4
-
asgh #4 Egy ország kormányát sem perelheted be, ha valutával spekulálsz, majd nem úgy alakul az árfolyam, ahogy remélted. Hiába mondogatod, hogy veled nem közölték a jövő évi nemzetbiztonsági kiadások sarokszámait, mielőtt bevásároltál a devizájukból.
A kockázat felmérése a befektető felelőssége, az IBM esetében annak lehetősége, hogy nem publikus üzleteket is köt - és ezzel nehezen kiszámíthatóvá teszi a cég sikerességét - szintén a kockázat része. Ezt a vállalatot ismerve figyelembe kellett volna venni a részvényvásárláskor.
A katonai megrendeléseket kapó cégek meg nem azért nincsenek jelen a tőzsdén, mert akkor be kellene számolniuk a bizalmas üzleteikről, hanem mert adatbányász módszerekkel még az egyéb eredményeikből is ki lehet nyerni bizalmas információkat. -
Szefmester #3 Hát igen, ha már a pénzem adom egy cégnek (úgymond bevásárolom magam a vezetőségbe, még ha csekély százalékban is), elvárható ne legyen susmus, és elvárható hogy nagy vonalakban tájékoztassanak a cég dolgairól. Egy ilyen volumenű dolog pedig nem az a szint hogy a büféautomatákat lecseréljük egy másik cég márkájára mert 10 centtel olcsóbban adja a cukros szörpöt... -
kvp #2 Amerikaban ilyen perre van precedens, tehat elofordulhat, hogy az ibm fizet valamilyen szimbolikus karteritest. Egyebkent igen, publikusan forgo cegek nem tehetnek meg mindent, mivel a kisreszvenyeseket tajekoztatni kell. Nem veletlen, hogy a legtobb tenyleg nagy katonai megrendeleseket kapo amerikai ceg nem forog a tozsden. Persze cserebe sokkal vastagabban fog a tolluk a szamlazasnal, sot neha csak kozvetitok a gyartok es az allam kozott. -
asgh #1 WTF? Ha egy részvényes egy céget beperelhet az üzletpolitikája miatt, azzal gyakorlatilag a befektetői kockázatot rátolja a menedzsmentre, ami nettó hülyeség.
A nemzetbiztonsággal való üzleti kapcsolatait pedig minden cég titkosan kezeli, különben nem lennének ilyen kapcsolatai.