Az "idő urai" felveszik a harcot a tőzsdei algoritmusokkal
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#10
"Ezzel a rendszerrel csupán a habot lehet lefölözni az óceán tajtékzó felszínérõl. "
Ez zseniális hasonlat.
Ez zseniális hasonlat.
#9
Ezzel a rendszerrel csupán a habot lehet lefölözni az óceán tajtékzó felszínérõl. A nyugati megatõke próbálja vele lassítani a keletre áramló termelés hatását, és a saját zsebében tartani a milliárdjait, amin egyre több a lyuk.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#8
Jók a meglátásaid, de egyvalamiben tévedsz. Ez a kereskedés nem termel többlet virtuális pénzt. A meglévõ egy részét veszi el másoktól.
#7
beteg az egész rendszer . . .
#6
Az egesz rendszer veszelyes. Egyetlen veletlen vagy szandekosan elszabadult algoritmus kepes a teljes rendszert bedonteni. Aztan majd probalhatjak leallitott rendszer mellett kezzel rollback-elni a log-ok alapjan, ha erre egyaltalan meg lehetoseguk es joguk lesz.
Ennek a nagyfrekvencias kereskedelemnek semmilyen gyakorlati haszna nincs, mert a likviditas amit produkal virtualis, tehat nem veheto ki a rendszerbol, csak a statisztikakat kozmetikazza, ugyanakkor a hasznoszerzesen keresztul folyamatosan penzt emel ki a rendszerbol. Kb. mintha a nagy penzintezetek barkit buntetlenul megadozhathanak csak azert mert tokeerosek. (egyebkent az egesz penzugyi rendszer ebbol el, csak eltero szinteken)
A megoldas tenyleg az emlitett tranzakcios dijak megemelese lenne, hasonlo modon mint az afa eseten a visszaigenyles eltorlese es ertekaranyos afa lepesenkenti befizetese. Igy minden tranzakcio penzbe kerulne a bankok szamara, azaz csak egy bizonyos haszon felett erne meg lebonyolitani azt. Ezt pedig ugy kell beloni, hogy legalabb 1 evig erdemes legyen megtartani az adott reszvenyt, hogy nullszaldos legyen. Teljesen befagyna a piac, viszont a toke ennek hatasara a hosszutavu, tehat termelo jellegu befektetesek fele mozdulna. Ezzel elerhetnenk, hogy ujra az osztalek (tehat a tenylegesen megtermelt javak utani haszon) jelentse a celt es a megterules modjat, mint anno amikor a tozsdeket kitalaltak. Persze innentol a reszvenyarfolyamok szinte meg sem mozdulnanak, sot igazabol ujra a vallalatok tenyleges tokejet (materialis+immaterialis) ernek. Ez a jelenlegi penzugyi rendszerben egy kozel 90%-os reszvenyar eseshez vezetne, viszont vegre eltunne a felhalmozott virtualis penz es csak a tenyleges toke jelentene erteket.
Miert nem merik meglepni? Mert mara a tenyleges termelo toke jelentos resze nem nyugati kezben van, tehat europa azon belul is foleg anglia lehuzhatna a rolot, az usa-val es japannal egyutt, mig kina (es ezzen belol jellemzoen a kinai allam) a vilag tenyleges tokejenek kozel 90-95%-at birtokolna. Persze attol, hogy ezt senki nem ismeri be, attol meg ez a valosag, csak egyelore a penzugyi vilagban meg mindenki 'hisz' az ertektelen penzben es a mogotte allo virtualis tozsdei tranzakciokban, mivel felnek beismerni a valosagot.
