10
-
gforce9 #10 "Ezt csak azért jegyeztem meg, mert akárhol felhozom ezt a témát, egyből megkapom, hogy a többlet termelés rámegy a szerkezet mozgatására"
Hülye helyeken fórumozgathatsz :) A nap mozgása nagyonlassú, azt lekövetni picike teljesítményigényű dolog. -
johnfly #9 Szerintem meg a stirling motoros technológiára kéne ráfeküdni. Ezeknek a fotovoltaikusoknak a leg modernebbjei sincsenek olyan hatékonyak, mint egy stirlingből egy átlagosnak mondható.
Aztán meg ott van a thermoakkusztika ugye, arról meg ne is beszéljünk.
Valamint megelőzve az agyam kivákuumozását akárki által leszögezem, hogy a nap égi útjának lekövetése egyáltalán nem energiapazarló, például egy ekvatoriális állvánnyal egy ceruzaelem megoldja a dolgot.
Ezt csak azért jegyeztem meg, mert akárhol felhozom ezt a témát, egyből megkapom, hogy a többlet termelés rámegy a szerkezet mozgatására, pedig nem. -
Cefet #8 Neveccséges...
Egész éjszakára tároljunk hőt 1000 °C-on, meg plusz 3,2 %, meg szén nanocsövek...
Amennyiben sikerrel járnak, ebből akkor sem lesz semmi.
Szerintem is inkább az akkukra és a több hullámhosszra optimalizált réteges napelemre kellene pénzt költeni. -
halgatyó #7 1000 fokos napelemek? Ez remek, akkor a sült madarakat össze lehet gyűjteni alatta:-D
Komolyra fordítva: 1000 fokos test nem abban a frekvenciatartományban sugáros, amelyben a napelemek igazán érzékenyek (1000 Celsius fokos test hőmérsékleti sugárzásának maximuma 2,3 mikron körül van) szóval én nem értem ezt a működést, úgy biztosan nem működik, ahogyan le van itt írva. -
qrd0xQSt2rdvnu #6 A hőtárolást külső hőtároló rendszerrel képzelték megoldani. Ha viszont 1000 fokot tárolunk egy hőtároló rendszerben, akkor a hagyományos hőerőmű hatékonyabb, mint ez és innen kezdve az egész kutatás csak pénzpazarlás.
Én a quantum dot napelemekben és az újabb akkumulátor fejlesztések széles körű elterjedésében látom a megoldást.
Különböző méretű quantum dot rétegek alkalmazásával tudnak olyan napelemet csinálni, ami a teljes látható fényspektrumon hatékonyan működik. Meg valószínűleg lesznek még érdekes nanotechnológiai és anyagszerkezeti felfedezések arra, hogy a fotonok se fény, se hő formájában ne tudjanak megszökni a napelemből. -
Vol Jin #5 Már volt egy ilyen cikk. Ott egy fém felületét úgy módosították, hogy a barázdái kisebbek, mint egy adott hőmérséklethez tartozó hullámhossz, így az elnyelt foton energiáját nem képes 700 fok alatt termikus sugárzással leadni, így ha vákuumban és kis keresztmetszeten van rögzítve a panel, nem tud addig lehűlni, amíg fel nem forrósodik. Az egyik fele a nap felé fordítva magasabb hőmérsékletre van kalibrálva, így a háta mögé egy hullámhosszon bocsát ki termikus sugárzást, amit arra a hullámhosszra optimalizált fotocella magasabb hatásfokkal hasznosít.
Szóval amikor fény éri először csak melegszik, és nem termel áramot, és amikor eléri az üzemi hőmérsékletet, akkor már jobb hatásfokon üzemel, mint a hagyományos.
Itt viszont nem értem ezt a hőtárolásos dolgot. Nem fog ez kitartani ékszakára is, hogy felmelegszik nappal, és este még működik. -
#4
Én végig olvastam a cikket,de nem láttam arra utalást,hogy az elnyeletett hőt hol tárolják!
Mert a hőenergia tárolásához nagy tömeg kell...Ezt nem lehet magában a panelban eltárolni. -
Oliwaw #3 Az én szempontomból egyetlen hatásfok létezik, a W/ár.
(ahol nincs hely ott jöhetnek a drágább megoldások, de ez sokakat nem érint) -
lapaleves #2 ez így elsőre elég drága, meg az 1000 fok se az a használható nagyságrend, még ipari kivitelben sem.
ami ilyesmi töltőt én láttam az csak valami apró gagyi volt, ha van link érdekes lenne. -
#1
Nade InGaAs TPV cellával már demóztak 23%-ot! És a TPV max elméleti hatásfoka 1500 fokos emitternél 85% körüli!
Asszem lehet olyan TPV generátort venni, amit sima túrista gázpalackra kell rárakni és kb egy laptopot el lehet vele üzemeltetni.