Fényből hangot készít egy új T-sugár eljárás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#9
Annak nincs sok értelme, hogy a kimenõ sugarat hanggá alakítsa. Akkor már hangot sokkal egyszerûbben is elõ tud állítani. Feltételezés: A T-sugárral pásztázok, a visszavert sugárból hangot csinálok - a hangot detektálom.
Vol Jin-nek: Hát persze, hogy nem közvetlenül az elektromágneses hullámokat alakítja át. Kb. olyan, mint a rádió, ahol a hang modulálja a rádióhullámokat, azzal a különbséggel, hogy a demodulálás más elven mûködik. Kulcsszó: Thermophone
Bármivel létrehozod a meleget, az helyi nyomásváltozást okoz, amit ha a hang ritmusában végzel, akkor hangot kapsz. A nagy durranás az, hogy szén nanocsövekkel sokkal érzékenyebb ketyerét lehet készíteni, mint pl. platinával lehetett.
Vol Jin-nek: Hát persze, hogy nem közvetlenül az elektromágneses hullámokat alakítja át. Kb. olyan, mint a rádió, ahol a hang modulálja a rádióhullámokat, azzal a különbséggel, hogy a demodulálás más elven mûködik. Kulcsszó: Thermophone
Bármivel létrehozod a meleget, az helyi nyomásváltozást okoz, amit ha a hang ritmusában végzel, akkor hangot kapsz. A nagy durranás az, hogy szén nanocsövekkel sokkal érzékenyebb ketyerét lehet készíteni, mint pl. platinával lehetett.
#8
Számomra nem derül ki, hogy a visszavert elektromágneses hullámokat, vagy még a kimenõt alakítják-e hanggá.
#7
Kétlem, hogy itt valós idõben hanggá alakítanák az elektromágneses hullámokat. Ez jó, ha a burkológörbét lekövetné. Kétlem, hogy mechanikai rezgés akár Ghz-es tartományban is létezhet.
#6
Fénybõl hangot bármelyikünk tud csinálni. Pl. éjjel belevilágítok az asszony szemébe, lesz ott hang bõven :-DDDDD
#5
Szerintem a következõképpen mûködik: A teraherzes sugarak impulzussorozata rávetül az elnyelõ anyagra. Az impulzus alatt az elnyelt sugárzástól az anyag felmelegszik és kitágul, a szünetekben összehúzódik és ez generálja az ultrahangot. Az ultrahang frekvenciája az impulzusfrekvenciától függ. Folyamatos egyenletes sugárzással nem kapnánk ultrahangot.
#4
Ez a detektor attól lenne különleges, hogy olyan frekvenciájú elektromágneses hullámokat lehet vele "látni", amihez eddig nem volt valós idõben közvetítõ eszköz.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#3
Nem értem, hogy minek ide az elektromágneses hullámok. Ez tulajdonképpen egy ultrahang detektor. Attól különleges, hogy az ultrahangot egy különös mûanyag segítségével közvetlen elektromágneses hullámokból állítják elõ?
#2
Meg a fizikát se ártana valamilyen szinten érteni... Fõleg, ha a rovat neve nem Divat, hanem tudomány.
"az elektromágneses spektrum végsõ határát, a terahertz tartományt."
A Terahertz kb. a spektrum közepén van...
Alatta mikrohullám, majd a rádióhullámok (UHF, VHF, Rövidhullám, Hosszúhullám, .., extrém alacsony frekvencia (3..30Hz)
Felette a látható fény, UV, Röntgen, végül a gamma.
Tehát a az elektromágneses spektrum végsõ határai (a tudomány mai állása szerint) az extrém alacsony frekvencia és a gamma-sugárzás.
Illetve ehhez nem kell fizikusnak lenni, egyszerû szövegértelmezés is elég lett volna:
"A terahertz-rés az elektromágneses spektrum mikrohullámú és infravörös sávjai között helyezkedik el."
Ha 2 másik között van akkor nem lehet "végsõ határ".
"az elektromágneses spektrum végsõ határát, a terahertz tartományt."
A Terahertz kb. a spektrum közepén van...
Alatta mikrohullám, majd a rádióhullámok (UHF, VHF, Rövidhullám, Hosszúhullám, .., extrém alacsony frekvencia (3..30Hz)
Felette a látható fény, UV, Röntgen, végül a gamma.
Tehát a az elektromágneses spektrum végsõ határai (a tudomány mai állása szerint) az extrém alacsony frekvencia és a gamma-sugárzás.
Illetve ehhez nem kell fizikusnak lenni, egyszerû szövegértelmezés is elég lett volna:
"A terahertz-rés az elektromágneses spektrum mikrohullámú és infravörös sávjai között helyezkedik el."
Ha 2 másik között van akkor nem lehet "végsõ határ".
#1
Szóösszetételeket tanuljuk már meg...