Megkérdőjelezhető a felfúvódás bizonyítása

Tudod a gravitációban és a csillagfejlõdéskutatásban annyi a különbség, hogy gravitációról régebb óta van képünk. De akkor jó, ha így gondolod, hogy bármikor bármi feborulhat, akkor inkább nem is próbálok érvelni. Így felesleges 😊 Jó éjt.

De minden ilyen fikció. A csillagfejlõdés lehet, hogy nem úgy van, persze ez a leglogikusabb verzió, de az nem elég a tutihoz.
Az univerzum tágulásának változásáról sincs fingunk sem, persze elmélet van egy rakás, amibõl van egy leginkább elfogadott. Pedig a tágulás változása elég komoly a fizika alapjaira nézve is!
A PR olyan szinten számít, most nem számítva a cionista háttérhatalmat, hogy egyértelmûen azt a tudóst részesítik elõnyben, akinek jobb kapcsolati hálója van, bizonyos érdekcsoportok támogatják, akár pozitív értelemben is és persze fontos a tekintély, meg az eddigi munkássága. Csakhogy ez nem igazolhatja az elméletét! Az ún. bizonyítás meg abból áll, hogy már egy egyedi furcsa szabályrendszerbõl indulnak ki. Úgy még jó, hogy "bizonyítják" a feltevést.
A kozmológiai állandó is bizonyítva volt, majd javítva lett igen. És mi a biztosíték, hogy a többi bizonyított dolog nem lesz javítva? Semmi. Bármikor jöhet egy totál eltérõ magyarázat a Science magazinban, amit akár el is fogadhat a szakma, hatalmas hírveréssel, mert kell valamire a pénz.

Einstein kozmológiai állandójának komoly oka volt és az elvetésének is. Ha gondolod leírom. A sötét anyag és energia pedig az ismeretlen terület jelenleg. Majd kiderül micsoda. A PR dolog meg egyszerûen nem igaz. A PR kb 30 évvel ezelõtt döntött a versenyzõ elméletek közül.

Így van. Kismillió magyarázat van minden kozmológiai állításra és az az elfogadott, amelyiknek nagyobb a PR-ja.
A térdimenziók száma is össze-viszza változik. :-)
Einstein kozmológiai állandója is hasonló okból lett bevezetve, mint a sötét anyag és a sötét energia fogalma: Nem stimmelt az egyenlet. ;-)

Statikus világban mitõl is lenne háttérsugárzás, úgy egyátalán? 😊 Görbe téridõ az Olbers paradoxont sem magyarázza. Vagy nem tudom mitõl is kéne magyaráznia. Olbers sugárzásról meg nem is hallottam. A te általad felvázolt dolog hogyan írja le a távoli illetve közeli csillagok elemgyakoriságát és úgy általában az univerzum elemgyakoriságát? 😊 Mert a mostani kozmológia ezt is le tudja írni és számolni. Amúgy az õsrobbanás elmélet támadói sem kis koponyák voltak és mégis lényegében addig jutottak, hogy pont megerõsítsék az elméletet, nem sikerült cáfolniuk egyátalán 😊 A Stady state modell már jórészt a múlté. Próbálják variálgatni kvázi stady state modellé alakítgatni de ez sokkal inkább kapálózásszagú már mint a bigbang modell és le sem tud írni mindent amit az utóbbi igen😊 Az meg hoyg bevezettek sötét energiát és anyagot annyit tesz közel se tudunk még mindent. Ez számodra akkora gond? 😊

Amúgy meg a háttérsugárzásra, a vöröseltolódásra, vagy az Olbers paradoxonra magyarázat lehet egy statikusnak tekinthetõ, de görbe topológiájú univerzum. Ez persze ugyanúgy nem biztos hogy igaz, de egyszerûbb modell, mint a jelenlegi. Nem kell a létrejöttével, vagy a végével, a fejlõdésével problémázni.

Ebben az esetben pl az Olbers paradoxon által felvetett egyenletesen világos égbolt a görbe téridejû univerzumban vöröseltolódást szenved és a látható fény tartományú feketetest sugárzás átcsúszik a mikrohullámú tartományba. Gyakorlatilag a látható galaxisok megszámolásával kiszámítható az a sûrûség, ami a fénykibocsájtó testeket galaxisokat jellemzi, ezekbõl kiszámítható az Olbers-sugárzás várható nagysága. Ezt összevetve a mikrohullámú háttérsugárzással kiszámítható a gravitációs vöröseltolódás, az univerzum görbültsége.

