Japán tisztíthatja meg az ûrt

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Sippie
#28
De
#27
"A Taxi, a B-13 meg a Taken mi a sz@r?! "

Monjuk egyik se Besson. <#smile>
#26
Tényleg nem tudod értelmezni amit írtam, mert még mindig nem érted mirõl beszélek!!!
Inkább hagyjuk!
#25
"Én csak azon rágtam be, hogy egy szimpla véleménybõl, mindenki megpróbálja a megmagyarázni, hogy már pedig mennyire jobban tud mindent."

Nem te azon rágtál be, hogy nem ismered a keringési pályák fizikáját.

Egyébként nem vélemény, hanem tény, hogy más keringési sebességhez más pályamagasság tartozik.
#24
Sandra Bullock hatalmasat alkotott.
Amúgy Caprionak csak jó filmjei voltak a titanic után. Bár ezt az utolsót nem láttam, arról nem nyilatkoznék. Valahogy nem vagyok arra kiváncsi,m hogy egy pilótajátékot szervezõ embert bohém jófejnek adnak el.
#23
Én csak azon rágtam be, hogy egy szimpla véleménybõl, mindenki megpróbálja a megmagyarázni, hogy már pedig mennyire jobban tud mindent.
Nem tudományos szempontból hoztam összefüggésbe a filmet a témával, hanem magát csak a tényt, hogy mennyire veszélyes az ûrszemét, amit a filmben be is mutatnak. És ez most független attól, hogy mennyire valós fizikai alapokon nyugszik, mert a téma lényegén nem változtat a film sem.

#22
Sandra Bullock egyik legjobb alakitasa volt. Pedig sok filmjet en se tartom nagyra, de ebben jo. A fizikabol is sok minden stimmel, torekedtek erre, dehat amerikaiak. nem sikerult minden.
Aki valosaghu filmet akar, nezzen osztrak-nemet akciofilmet, abban nincs piros szamlalo a bomban:)
Tetsuo
#21
Hehe. nem hiszem, hogy idén még egyszer be tudnék ülni egy hollywoodi mozira. Azért van egy határ...
A színészeket ismerem, már láttam filmjüket és kiráz tõlük a hideg.
A téma érdekes, de ahogy néztem a bemutatót, egyre inkább szörnyülködtem.
Clooney-nál még Stohl is jobb színész pedig annak sem néznék meg egy filmjét sem, ha lehet (már egyet láttam, szerintem).
A színészet régebben magasabb fokon állt még egy gagyi Hitchcock-filmben is és ok, elfogadom, hogy nem lehet mindenki Marlon Brando a Vágy villamosából vagy egy Latinovits Zoltán, de pl. Caprio még Jack Nicholsonak is csak halovány mása, hiszen Nicholson azért elég sokféle szerepet el tudott játszani. Caprio meg (már régóta) ugyanazt a beképzelt, egoista karaktert kapja, talán mert csak arra képes. Meglepõ módon, fiatal korában nagyobb repertoárt játszott.
Scorsese meg nem erõltette meg magát az életrajzi filmmel, csak kaszálni akart kis melóval... sikerült is neki.
Luc Besson is a Nagy kékség (pontosabban a Leon a profi) után meghasonlott önmagával és sz@rabbnál sz@rabb filmeket gyárt. A Taxi, a B-13 meg a Taken mi a sz@r?! Hogy a f@szba nézik azokat az emberek?? :-O
Na ezért mondom, hogy egyre igénztelenebb a közönség. És a népszerûség ma már, a legtöbb esetben, az igényesség ellentéte. Na persze a felfedezetlen ifjak vagy az underground szubkultúrákban sincs valami "hejj de nagy!" mûvészet. Ami a mûvészetek és általánosan a kultúra hanyatlását mutatja, de te ezzel nem értesz egyet és akkor én nem is beszélnék most elb@szott társadalmunk közelgõ összeomlásáról és történelmi párhuzamokról, mert az már tényleg off lenne. :-D

On: A cikktõl vártam volna egy bõvebb magyarázatot, hogy végülis hogyan képzelik ezzel a 300m-es kábellel lejjebb hozni a szemetet? Mert ez, számomra nem derült ki, mégha félmondat erejéig említve is van a mágnesesség hatására keletkezõ elektromosság...

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#20
És mondtam én az ellenkezõjét?
#19
Baromira jó színész mindkettõ, és a film is az volt. Ha nem láttad, mit kritizálod? Ne légy már olyan, mint aki a celebvilágot ostorozza, de azért gyakorta kilóg a farzsebébõl a blikk a biztonság kedvéért, hogy megszakértse az utálata tárgyát.
#18
"Én nem a filmet hypoltam okostojások!
Értelmezni és nem félreértelmezni kellene amit írtam!"

Én erre a sorodra reagáltam:

"A Gravity címü film elég jól tükrözte ezt a problémát."

És utána leírtam, hogy miért tükrözte elég szarul a problémát.

