Túllépni egy kvantum határon

Obama biztosan.
szarkazmus off.

Szerintem õk mind megérdemelten kapták. Sokkal több nobelt kellene kiosztani. George Gamownak kb 3 járna és egyet se kapott.

Tetsuo!, verge175!

Köszönöm, már-már azt hittem, hogy én vagyok a hülye. Alapvetõ fizikai törvények, nem szoktak csak úgy megdõlni. (Newton, Maxwell, Einstein, Heisenberg, ...)
És ha ezek meddõknek, nem csak az sg.hu-n jelenne meg.
És piszok gyorsan átvezetnék a wikire.

ps: Einstein nem döntötte meg Newton egyenleteit (azokat máig tanítják), csak kiegészítette/pontosította.

Illetve nem ismerjük még a világunknak azon részeit, amire még attól is eltérõbb fizikai törvények vonatkoznak.

Mar leirtak paran elottem, de akkor en is: a hatorazatlansagi elv olyan korlat, mint a fenysebesseg. A vilagunk egyik sajatos es alapveto tulajdonsaga. Nem lehet atlepni, a meresi technologiatol fuggetlenul.

Helyesebb lenne úgy feltenni a kérdést, hogy ki más kaphatta volna, ha tényleg CSAK a szakterület számít. ;-)

pofára megy? hát lehet

http://nobel.caltech.edu/

Nem tudom melyikük nem érdemelte meg.

És eltekintve attól, hogy pofára is megy az a díj.
Persze az valószínû, hogy nem a tudósgárda beszél sületlenséget, hanem a cikk.

Azt még meg kellene említeni, hogy itt nem a Heisenberg-féle elv dõl meg, mert nem egy elem kvantumállapotáról van szó, hanem egyszerre sokmillióról, ami zajt okoz a képalkotásban.
Az pedig már más területen (pl. audiotechnika) bevett gyakorlat, hogy a digitális rendszer jel-zaj viszonyát paradox módon növelni lehet az okosan hozzáadott és formált alapzajjal.
Szerintem itt ugyanez van, semmi több. Az érdekes az, hogy már ezen (hajvastagság) szinten is így csinálják, méghozzá a kvantumzaj ellen.

Jó a wiki, de azt ugye tudod, hogy az az alapján íródott, amit az akkori tudósok megállapítottak. Na a mai tudósok meg ezt állapították meg! Ha csak a múlt irományaira hagyatkoznál a jelenben, akkor semi sem változna.

Ha a fordítás hevenyészett is, legalább a helyesírást tanulnák már meg végre. Elvégre újságot írnak...

"A határozatlanság nem a méréshez használt mûszerek pontatlanságából származik, ezen mennyiségeket elvi okokból sem lehet egyszerre pontosan megadni!"

Azért a wikit ne intéztük el azzal, hogy "vélemény".
De ha gondolod írd be a google-be (vagy felõlem bárhol) és keress olyan forrást ahol nem ilyen a definíció:
Heisenberg-féle határozatlansági elv: "egy részecske (ill. test) lendületét és helyét egyidejûleg nem lehet tetszõleges pontossággal meghatározni. "

" ... a határozatlansági reláció a kvantumos rendszerek alapvetõ tulajdonsága, nem pedig a mérõberendezések technikai korlátja."
"nem a mérõberendezések technikai korlátja."

Ez szerintem az jelenti nem lehet ilyen mérés.
Ha mégis, akkor megdõlt a Heisenberg-féle határozatlansági elv, ami tudtommal a
kvantummechanika alapja. Amire a cikk címe is utal. "Túllépni a kvantum­határon "

Nincs itt véletlenül egy atomfizikus?

Belenéztem az eredeti cikkbe, az van amit írtam. Tisztelt SG, tudom ez enm az a fórum, de én simén elnézek az elgépelések, elírások felett. Emberek vagyunk, semmi gond. Ez viszont nettó igénytelenség.