Az ezáltal megkapott univerzum nagysága nagyjából hasonló értékeket fog adni, mint a jelenleg ismert/elfogadott univerzum képe, azzal a különbséggel, hogy eszerint az elmélet szerint az univerzum nagyléptékû szerkezete görbült és statikus.
A görbültséget, és ennek ellenére megnyilvánuló statikusságot persze magyarázni kéne, de ugyan így a jelenlegi elméletben megjelenõ sötétanyagot/energiát, a felfúvodást, és más malacságokat, amelyeket azért vezettek be az utóbbi években, hogy egy szétesõ gondolati rendszert magyarázzanak. A bizonyíték meg sok esetben érvénytelen, hiszen azért érvényes, mert nélküle az elmélet összeomlana és a világ nem létezne. A világ létezik ez kb 1000% az ösrobbanás elmélet omlik össze, ha pl a felfúvódást nem tudjuk bizonyítani, vagy a táguló téridõt, vagy gravitációs hullámokat, meg minden érdekes kis szellemi terméket.
😉

Akar a franc hasba akasztani. 😊 Ponthogy a golyóknál kimérhetõ kicsi eltérés lesz, ami megcáfolja Galilei tézisét a görögökkel szemben. Ugye a testek természetes állapota az egyenes vonalú egyenletes mozgás kontra, a testek természetes állapota a nyugalom.

Takács Bercike kísérletezése egytõl egyig a görögök álláspontját fogja megerõsíteni nem Galileiét. Mi már tudjuk, hogy nem a görögöknek van igaza. Akkor viszont ez még kísérleti kérdés volt. Nekünk persze már természetes fogalmak a súrlódás, a légellenállás, vagy a tökéletesen rugalmas ütközésektõl való eltérés. Õk ezeket nem tudták.

A földön ilyet kimérni marhanehéz. Lényegében Newton idejében vált elfogadottá, aki ugye leírta a bolygók mozgását precízen. Akkor is inkább, mint logikus elmélet volt, nem kimért hatás a földön. Ahhoz elõször a befolyásoló hatásokat pontosan ki kellett mérni és leírni. Mert teszemfel, ha már tudom, hogy van légellenállás, akkor ki tudom számolni, hogy az mennyire befolyásoló egy kísérletben és azt kivonva az eredménybõl megkapom a Galilei és Newton által megfogalmazottakat.

Az a +/-1 milliárd év jó lesz az +/- 0.1 milliárd évnek is 😊 a 13.7 milliárd év már jópár éve változatlan és már csak pontosítják. Amúgymeg tekintve a mérési módszereket és a hatalmas távolságokat, igencsak bravúros teljesítmény és méréstechnikai profizmus. Ugyanúgy, ahogy az elõbb említett 7500 fényévre lévõ csillag távolságának kiháromszögelése vagy említhetném még a csillagok forgási sebességét már spektroszkóppal simán ki tudják mérni, ami azért sokkal kisebb effektus, mint teszemfel egy galagxis vöröseltolódása. Ez utóbbi szintén a dopplerjelenséggel mérhetõ, ha egyenlítõsíkból látjuk a csillagot az egyik oldala közeledik a másik távolodik a kerületi sebesség miatt. Ezt a különbség is kimérhetõ már. Ha ezek nem precíziós mérések, akkor nem tudom mi az....

Aha!
Te figyusz, most hasba akarsz akasztani?
😉

Fogok két különbözõ súlyú golyót összekoccintom, megmérem, hogy repülnek el. Papír szalag, ceruza, óra, meg ilyenek kellenek hozzá, esetleg egy mérleg, hogy súlyt mérjek, ha nincs ráírva. Csak mert ezek a konyhaasztalon végzett mérések is 10000X pontosabbak még így is, mint amit a milliárd $-os távcsövekkel évek alatt összehoznak. Amivel ugye egy a gond, hogy nincs a Tecsóba így nehéz ezeket a kísérleteket megismételni.

