Hőelnyeléssel fokoznák a napelemek hatásfokát 

"Ezt csak azért jegyeztem meg, mert akárhol felhozom ezt a témát, egybõl megkapom, hogy a többlet termelés rámegy a szerkezet mozgatására"

Hülye helyeken fórumozgathatsz 😊 A nap mozgása nagyonlassú, azt lekövetni picike teljesítményigényû dolog.

Szerintem meg a stirling motoros technológiára kéne ráfeküdni. Ezeknek a fotovoltaikusoknak a leg modernebbjei sincsenek olyan hatékonyak, mint egy stirlingbõl egy átlagosnak mondható.
Aztán meg ott van a thermoakkusztika ugye, arról meg ne is beszéljünk.

Valamint megelõzve az agyam kivákuumozását akárki által leszögezem, hogy a nap égi útjának lekövetése egyáltalán nem energiapazarló, például egy ekvatoriális állvánnyal egy ceruzaelem megoldja a dolgot.
Ezt csak azért jegyeztem meg, mert akárhol felhozom ezt a témát, egybõl megkapom, hogy a többlet termelés rámegy a szerkezet mozgatására, pedig nem.

Neveccséges...
Egész éjszakára tároljunk hõt 1000 °C-on, meg plusz 3,2 %, meg szén nanocsövek...
Amennyiben sikerrel járnak, ebbõl akkor sem lesz semmi.
Szerintem is inkább az akkukra és a több hullámhosszra optimalizált réteges napelemre kellene pénzt költeni.

1000 fokos napelemek? Ez remek, akkor a sült madarakat össze lehet gyûjteni alatta:-D

Komolyra fordítva: 1000 fokos test nem abban a frekvenciatartományban sugáros, amelyben a napelemek igazán érzékenyek (1000 Celsius fokos test hõmérsékleti sugárzásának maximuma 2,3 mikron körül van) szóval én nem értem ezt a mûködést, úgy biztosan nem mûködik, ahogyan le van itt írva.

A hõtárolást külsõ hõtároló rendszerrel képzelték megoldani. Ha viszont 1000 fokot tárolunk egy hõtároló rendszerben, akkor a hagyományos hõerõmû hatékonyabb, mint ez és innen kezdve az egész kutatás csak pénzpazarlás.

Én a quantum dot napelemekben és az újabb akkumulátor fejlesztések széles körû elterjedésében látom a megoldást.
Különbözõ méretû quantum dot rétegek alkalmazásával tudnak olyan napelemet csinálni, ami a teljes látható fényspektrumon hatékonyan mûködik. Meg valószínûleg lesznek még érdekes nanotechnológiai és anyagszerkezeti felfedezések arra, hogy a fotonok se fény, se hõ formájában ne tudjanak megszökni a napelembõl.

Már volt egy ilyen cikk. Ott egy fém felületét úgy módosították, hogy a barázdái kisebbek, mint egy adott hõmérséklethez tartozó hullámhossz, így az elnyelt foton energiáját nem képes 700 fok alatt termikus sugárzással leadni, így ha vákuumban és kis keresztmetszeten van rögzítve a panel, nem tud addig lehûlni, amíg fel nem forrósodik. Az egyik fele a nap felé fordítva magasabb hõmérsékletre van kalibrálva, így a háta mögé egy hullámhosszon bocsát ki termikus sugárzást, amit arra a hullámhosszra optimalizált fotocella magasabb hatásfokkal hasznosít.

Szóval amikor fény éri elõször csak melegszik, és nem termel áramot, és amikor eléri az üzemi hõmérsékletet, akkor már jobb hatásfokon üzemel, mint a hagyományos.

Itt viszont nem értem ezt a hõtárolásos dolgot. Nem fog ez kitartani ékszakára is, hogy felmelegszik nappal, és este még mûködik.

Én végig olvastam a cikket,de nem láttam arra utalást,hogy az elnyeletett hõt hol tárolják!
Mert a hõenergia tárolásához nagy tömeg kell...Ezt nem lehet magában a panelban eltárolni.

Az én szempontomból egyetlen hatásfok létezik, a W/ár.
(ahol nincs hely ott jöhetnek a drágább megoldások, de ez sokakat nem érint)

ez így elsõre elég drága, meg az 1000 fok se az a használható nagyságrend, még ipari kivitelben sem.

ami ilyesmi töltõt én láttam az csak valami apró gagyi volt, ha van link érdekes lenne.

Nade InGaAs TPV cellával már demóztak 23%-ot! És a TPV max elméleti hatásfoka 1500 fokos emitternél 85% körüli!

Asszem lehet olyan TPV generátort venni, amit sima túrista gázpalackra kell rárakni és kb egy laptopot el lehet vele üzemeltetni.