34
  • Vol Jin
    #34
    "Ismét tényként közölt feltételezés.
    Semmi bizonyíték nincs az Oort-felhő létezésre."

    At Oort-felhő nem egy klasszikus felhő, aminek van egy koordinátája, és akkor abban nyüzsögnek az aszteroidák. Amikor összeállt a naprendszer, akkor volt ami a szélén maradt, mert nem tudott minden anyagot lenyelni. A naprendszer meg egy korábbi csillag halála után maradt romokból állt össze. A Nap gravitációja néhány tucat földtömegnyi anyagra nem tudott úgy hatni, hogy közelebb vonzza, ahogyan nőtt a Nap, de el sem engedte őket. Úgy 50-100 Nap-Föld távolságnyira rekedtek egymástól sok millió kilométernyire. Ez az Oort-felhő. AZ óriásbolygók lassan kibillentik őket, és van amelyik elhagyja a naprendszert, van amelyik a központ felé sodródik. Ezek az üstökösök. Onnan gondolják, hogy létezik ez a felhő, mert néhány termetesebb objektumot meg is figyeltünk, illetve azt is megfigyeltük, hogy az üstökösök folyamatosan fogynak, mert vagy nekicsapódnak valamilyen belső égitestnek (Shoomaker) vagy egyszerűen megöli őket a Nap. amikor párologtatják a csóvájukat. Tehát egy-egy üstökös nem lehetett üstökös néhány milliárd éve is, mert ennyi idő alatt megsemmisülnek. Tehát valahonnan jönnek, és ekkor válnak üstökössé. Ha nem az Oorth-felhőből, akkor más csillagoktól jönnek, de ez csak úgy lenne lehetséges, ha más csillagoknak lenne Oorth-felhője, ahonnan kilökődnek. Ha más csillagoknak van Oorth-felhője, akkor nekünk is van. Konklúzió, hogy van Oorth-felhőnk, és minden bizonnyal előfordulhat, hogy nem kizárt egy üstökösről, hogy más csillagoktól szármezik, de statisztikailag nagyobb a valószínűsége egy kilökött égitestnél, hogy csak úgy kószálna a semmiben, és nem kerülne más csillagrendszerbe. Tehát, ha egy üstökösjelölt kilökődhet meg a központ felé is sodródhat, akkor a kilökődöttnek szerencse kell, hogy elérjen egy másik csillagot, a besodródó meg azonnal üstökös lesz. Mellesleg kérdéses, hogy a kisodródó tényleg eltudná hagyni a csillagját, vagy csak kiljebb kerülne.

    De mondom, észleltünk már üstökösjelölteket, akik egyenlőre köszönik szépen, de jól érzik magukat a jelenlegi külső pályájukon, és feltételezzük, hogy vannak még, mert nehéz, körülménye, és az észlelésük, amihez szerencse is kell, így adódik, hogy több is van. És ha több van, az az Oorth-felhő. Tehát nem egy kupacban lévő üstökös jelölt, hanem a teljes naprendszert körbevevő burok ez, amiben egymástól sok millió kilométerre néhány kilométeres fagyott vízből, porból álló objektumok vannak.
  • immovable
    #33
    Tau-tau lassan már ez a nicked is kukás lesz. Válasz másikat aranyom.
  • Richard Donkies
    #32
    Sehol nem mondtam, hogy az Oort-felfő fényévekre van.
    Úgyhogy ezt is benézted, mint a másik kettőt: #28 #29
  • AgentKis
    #31
    Igen bocsi az már nem neked szól...
  • gforce9
    #30
    Én nem kételkedem benne, nem tudom egyátalán miért nekem szegezed a kérdéseket, illetve a mondataid. Én pusztán olyan linket kértem, ha tud valaki, amelyben konkrét adatokból és levezetésekből következtetnek a felhőre. A fényévet valóban benéztem. Bocsi. :) a hozzászólásod többi részét viszont nem igazán értem miért nekem írod.
  • AgentKis
    #29
    "gravitáció a sugárral köbösen csökken!" négyzetesen csak elkalandoztam...
  • AgentKis
    #28
    Elnézést! Az utolsó mondatomat "Richard Donkies" -nek szerettem volna írni...
  • AgentKis
    #27
    Esetleg tanú nem kellene aki járt ott és megszagolta ezeket a testeket?