Newton-törvényei viszonylag egyszerûek, Takács Bercike is megcsinálja ezeket a kísérleteket már sikerélményt adó pontossággal. Ami ezekrõl a nagy kozmológiai ûberfaxom mérésekrõl viszont nem mondható el. Magasabb szinten meg csak megcsinálják rendesen, ha már minden hatalom GPS-t/Glonasst/Galileot meg a kínaiak mifenét építenek, azt meg Bercike szintén látja a pár ezer Ft-os vevõjén/telóján és örül, pedig abban már a relativitás-elmélet is benne van.

"Hát a kozmológia az utóbbi 15-20 évben igencsak precíziós tudomány. Az alapvetéseit kb ugyanannyi értelme van megkérdõjelezni, mint a mechanikát."
Ehhez képest, hogy tágul, meg hogy tágul, meg gyorsulvatágul, meg +/-1 mrd év az univerzum kora, ami kb 10%, szal ilyen eltérések vannak az évente megjelenõ eredmények között, na szóval az nem ugyan az a mûfaj.
Szerintem.

A mechanika alapelveit nem tudod otthon ellenõrízni a konyhaasztalon. A legtöbb egyszerû kísérletnek odatesz a sima súrlódás vagy légellenállás és eltérõ eredményeket fogsz kapni a kiszámítottaktól. A gravitáló és tehetetlen tömeg egyezését, ami úgy ránézésre ugyanaz, egyszerû dolognak tûnik a mérése, mégsem volt az. Eötvösnek igencsak gondolkodni kellett azon, hogy olyan szerkezetet tervezzen, amely a lehetõ legjobban kizárja ezeket befolyásoló hatásokat. És ez puszta mechanika. Attól hogy Galilei kijelentette, hogy a testek egyenes vonalú egyenletes mozgása és a nyugvó test megkülönböztethetetlen még nem volt kísérletileg bizonyítva, csak egy zseniális meglátás. Ahhoz ezt ki is kellett mérni, ami nagyon nem volt egyszerû. Ugyanígy van a kozmológiával is. Kijelenteni bármit ki lehet az csak duma. Ha vannak jóslatai és kísérletileg kimérhetõek akkor oké. A kozmológiának vannak. Kezdve a háttérsugárzás nagyságától, a vöröseltolódáson keresztül a csillagok anyagának színképelemzéséig számtalan módon ellenõrízve az elmélet. Egyezik a mért eredménnyekkel. Van amikor nem egyezett. Akkor van mit kutatni. A vöröseltolódásra meg fogalmam sincs milyen más magyarázat lenne. Sok ember mond ilyeneket csak alátámasztani nem tudja. A fény dopplereffektusa ellenben kimérhetõ és igazolható. Csak ködös dolgokat hallottam, mint valakinek az "elméletét", viszont a kozmológia nyelve, mint minden természettudományé a matek. Ezek az "elméletek" mindegyike ennek hiányán van. Na ez viszont már nem elmélet, hanem fantázia. A kozmológia alapja matematikailag alátámasztott. Ezen szeritnem kár vitázni. Amúgy is csak matematikailag alátámasztott módon lehetne cáfolni, jelenleg viszont ilyen elmélet nincs, legalábbis nem tudok róla. Vannak más elméletek is, amelyek részben egyeznek a megfigyelt univerzummal, de sok helyen kilóg a lóláb. Vagy nem magyarázza meg a háttérsugárzást, vagy a vöröseltolódást, vagy az épp hogy rádiógalaxisokat miért nem látunk itt közel mellettünk. A távolságmérés is rengeteget fejlõdött az utóbbi években mert ez a legnagyobb kerékkötõje a csillagászatnak. De már ott tartanak, hogy nemrég egy 7500 fényévre lévõ cefeidának a távolságát sikerült háromszögeléssel kimérni és egyezett a jósoltakkal és azzal a statisztikával ami szerint mérik a távolságokat. Szóval igencsak jó módszerré érett már a távolságmeghatározás is. Természetesen mindig van hibahatár. Az meg hogy nem egyszerû a kozmológia, hát.. ez van. Az univerzum szerintem pont letojja azt, hogy nekünk mennyire egyszerû vagy épp bonyolult az õ mûködését leírni 😊

"Hát a kozmológia az utóbbi 15-20 évben igencsak precíziós tudomány. Az alapvetéseit kb ugyanannyi értelme van megkérdõjelezni, mint a mechanikát. Azon max finomítani lehet, gyökeresen újat nem igazán lehet bevezetni. A kozmlógia határterületein a mûszerek érzékenységi határán lehetnek még meglepetések és kérdõjelek."

