26
-
ugh #26 Obama biztosan.
szarkazmus off. -
gforce9 #25 Szerintem ők mind megérdemelten kapták. Sokkal több nobelt kellene kiosztani. George Gamownak kb 3 járna és egyet se kapott. -
figyu #24 Tetsuo!, verge175!
Köszönöm, már-már azt hittem, hogy én vagyok a hülye. Alapvető fizikai törvények, nem szoktak csak úgy megdőlni. (Newton, Maxwell, Einstein, Heisenberg, ...)
És ha ezek meddőknek, nem csak az sg.hu-n jelenne meg.
És piszok gyorsan átvezetnék a wikire.
ps: Einstein nem döntötte meg Newton egyenleteit (azokat máig tanítják), csak kiegészítette/pontosította.
-
johnfly #23 Illetve nem ismerjük még a világunknak azon részeit, amire még attól is eltérőbb fizikai törvények vonatkoznak. -
verge175 #22 Mar leirtak paran elottem, de akkor en is: a hatorazatlansagi elv olyan korlat, mint a fenysebesseg. A vilagunk egyik sajatos es alapveto tulajdonsaga. Nem lehet atlepni, a meresi technologiatol fuggetlenul. -
#21
Helyesebb lenne úgy feltenni a kérdést, hogy ki más kaphatta volna, ha tényleg CSAK a szakterület számít. ;-)
-
gforce9 #20 pofára megy? hát lehet
http://nobel.caltech.edu/
Nem tudom melyikük nem érdemelte meg. -
#19
És eltekintve attól, hogy pofára is megy az a díj.
Persze az valószínű, hogy nem a tudósgárda beszél sületlenséget, hanem a cikk.
Azt még meg kellene említeni, hogy itt nem a Heisenberg-féle elv dől meg, mert nem egy elem kvantumállapotáról van szó, hanem egyszerre sokmillióról, ami zajt okoz a képalkotásban.
Az pedig már más területen (pl. audiotechnika) bevett gyakorlat, hogy a digitális rendszer jel-zaj viszonyát paradox módon növelni lehet az okosan hozzáadott és formált alapzajjal.
Szerintem itt ugyanez van, semmi több. Az érdekes az, hogy már ezen (hajvastagság) szinten is így csinálják, méghozzá a kvantumzaj ellen. -
Katalizátor #18 Jó a wiki, de azt ugye tudod, hogy az az alapján íródott, amit az akkori tudósok megállapítottak. Na a mai tudósok meg ezt állapították meg! Ha csak a múlt irományaira hagyatkoznál a jelenben, akkor semi sem változna. -
endrev #17 Ha a fordítás hevenyészett is, legalább a helyesírást tanulnák már meg végre. Elvégre újságot írnak... -
figyu #16 "A határozatlanság nem a méréshez használt műszerek pontatlanságából származik, ezen mennyiségeket elvi okokból sem lehet egyszerre pontosan megadni!" -
figyu #15 Azért a wikit ne intéztük el azzal, hogy "vélemény".
De ha gondolod írd be a google-be (vagy felőlem bárhol) és keress olyan forrást ahol nem ilyen a definíció:
Heisenberg-féle határozatlansági elv: "egy részecske (ill. test) lendületét és helyét egyidejűleg nem lehet tetszőleges pontossággal meghatározni. "
-
figyu #14 " ... a határozatlansági reláció a kvantumos rendszerek alapvető tulajdonsága, nem pedig a mérőberendezések technikai korlátja."
"nem a mérőberendezések technikai korlátja."
Ez szerintem az jelenti nem lehet ilyen mérés.