Azért, mert fizikailag volt hibás az egész film.
Nem baj, hogy nem érted, mert a keringési pályák fizikáját nem kell egy átlagembernek ismernie. A 11-ben szépen le is írtam, hogy hol mondott ellent a fizikának.

Mi a faszért kell neked ebbõl sértettségi állapotba kerülnöd? Lehülyéztelek volna? Nem hinném. Akkor mi a francért okostojásozol? Ilyet csak az ostobák mûvelnek.

Egyébként meg a szövegértéses felvetésedre kontráznék. Nekem tetsuett a film, jó volt, de fizikailag hibás volt. Nem nagy probléma ez, mert a filmek már csak ilyenek. Nem is jegyeztem volna meg ezt az apróságot, ha te nem hiszed azt, hogy az ûrszemét problémáját jól tükrözte.

De magyarázd már el nekem, hogy miért sértõdsz meg azon, hogy nem érted a keringési pályák fizikáját!
#17
Pedig milyen jo film volt. Nem vagytok igazak.
#16
A problémát legjobban a Wall-E tükrözte. ;)
#15
Én nem a filmet hypoltam okostojások!
Értelmezni és nem félreértelmezni kellene amit írtam!
Tetsuo
#14
Én csak a trailert néztem végig, de az is sok(k) volt. A másodpercenkénti száz hiba (pl. ûrben terjedõ hang) meg a két fõszereplõ, akiket egyenként sem bírok... nem csak nem szimpatikusak, hanem egyértelmûen jobbak lennének mondjuk kõmûvesnek, mint színésznek. Kegyetlen!
A buta történet meg a hatásvadász elemek, a hang és látványeffektek öncélú használata egyfajta kitöltõként, meg a "színészi játék" leplezéseként büntet.

Inkább a Scorsese filmet néztük meg, de az is 3 óra (meg 50 font) elb@szása volt, egy szánalmas gagyin. Dögunalom volt, messze alulmarad minden életrajzi, tõszdés vagy Scorsese film között.
Számomra döbbenetes, hogy hogyan zuhan a szórakozás minõsége még egy generáción belül is, az igény(telenség) és a "szolgáltatás" egymás alullicitálásával. A tömeg vagyis a nép vagy Platón óta inkább a csõcselék persze nem is érdemel mást, csak magamat sajnálom. :-)

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#13
SZerintem a rendezés, a színészi játék és a forgatókönyv is jó volt. Annyi kifogásolható a filmben, hogy nem volt fizikai alapja. Illetve hamis alapja volt. Továbbá a hobbiszinten hozzáértõ mûkedvelõ nézõ a fejét fogta, hogy milyen baromságokat követ el a nõi asztronauta, mert a kiképzésen kibágták volna, olyan alapvetõ hülyeségeket mûvelt, ami az elsõ teszteken kibukott volna, hogy alkalmatlan. Gyakorlatilag, amikor történt valami, elõre tudtam, hogy milyen baromságot fog mûvelni rá reakcióként, hogy lehetõleg még nagyobb kalamajkába keveredjen, amin lesz mit izgulnia a nézõnek. Ez engem végig idegesített, és éppen ezért tetszett a film.

SPOILER!

A legdurvább példa, hogy amikor a Földön volt a kényszerleszállásnál, levette a sisakot a szkafanderrõl. Az elsõ dolog lehet, amit a fejükbe vernek a kiképzésen, hogy vízben a sisakot levenni tilos, mert ha rajtad van, az életben nem süllyedsz el, mert olyan, mint egy felfújt lufi, ha meg leveszed, akkor belefolyik a víz, és lehúz a mélybe. Bár az ütött volna a filmben, ha a visszatérés ellenére meghal a fõszereplõ a Földön, miután mindent túlélt az ûrben.
#12
Az csak hasonlat. Ha lapos szögben érkezel, a földgörbület miatt a kezdeti pályamagasság csökkenése emelkedésbe meg át. Olyan, mintha egy vonalat húznál egy gömb mellé. A vonalon haladva közelebb kerülsz a gömbhöz, majd távolodsz tõle. Nem klasszikus lepattanás ez. Inkább a mellette elrepülés ez a jelenség. Alacsonyabb pályához alacsonyabb sebesség tartozik, így, ha magasabbról a magasabb pálya sebességével térsz vissza, akkor a Föld görbülete alattad nagyobb lesz, mint a te pályád görbülete, így visszatérsz a nagyobb pályamagasságra.
#11
"A Gravity címü film elég jól tükrözte ezt a problémát."

Szerintem meg elég szarul. Mert adott sebességhez adott pályamagasság tartozik. Így nem térhetett volna vissza a szemétzápor. Vagy alacsonyabb vagy magasabb pályára áll, és ott a többi eszközzel egy sebességgel haladva nem tarol le semmit. A föl és letérésnél okozhat problémát, amikor egy úreszköz pályamagasságot módosít.
Tetsuo
#10
:-D A Gravity elég sok problémát tükrözött. Pl. hogy a mai hollywoodi színészek nem tudnak szerepet játszani, a forgatókönyvírók sztorit írni, a rendezõk rendezni.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#9
Nincs valami olyan, hogy, ha túl lapos szögben ereszkedik valami a légkörbe, akkor lepattan róla, mint a kacsázó kavics a tó felszínén?

