magát.
Ezzel a módszerrel, akár milliárd éves utakat is lehetne bonyolítani. Az embernek nem kellett 4milliárd év. Elég volt 200ezer, Ennyi idõ alatt azért baromi messzire tudnánk eljutni még a mai zsotyos technológiával is.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#7
Azért gondolkodjunk kicsit. Az, hogy embert átküldeni így, az tényleg hülyeség, de egy ismert környezettel/öszetétellel rendelkezõ bolygóra lehetne sugárzásvédett kapszulákban életet küldeni. Nem mondom, hogy egy rövidtávú projekt lenne, de mûködhetne...

Persze, az már egy másik kérdés, hogy honnan fogjuk tudni, hogy biztosan nincs ott élet, amikor még a marsról is alig tudjuk eldönteni...
zoliii
#6
https://www.youtube.com/watch?v=AB2fsHhUpEU Az 5.elem film :D
Leeloo megalkotása! :D

#5
Honnan tudjuk, hogy ez nem történt már meg, persze jóval árnyaltabb módon? :-)
pxxl
#4
de...nyomtassunk embereket hát ez kész :D

All hail the double x!

#3
Szerintem ez az ötlet nem tudna könnyen megvalósulni. A biológia tudománya olyan témakör, ami szerintem nem tudna erre a kérdésre pontos választ adni.

Maga az ember a jelenlegi felállásával még arra sem képes hogy az ûrbe kijusson. Jó! tudom, hogy van egy nemzetközi ûrállomásunk és kész kifújt. Kb. ennyi volt az emberi teljesítmény az ûrbe való kijutáshoz... A gépek esetében másképpen vélekedem. A Marson már van nem egy eszköz, ami "vizsgálgat", de szerintem nem sok köze van annak az ember eljutásához másik planétára...

Maga az ember nem is alkalmas arra a jelenlegi fiziológiájával sem, hogy kijusson az ûrbe. Szerintem valami olyasmit kéne csinálni, hogy az ember elõbb gondolkozzon el, hogy mégis mit tehet az állapota javítása érdekében. De természetesen a "transzhumanizmus" bevonása nélkül.

Ez az eszme rémes képet fest le bennem. Ez a véleményem az egészrõl.
#2
Ez mekkora faszság, még ha harvardi biológustól is származik! Azoknak a baktériumoknak a DNS-e ugyanúgy károsodik mint a miénk, csak õk sokkal kevésbé érzékenyek a hibákra. És ez nem csak azért van így, mert azoknak a baktériumoknak annyival jobb lenne a DNS javító mechanizmusuk. (A DNS állományuk egyszerû, sok benne a redundancia, és a fehérjéik a szekvencia jelentõs változása után is mûködõképesek maradnak. Ez az emberére nem igaz!) De még így is, az extremofil egyedeknél is elõfordulhat végzetes mutáció, csak kellõen szaporák, így gyorsan kialakul egy olyan méretû populáció, ahol szelekció oldja meg a végzetes mutáció problémáját. Ez saját DNS-re mûködik, de a baktériumba plántált emberi DNS funkcióját mégis milyen folyamat ellenõrizné? Semmi!
EZ EGY BAROMSÁG!
#1
Scifi írók ötleteit tudományként átvenni is nagy ötlet. Persze a fantáziálgatás jó, csak tudjuk, hogy az.
Komolyan véve, miért teremtenénk magunknak konkurrenciát a jövõre nézve ?