Ha mégis, akkor megdőlt a Heisenberg-féle határozatlansági elv, ami tudtommal a
kvantummechanika alapja. Amire a cikk címe is utal. "Túllépni a kvantumhatáron "
Nincs itt véletlenül egy atomfizikus? -
gforce9 #13 Belenéztem az eredeti cikkbe, az van amit írtam. Tisztelt SG, tudom ez enm az a fórum, de én simén elnézek az elgépelések, elírások felett. Emberek vagyunk, semmi gond. Ez viszont nettó igénytelenség. -
gforce9 #12 Valószínűleg az tíz a minusz tizeötödiken akart lenni, csak lusták voltak leírni úgy, pedig már régen tudja a html a felsőindexet. -
johnfly #11 Az én véleményem:
1. Már megint egy hatásvadász cikk. Arra megy, hogy a cím miatt elolvassák.
2. Már megint bebizonyosodott, hogy az angol nyelv, és a determinizmus nem férnek meg egymással túl jól.
-
halgatyó #10 Majd meglátjuk, hogyan reagál a tudományos világ erre a mérésre.
Egy "közérthető" tudomány-népszerűsítő cikkben azt írnak le amit akarnak.
"fotonok becsapódása okozott" .. aranyos megfogalmazás, szinte halljuk a becsapódó fotonok puffanását :-DD
"10-15-en méter amplitúdójú véletlenszerű rázkódást" .. ezt nem értem. Talán nanométer?
Meglátjuk a folytatást. -
#9
Igen, biztos mindenkinek világos. De hogy világosabb legyen alkalmaznád analógiaként a cikkben említett kísérletet a felvetett megfigyelésre? -
#8
Lord Kelvin fizikus (a Kelvin skála megalkotója ugye) 1900-ban azt mondta, már semmi felfedeznivaló nem maradt a fizikában, már csak a minél pontosabb mérések vannak hátra. Aztán jött Einstein ugye... nekem meg ez a véleményem. -
gforce9 #7 "Tovább olvastam a Wikit, a Caltech kutatóinak se ártana elolvasni"
Szertintem picit átfogóbb a tudásuk, mint a wiki, tekintve a viszonylag kis hallgatószámára elég sok Nobeldíjast adott a világnak. -
figyu #6 És e lényeg ne maradjon ki, hogy miért a kvantumos rendszerek alapvető tulajdonsága:
" Bármilyen mérés, ami meghatározza egy ilyen részecske helyzetét vagy impulzusát tetszőleges pontossággal - amit a hullámfüggvény összeomlásaként ismerünk a kvantumfizikában - kielégíti azt a feltételt, hogy a hullámfüggvény szélessége a helyzetbeli összeomlás után szorozva az impulzusbeli összeomlás utáni szélességgel nagyobb vagy egyenlő a redukált Planck-állandó felénél."
Remélem már mindenkinek világos :) -
figyu #5 Tovább olvastam a Wikit, a Caltech kutatóinak se ártana elolvasni :)
"A határozatlansági relációt gyakran összekeverik egy hasonló effektussal, a megfigyelő hatásával, amely szerint nem lehet egy rendszeren mérést végezni, anélkül hogy ezzel megváltoztatnánk a rendszert. Eredetileg Heisenberg is ilyen magyarázatot adott a jelenségre, de azóta világossá vált, hogy a határozatlansági reláció a kvantumos rendszerek alapvető tulajdonsága, nem pedig a mérőberendezések technikai korlátja." -
figyu #4 cylonflatus!
Ha jól értem pont az a lényeg hogy a Heisenberg-féle határozatlansági elv nem mérési pontatlanság, hanem " alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére." - WikiPedia
Szóval felesleges mérnököknek tökölni pontosabb méréssel, mert ilyen nem lehet, ez a határozatlanság a (mikro)világ (kvantummechanika) alapvető jellemzője.
Szerintem.... -
#3
Amit leírtál, az a -cikk első mondatában említett- Heisenberg-féle határozatlansági elv miatt van. A cikk egy új módszerről szól, amivel ezt a jelenséget megkerülve tudnak pontos(abb) mérést végezni - bár egyenlőre még "csak" mikrohullámok esetében. -
KopaszIsten #2 Igen, ezt én is hallottam már. :) -
karesz6 #1 Nem értem a cikket. Én anno középiskolában azt tanultam hogy nem mérheted meg egy dolognak pl egy elektronnak egyszerre a helyét és a sebességét mert a méréssel ezeket megváltoztatod. Minél pontosabban akarod tudni az egyiket annál pontatlanabb lesz a másik adat.