.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?

#8
Akkor inkább küldjenek fel egy többé kevésbé manõverezhetõ mûholdat ami majd kinetikus módszerrel alacsonyabb pályára készteti a cuccot.

De amúgy is a kissebb csavar méretû cuccokra hogy a retekbe akarnak kötelet kötni? A csomó nagyobb lenne mint a cucc...
#7
A Gravity címü film elég jól tükrözte ezt a problémát.
#6
Ebben nekem is az a problémás, hogy egy adott sebességhez egy adott pályamagasság tartozik. Tehát igazából a fel és leszálláskor lehet problémás az úrszemét. Ha viszont 300 méteres jábeleket kötözünk a döglött mûholdakra, akkor egy irányítatlan, ad-hoc jellegû visszatérést generálunk, ami ütközésekhez vezethet, Mondjuk egy 30 éve keringõ mûhold összecsókol egy aktívval, és ezer darabra szakadnak. Ekkor beindul a láncrealció, és nem húszezer apró darab lesz, hanem negyvenmillió. És akkor utána se fel, se le. Eleve minden darabot, automatán visszazuhanónak kellene tervezni. Mondjuk lenne egy ENSZ határozat, hogy ezután csak az mehet fel, aki le is hozza a szutykát. Ha nem így teszünk, beindul egy ütközési láncreakció, és elvágjuk magunkat az ûrtõl.
#5
Volt már itt szó korábban a Föld közelében elhaladó kisbolygók befogásáról, földközeli pályára állításáról. Ez sem lehet nagyobb kihívás, csak nincs profit. De takarítani kell, s a takarító személyzetet meg kell fizetni. Mit kap ezért cserébe Japán, hogy kipucolja mások mocskát?

Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.

#4
Egyébként ezeket a testeket elégséges csak épp annyira közel hozni, hogy a föld légkörének külsõ része már számottevõen súrolja õket. A további lassítást már maga a légkör megoldja onnatól.
#3
300m az a nullához konvergál. Az semmi. Az úrszemét gyakorisága, ha összemérhetõ lenne a 300m-es gyakorisággal, akkor naponta toldoznák az ûrállomást. :) Az ûrszemét a fotón az csak szemléltetés. 2 darab közötti távolság enm méteres, hanem km-es nagyságrend vagy nagyobb. A pontos eloszlást nem ismerem, de ha párszázméterenként lenne szemét, akkor ki se lehetne menni az ûrbe, mert bazinagy eséllyel ütközés lenne a vége :)
#2
300 meter kabel. Abban a tomegben? Mert az meg rendben, hogy nehany urszemet eppen hogy elkeruli a talalkozot par aktiv muholddal, de ha maguk utan huznak 300 meter kabelt, akkor mar konnyebben osszejonne az utkozes. Horgokat vagy vasgolyot esetleg nem raknak ra?

A megoldas egyebkent az iranyitott visszahozatal lenne, tehat kotelezove tenni minden uj muholdra, hogy legyen rajta deorbit hajtomu, ami meghibasodas vagy foldi parancs eseten iranyitottan visszahozza. A meglevokre meg szerintem a gazsugaras megoldas a jo, tehat felmegy egy robot, fole/ele all es megfelelo szogben meglovi a sajat orbitalis hajtomuve gazsugaraval. A robot feljebb megy valamivel, az urszemet meg lejon. A robotot meg ujra lehetne tolteni par kor utan egy erre szolgalo ellato hajobol.
#1
Nemde úgy volt az, hogy mikor a Nimród alapította Babilonban a "Bábel-tornya" néven elhíresült zikuratot építették, az Úr az emberek ellen fordult, összezagyválta addigi egységes nyelvüket (értelmüket nem tudta Éva miatt), így gátat vetve az ember-isten találkozó lehetõsége elé. Pedig mennyi kõ hiányzott még ott.
De úgy látszik az isten magára hagyta földi teremtményeit, mert azóta az ember új eszközzel próbált magasba törni, elérni legalább Jahve lábikráját, s ha nem is felkapaszkodni rajta, de legalább megrángatni...
Ám nem találtak ott semmit. Hagytak viszont szemetet, jó sokat, ha netán vendég jönne más isten, kedvét szegje a sok hulladék, ajándékát, áldását máshová vigye, ne kibucokba, ne ily putriba, s ne buckalakókra bízza jótéteményeit. S e Jahve hogy ha nemrég elszaladt, ki védelmezi most az ártatlanokat, a kiválasztottakat, ha mégis inkább Alien, esetleg Predátor jön, vagy a fogtünde maga...?

Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.