    Egyébként az Oort felhő 1 fényhétre van, nem fényévekre. Egész pontosan lehet számolgani oda. és gravitációsan is bizotsan a naprendszerhez kötött dolgok alkotják lévén a legközelebbi "hasonló tömeg" 200x van messzebb és a gravitáció a sugárral köbösen csökken!

    Persze nem muszály mindent tudni, de a tudatlanság(od)ban bizonyosnak lenni és így eszet osztani fórumokon talán nem kellene...
  • AgentKis
    #26
    Olvasd el akkorezt magyarul. Ha ezt 1834-ben ki tudta számolni egy okos ember, akkor gondolkodj el azon a maiak mire lehetnek képesek olyan hatalmas technológiai háttérrel, ami ezen a téren 1834 óta rendelkezésre áll...
  • M2 #25
    Csak én látom úgy, hogy ez visszapattant? :-)
  • gforce9
    #24
    Igen, ilyen információkat találtam én is :) De konkrét statisztikát vagy ilyen irányú számolásokat csak angolul, az meg döcögős nekem még ha szaknyevről van szó, de azért köszi :)
  • Irasidus
    #23
    Előbb írtam, de akkor leírom felsorolásszerűen még egyszer: statisztikai adatokból (vagyis sok üstökös pályájának elemzéséből), fehéregyensúly, más naprendszerek körüli direkt észlelés, keletkezésmodellekből, összetétel és izotóparányból. Most ezt így fejből, ha elég... :)
  • DontKillMe
    #22
    Ahogy a sajtó (origo/index, mindez blikk színvonalon) rögtön szalagcímben hozta az üstökös halálát, (ami akkor még baromira nem volt indokolt) úgy ez a cikk is messzemenő következtetéseket vont le. Mert ugye közben kiderült, hogy igen csak megsínylette a napközelséget. Annyira, hogy most már kijelenthetjük, hogy semmi komoly nem várható hosszú távon. Azaz, megsemmisült.
  • gforce9
    #21
    Nem arra godnoltam linket, hanem arra, hogy milyen adatok alapján találják úgy, hogy a testek zöme az Oort felhőnek nevezett részről érkezik. Nyilván pályaadatokból, nem pedig az ujjukból szopták. Csak ilyet nem találtam eddig magyar nyelven, de még keresgélek.
  • Irasidus
    #20
    Egy darab test pályája akármilyen lehet, (hacsak nincs irány) akkor véletlen eloszlást kellene mutatnia, de persze nem ezt mutat. A távolsággal meg nem nő a gyorsulás, mivel a távolság négyzetével csökken gravitáció hatása, 5 fényévnél már csak elméletileg van hatással egy üstökös mozgására a Nap, gyakorlatilag nem vonzza. A nehézségi gyorsulásra, illetve Newton törvényeire szerintem találsz linket bőven.
  • gforce9
    #19
    Lehet ezt rosszul tudom, de mondjuk egy 5 fényévről a csillagközi űrből érkező a nap által gyorsított testnek a pályája eltérő, mint az ~1 fényév sugarú gömbben lévő, egyensúlyi helyzetből kibillentett testé amelynek jóval kevesebb ideje van a gyorsulásra. De ha tudsz linket erre megköszönöm.
  • Irasidus
    #18
    Dehogynem.
  • Richard Donkies
    #17
    Az, hogy te nem érted, nem az én hibám.
  • Irasidus
    #16
    Tudsz valami értelmeset is kinyögni, vagy csak ilyen barlangrajzokra telik az IQ-ból?
  • Richard Donkies
    #15
    "Az hogy felhő a neve, az csak elnevezés."

  • Irasidus
    #14
    Pálya-adatok alapján még lehetne, főleg a hiperbola pályán érkezőknek... Ugyan az Oorth felhő a mi naprendszerükben nem látható (máséban igen), de ha létezik akkor a fehéregyensúlyban igen apró eltérés okoz, mi kimutatható (elméletileg infravörösben is, de akkor távcső még nem született). Az összetételük, izotóp arányuk is mind a Naprendszerhez tartozásukat bizonyítja, és hát tényleg abból az irányból jönnek, illetve a keletkezési modellek is mind megjósolják.
  • Richard Donkies
    #13
    Ne tessék röhögtetni...