Ennek a nagyfrekvencias kereskedelemnek semmilyen gyakorlati haszna nincs, mert a likviditas amit produkal virtualis, tehat nem veheto ki a rendszerbol, csak a statisztikakat kozmetikazza, ugyanakkor a hasznoszerzesen keresztul folyamatosan penzt emel ki a rendszerbol. Kb. mintha a nagy penzintezetek barkit buntetlenul megadozhathanak csak azert mert tokeerosek. (egyebkent az egesz penzugyi rendszer ebbol el, csak eltero szinteken)
A megoldas tenyleg az emlitett tranzakcios dijak megemelese lenne, hasonlo modon mint az afa eseten a visszaigenyles eltorlese es ertekaranyos afa lepesenkenti befizetese. Igy minden tranzakcio penzbe kerulne a bankok szamara, azaz csak egy bizonyos haszon felett erne meg lebonyolitani azt. Ezt pedig ugy kell beloni, hogy legalabb 1 evig erdemes legyen megtartani az adott reszvenyt, hogy nullszaldos legyen. Teljesen befagyna a piac, viszont a toke ennek hatasara a hosszutavu, tehat termelo jellegu befektetesek fele mozdulna. Ezzel elerhetnenk, hogy ujra az osztalek (tehat a tenylegesen megtermelt javak utani haszon) jelentse a celt es a megterules modjat, mint anno amikor a tozsdeket kitalaltak. Persze innentol a reszvenyarfolyamok szinte meg sem mozdulnanak, sot igazabol ujra a vallalatok tenyleges tokejet (materialis+immaterialis) ernek. Ez a jelenlegi penzugyi rendszerben egy kozel 90%-os reszvenyar eseshez vezetne, viszont vegre eltunne a felhalmozott virtualis penz es csak a tenyleges toke jelentene erteket.
Miert nem merik meglepni? Mert mara a tenyleges termelo toke jelentos resze nem nyugati kezben van, tehat europa azon belul is foleg anglia lehuzhatna a rolot, az usa-val es japannal egyutt, mig kina (es ezzen belol jellemzoen a kinai allam) a vilag tenyleges tokejenek kozel 90-95%-at birtokolna. Persze attol, hogy ezt senki nem ismeri be, attol meg ez a valosag, csak egyelore a penzugyi vilagban meg mindenki 'hisz' az ertektelen penzben es a mogotte allo virtualis tozsdei tranzakciokban, mivel felnek beismerni a valosagot.
Ha valaki többnapos trendre kereskedik lényegtelen a milliszekundumos különbség.
#4
Az arbitrázst és a likviditást emberek is megolodották már régen.
Ami neked nem jött le, hogy Archenemy a túlzásról beszélt. Ha milliószor kevesebb pénzmozgás lenne is bõven elég lenne.
A baj, mint említettem az, hogy így már a technika is az óriáscégek mellett van és egy kisbefektetõ (mégnagyobb) hátrányból indul a spekulációban.
Ami neked nem jött le, hogy Archenemy a túlzásról beszélt. Ha milliószor kevesebb pénzmozgás lenne is bõven elég lenne.
A baj, mint említettem az, hogy így már a technika is az óriáscégek mellett van és egy kisbefektetõ (mégnagyobb) hátrányból indul a spekulációban.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#3
A tõzsde a tõkebevonás egyik alternatív eszköze a vállalatok számára. Az algoritmusok egyrészt likviditást biztosítanak, másrészt kiegyenlítik a rendszert, például ha ugyanazon cég be van jegyezve a shanghaji és a hongkongi tõzsdére semmi nem indokolja, hogy különbözõ legyen az árfolyam.
Ha bárkit is zavarnának kitiltásuk baromi egyszerû lenne, egyszerûen csak meg kell növelni a tranzakciós költségeket. (Sok ezer vételt és eladást hajtanak végre néhány centes különbséggel.) De mivel a tõzsdei irányokat egyáltalán nem befolyásolják, azaz az alapvetõ folyamatokat nem változtatják meg (egy cég értéke sem nõni, sem csökkeni nem fog miattuk), így felesleges foglalkozni velük.
Ha bárkit is zavarnának kitiltásuk baromi egyszerû lenne, egyszerûen csak meg kell növelni a tranzakciós költségeket. (Sok ezer vételt és eladást hajtanak végre néhány centes különbséggel.) De mivel a tõzsdei irányokat egyáltalán nem befolyásolják, azaz az alapvetõ folyamatokat nem változtatják meg (egy cég értéke sem nõni, sem csökkeni nem fog miattuk), így felesleges foglalkozni velük.
#2
Ráadásul ehhez a lehetõséghez átlagember nem is férhet hozzá, csak nagy pénzügyi csoportok, saját rendszerrel.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
Valaki magyarázza már meg, hogy a tõzsdék, részvények _eredeti_ funkcióját ez hogyan szolgálja:
"Az algoritmusok azonnal rávetik magukat a korai információkra, és akár 28 millió dolláros forgalmat is képesek lebonyolítani a szóban forgó 15 milliszekundum alatt."
"Az algoritmusok azonnal rávetik magukat a korai információkra, és akár 28 millió dolláros forgalmat is képesek lebonyolítani a szóban forgó 15 milliszekundum alatt."