Na azért nem. A mechanika alapelveit otthon ülve a konyahasztalon ellenõrizheted. A kozmológia sztandard modelljérõl ezt azért nem mondanám. Precízitás dettó. Egy mechanikai kísérlet eredménye bõven a mérési pontosságon belül precíz. A kozmológiai elmélet meg egy nagy szájenszfiksön, a kozmoszt 95%-ban kitöltõ sötétt anyaggal/energiával, 14 Mrd éves fejlõdéssel, a tér soha nem látott fégysebességet meghaladó felfúvódásával akármivel. Már pusztán azért sem lesz igazán korrekt az egész standard modell, merthogy 14 Mrd évvel ezelötti eseményekrõl nem igazán vannak feljegyzéseink. Például.

Nekem a fõ gondom az, hogy ma már messze nem olyan egyszerû és koherens, mint 50 éve volt. Ettõl persze még lehet igaz, csak éppen akkor borul az Occam-elv, amit persze amúgy is hülyeségnek tartok egy végtelenül bonyolult rendszernél alkalmazni.
De mindegy. Szal az egész indult valahonnan a relativitás elméletekbõl. A relativitás elméletre alapuló gravitáció, mint a téridõ gyûrõdése ugyanis eleve instabillá teszi a rendszert, vagy tágul, vagy éppen összeomlik. Einstein jött is ezzel a kozmikus állandóval, ami stabilizálná. Ekkor Hubble felfedezte a vöröseltolódást, meg hogy sokka nagyobb az egész, mint elõször gondolták. Einstein meg örült hogy tévedett. A vöröseltolódásra persze csak egy magyarázat a távoli objektumok távolodása, de mindegy ezt fogadták el. Aztán viszont amikor próbálták a fejlettebb fizikai eredményeket, a kvantumechanikát az egészre alkalmazni, kezdett szétesni. Egy kvarkgluon plazma viselkedésére vonatkozó kísérletet márpedig nem olyan könnyû elvégezni a konyha asztalon, mint egy testek rugalmas ütközésére vonatkozót.
😉

A matematika az csak cionista áltudomány, hiszen a tõzsde is használja. :-)

A matematikai levezetést nem nevezném találgatásnak...

Ha a Mikulás többszörös térhajtogatással dolgozik, elég csak egyetlen cipõbe ajándékot tennie, hogy megjelenjen az összes ajándékváró cipõcskében. Az ajándék egy háromnál több dimenziós, fraktál-elven létrehozott "anyag", mely minden cipõben más és más háromdimenziós formát ölthet, akár még "kívánság szerintit" is. A nem a kívánságlistán szereplõ ajándékok egy megfelelõ alkalommal továbbajándékozásra kerülnek, melyek illusztrálják az anyagmegmaradás és az anyag más térrészbe kerülésének módját a nem kívánatos anyagok tekintetében is. A kreacionista felfogás szerint a Húsvéti Nyuszi éppoly valós, mint a Mikulás.
Azonban az "értelem nélküli keletkezés" hívei sem mentesülhetnek a Mikulás és a Húsvéti Nyúl pl. kvantumfizikára gyakorolt hatásai alól. Vegyük észre, hogy az ezen területek kutatói is ünnepelnek e napokon, s így elszalaszthatják egy jelentõs felfedezés lehetõségét, vagy illuminált állapotukban nem veszik észre a fizika múzsájának csókját önnön homlokukon.

"Pl. a kvantummechanika többek között a növények érzelmeire, a sejtek közötti kommunikációra, a kollektív tudatra és a világ alapvetõ mûködésére, vallási kérdésekre adhatna magyarázatot."

A kollektív tudat speciel társadalomtudományi kérdéskör halmazába tartozik, tehát makró jelenség és nem mikró. A vallási kérdések meg természettudományosan feleslegesen feltett kérdések, mint ahogy a húsvéti nyuszi, meg a télapó. Merthogy a kvantumfizikához semmi közük. Ahhoz elég hülyének kell lenni, hogy azt a kérdést boncolgassuk, hogy a télapó hogy tud minden gyerek cipõjébe csokoládét csempészni, és ehhez milyen idõtorzításra van szüksége, vagy hogy lépi át a fénysebességet, mert ha egy gráfot állítunk fel a csizmák legrövidebb úton történõ megközelítéséhez, és figyelembe vesszük a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló idõt, akkor a kettõ hányadosa meghaladja a fénysebességet. Nos ilyen esetben nem a Télapó átlagsebességét becsüljük a fénysebesség százszorosának, hanem a Télapó létét kérdõjelezzük meg. Már ha normálisak vagyunk. A vallási kérdések is így kapcsolódnak a kvantumfizikához.