Valószínûleg az tíz a minusz tizeötödiken akart lenni, csak lusták voltak leírni úgy, pedig már régen tudja a html a felsõindexet.

Az én véleményem:
1. Már megint egy hatásvadász cikk. Arra megy, hogy a cím miatt elolvassák.
2. Már megint bebizonyosodott, hogy az angol nyelv, és a determinizmus nem férnek meg egymással túl jól.

Majd meglátjuk, hogyan reagál a tudományos világ erre a mérésre.
Egy "közérthetõ" tudomány-népszerûsítõ cikkben azt írnak le amit akarnak.
"fotonok becsapódása okozott" .. aranyos megfogalmazás, szinte halljuk a becsapódó fotonok puffanását :-DD
"10-15-en méter amplitúdójú véletlenszerû rázkódást" .. ezt nem értem. Talán nanométer?
Meglátjuk a folytatást.

Igen, biztos mindenkinek világos. De hogy világosabb legyen alkalmaznád analógiaként a cikkben említett kísérletet a felvetett megfigyelésre?

Lord Kelvin fizikus (a Kelvin skála megalkotója ugye) 1900-ban azt mondta, már semmi felfedeznivaló nem maradt a fizikában, már csak a minél pontosabb mérések vannak hátra. Aztán jött Einstein ugye... nekem meg ez a véleményem.

"Tovább olvastam a Wikit, a Caltech kutatóinak se ártana elolvasni"

Szertintem picit átfogóbb a tudásuk, mint a wiki, tekintve a viszonylag kis hallgatószámára elég sok Nobeldíjast adott a világnak.

És e lényeg ne maradjon ki, hogy miért a kvantumos rendszerek alapvetõ tulajdonsága:

" Bármilyen mérés, ami meghatározza egy ilyen részecske helyzetét vagy impulzusát tetszõleges pontossággal - amit a hullámfüggvény összeomlásaként ismerünk a kvantumfizikában - kielégíti azt a feltételt, hogy a hullámfüggvény szélessége a helyzetbeli összeomlás után szorozva az impulzusbeli összeomlás utáni szélességgel nagyobb vagy egyenlõ a redukált Planck-állandó felénél."

Remélem már mindenkinek világos 😊

Tovább olvastam a Wikit, a Caltech kutatóinak se ártana elolvasni 😊

"A határozatlansági relációt gyakran összekeverik egy hasonló effektussal, a megfigyelõ hatásával, amely szerint nem lehet egy rendszeren mérést végezni, anélkül hogy ezzel megváltoztatnánk a rendszert. Eredetileg Heisenberg is ilyen magyarázatot adott a jelenségre, de azóta világossá vált, hogy a határozatlansági reláció a kvantumos rendszerek alapvetõ tulajdonsága, nem pedig a mérõberendezések technikai korlátja."

cylonflatus!

Ha jól értem pont az a lényeg hogy a Heisenberg-féle határozatlansági elv nem mérési pontatlanság, hanem " alapvetõ, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetõségére." - WikiPedia

Szóval felesleges mérnököknek tökölni pontosabb méréssel, mert ilyen nem lehet, ez a határozatlanság a (mikro)világ (kvantummechanika) alapvetõ jellemzõje.
Szerintem....

Amit leírtál, az a -cikk elsõ mondatában említett- Heisenberg-féle határozatlansági elv miatt van. A cikk egy új módszerrõl szól, amivel ezt a jelenséget megkerülve tudnak pontos(abb) mérést végezni - bár egyenlõre még "csak" mikrohullámok esetében.

Igen, ezt én is hallottam már. 😊

Nem értem a cikket. Én anno középiskolában azt tanultam hogy nem mérheted meg egy dolognak pl egy elektronnak egyszerre a helyét és a sebességét mert a méréssel ezeket megváltoztatod. Minél pontosabban akarod tudni az egyiket annál pontatlanabb lesz a másik adat.