    Oort-felhő távolságnyira mennyi a számítás szórása? 90°?
  • gforce9
    #12
    Az hogy felhő a neve, az csak elnevezés. Az üstökösök pályájából visszafelé számolható, hogy merről és milyen sebességgel érkeztek a naprendszerbe. A pályaadatok azt mutatják, hogy ezek a testek nem a csillagközi térből indulnak. Az, hogy te nem tudod ezeket kiszámolni, attól még ez így van.
  • IMYke2.0.0.0
    #11
    Elég sűrűn olvashatod azt a Blikket, ha arra asszociálsz azonnal.
  • Vol Jin
    #10
    Szerintem azért schrödinger-cicázták le, mert amikor a Nap mögött volt, nem tudta senki, hogy most van vagy nincs.
  • Tetsuo
    #9
    Ez a cím! :D Blick-színvonal. Grat!
  • cylonflatus
    #8
    Azért ennyire ne húzd fel magad ezen a Schrödinger hasonlaton. Annyi történt, hogy mondott egy hasonlatot az Isonnal történtekre, miszerint a magja széttört, az üstökös mégis megmaradt, tulajdonképpen megsemmisült, mégis létezik. Mint Schrödinger macskája, de nyilván nem szó szerint kell érteni. Itt senki nem "keverte bele" az elmélet kvantummechanikai vonatkozásait, senki nem állította, hogy az ISON szuperponált állapotban lenne. A jelenséggel kapcsolatos kettősségre felállított egy analógiát, fizikushoz illő szellemiséggel, hol a gond? Ez most olyan volt, mint ha a villanyégőt nem értenéd miért hívják körtének, arra hivatkozva, hogy nem is olyan az íze.
  • torreadorz
    #7
    Meg az is jó lenne ha 2013 tájékán a média nem az évszázad akármije cimeket hozna le. Majd 2090 körül már lehet beszélni arról hogy mi volt az évszázad akármije.

    Mert különben ugy járnak mint az idei árvíz során, hogy igy kezdődtek a tudósitások hogy ez még nagyobb árvíz lesz mint a 2009-es évszázad árvize... WTF... akkor ez meg az évezred árvize? Még egy-két év és már az évmilliomod árvize lesz...
  • gothmog
    #6
    Az a blama,hogy a népek a szenzációhajhász címekre kapják fel a fejüket, aztán a hír további része már el se jut hozzájuk. Mert addig oké, hogy oda volt írva az "évszázad üstököse" "telihold fényességével" "szétesett" "haldoklik" "feltámadt", stb., amire kapásból ráterveztek a konteós idióták is, de az olvasók(?) nagyrészének agyáig a feltételes módú kiegészítések már nem jutnak el.
    De ahogy azt már írtam, máshol is, semmi gond, mindjárt itt a Siding Spring, lehet kezdeni a hülyítést elölről.(Azzal sem lesz semmi különös, jön és megy, ahogy az üstökösök szoktak)
  • Eneff
    #5
    Ráadásul az evolúcijjó is egy nagy hazugsááág!!4
  • Lucy in the Sky
    #4
    Azért az elég nagy blama, hogy belekeverik Schrödinger gondolatkísérletét, ami egyrészt kvantumfizika, másrészt pont a megfigyelés hiányán alapul, miközben szinte az összes erre alkalmas asztronómiai mérőeszközzel az "évszázad üstökösét" követi boldog-boldogtalan.

    Ehhez képest már az is csak egy közepesen hajmeresztő logikai bakugrás, ha átkereszteljük azt a jeges kődarabot mondjuk Szent Megváltó Krisztus Második Eljövetele Üstökös névre - imely, lássátok feleim szümtükkel, harmadnapra feltámadott, és mondá az Úr, feleim, mink por és kamu vogymuk...
  • MuchACHO79
    #3
    Gyereke! Mik azok a többi csikok az animáción? Üstökösök azok is? Össze vissza cikáznak...
  • Richard Donkies
    #2
    "Az ISON több mint egymilliárd évet utazott az Oort-felhőben, ami Naprendszer kialakulásakor hátra maradt anyagok távoli, jeges gyűjtőhelye."

    Ismét tényként közölt feltételezés.
    Semmi bizonyíték nincs az Oort-felhő létezésre.
  • Richard Donkies
    #1
    "a töredékek egyenként gyorsulhattak tovább, csökkentve kollektív fényességüket, miután azonban elhaladtak a Nap mellett, újra összecsomósodhatnak, ezért tűnik újra fényesebbnek az objektum."

    Ahogy Móricka elképzeli...