A napfény kerülése növeli a bármely okból bekövetkező halál kockázatát

- UVC: bõr gyulladását, késõi pigmentálódását, a bõr felsõ rétegének megvastagodását okozhatja, illetve erõsen irritálja a szemet.

- UVB:képes kiváltani az UVC fent említett hatásait, emellett felelõs a fény okozta rákképzõdést okozó hatásokért (carcinogenezis), valamint a fény immunrendszert gátló hatásaiért (fotoimmunoszuppresszió). Ez a tartomány kell azonban a D-vitamin szintéziséhez is. A természetes napfénynek mindössze 1/15-öd része UVB.

-UVA: sugarak 500-1000-szeres intenzitással vannak jelen. A legfontosabb biológiai hatásai a bõr azonnali barnulása, a meglévõ pigment tartalom sötétedése. Az UVA szintén bõrpírt, gyulladást kelt (erythema), de ellentétben az UVB-vel ez csak több nap után jelentkezik. Szintén van rákkeltõ hatása.

ez meg a tudományosabb magyarázat:
" UV-A A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bõr öregedéséhez. Roncsolja a bõrben levõ A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bõrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bõr barnulását csak ideiglenesen a melanin oxidálásával idézi elõ."

"UV-B: Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elõsegíti a csontképzõdést (D-vitamin képzõdést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendezõdnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bõrrákot okozhat. Az erõs napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bõr barnulását eredményezi"

"UV-C: teljesen elnyeli a földi légkör, csak az ûrbe kilépõ embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölõ, sterilizálásra használják."

felhívnám a figyelmet arra, hogy a szervetzett védekezésbõl barnúl és nem azért mert az jó neki! Biztos jó dolog így játszani a szervezettel, de sztem hosszú távon gondok lehetnek, kezde a bõr gyorsabb öregedésén egészen a bõrrákig.

sztem inkábvb váltsál dokit 😉

Sajnos, a cikk nem tér ki arra, hogy miféle halálokokról van szó, azt azonban elfogadhatjuk, hogy általában a napfényt kerülõ nõk mást is kerülnek, visszafogottabb életûek, mindennel kapcsolatban óvatosak, rendszerint kisgyerek koruktól, a szüleik ráhatása révén. Ezért kevésbé gyakorlottak az élet dolgaiban, sok minden ismeretlen a számukra, bátortalanok, nem sportos alkatúak, és mindez együtt megnöveli számukra még a balesetek esélyét is. Sportoklók körében tapasztalt régi összefüggés, hogy a folyamatos edzésben levõk sérülnek kevésbé, mint az alkalomszerûen, hobbiként sportolók. Ahogy a hétvégi autóvezetõkre nézve is nagyobb a baleseti kockázat, mint pl. a taxisokra. Aki igazán élni akar, sokat kell, hogy legyen a napon, nem öncélú napozásból, hanem a tevékenysége miatt, és ez az aktív élet növeli meg az élettartamot, miközben csökkenti a baleseti esélyt, bármennyire is paradoxnak tûnik elsõ hallásra.

"napozással a bõrrák kockázata sokszorosára nõ"

errõl megkérdeztem a dokit:
"Ha nem szokott elaludni a napon, akkor nem kell aggódni."

Ja, de a napozás nem egyenlõ azzal, hogy a szervezetnek szüksége van napfényre. másrészt a napozással a bõrrák kockázata sokszorosára nõ. ez egy értelmetlen cikk, a következtetések nem egyértelmûek. és mi az, hogy bármilyen okból kifolyólag? autóbaleset is beleértve?

"A kutatók megállapították, hogy azok a nõk, akik soha nem napoztak a vizsgált idõszak nyári hónapjaiban, kétszer nagyobb valószínûséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag, mint azok a társaik, akik rendszeresen napfürdõztek a nyarak során. "

Vagy esetleg arról is lehet szó, hogy a fiatalabbak többet szeretnek napozni, mint az idõsek.