"lám-lám. A végén még a kétkedõknek lesz igazuk? 😊"

Ha kellõ körültekintéssel olvasta valaki a cikket, akkor abból az derült ki, hogy egy mérési eredmény volt félreértelmezett, és nem a felfúvódás elmélete.

"(ha jól emléxem valamikor régen egy okoska már kijelentette, hogy mindent feldeztek amit már lehet ezért a tudományos akadémiát be lehet zárni... "

Ja, a 19-ik században és hülyének is gondolták a kortársai.

Hát a kozmológia az utóbbi 15-20 évben igencsak precíziós tudomány. Az alapvetéseit kb ugyanannyi értelme van megkérdõjelezni, mint a mechanikát. Azon max finomítani lehet, gyökeresen újat nem igazán lehet bevezetni. A kozmlógia határterületein a mûszerek érzékenységi határán lehetnek még meglepetések és kérdõjelek.

Az egész kozmológia megkérdõjelezhetõ, ugyanis minden állítása csak közvetett "bizonyítéra" épül.
Hawking nagyon okos, de állításai semmivel sem hitelesebbek a logika szerint, mint egy nagyon okos sci-fi íróé.
Igaza van gforce-nak, a tudomány találgatások sorozata, amik ha igazolják egymást akkor happy van, ha nem, akkor újabb nekifutás. Ennyi. Ez megy évezredek óta, ami jó.
A probléma az, hogy vannak az érdekcsoportok, amik uralják és vezérlik a koreszmét, így a tudomány soha nem független. Anno a kereszténység, ma pedig a cionista maffia érdekei érvényesülnek a tudományos sikerességben, a társadalmi paradigmákban.
Pl. a kvantummechanika többek között a növények érzelmeire, a sejtek közötti kommunikációra, a kollektív tudatra és a világ alapvetõ mûködésére, vallási kérdésekre adhatna magyarázatot.
A történelem egyfajta igazságot mondhatna ki a sok hazugság és félremagyarázás helyett.

Semennyire nem lesz idõtálló, mert nincs új elmélet. Egy mérési eredményt kérdõjeleztek meg, nagyon helyesen. Ebbõl még nem következik egyenesen, hogy a mérés tökhülyeséget mondott, netán felesleges lett volna. Annyi történik, hogy az új ismeretek fényében újra kell számolni. És elképzelhetõ az is, hogy a korábban megjósolt enyhébb hatásokhoz sokkal közelebbi eredményt fog adni, tehát ponthogy megerõsíteni fogja az elméletet. Ki kell várni az októbert és kiderül mi a helyzet. Egyébként meg a tudomány nem jelent ki biztosra semmit. Sõt, tudományos elméletnek egyik alapkövetelménye, hogy cáfolható legyen a megfelelõ mérésekkel. Ha valami nem cáfolható mert csak egy kimérhetetlen dolgot mond, akkor azt fantáziának hívják, a tudományban az ilyet nem veszik komolyan. Nem tudom honnan veszed, hogy nem kérdõjelezik meg az elméleteket. Mindig is megkérdõjelezik, különben nem lenne fejlõdés.

lám-lám. A végén még a kétkedõknek lesz igazuk? 😊
de hát ilyen a udomány. Ezért nem értem az illetékeseket, amikor fixre kijelentenek valamit, amikor az elmlúlt - csak - pár száz év bizonyította, hogy még nagyon sok mindent fel tudunk fedezni, nincs értelme kategórikusan kijelenteni dolgokat (ha jól emléxem valamikor régen egy okoska már kijelentette, hogy mindent feldeztek amit már lehet ezért a tudományos akadémiát be lehet zárni... Hol volt még a nano texhnológia, vagy a kvantum fizika... 😊 )
kíváncsi vagyok, hogy ez az új felfedezés mennyire lesz idõtálló...