A Naprendszer titkaival tér vissza a halottnak hitt üstökös

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#34
"Ismét tényként közölt feltételezés.
Semmi bizonyíték nincs az Oort-felhõ létezésre."

At Oort-felhõ nem egy klasszikus felhõ, aminek van egy koordinátája, és akkor abban nyüzsögnek az aszteroidák. Amikor összeállt a naprendszer, akkor volt ami a szélén maradt, mert nem tudott minden anyagot lenyelni. A naprendszer meg egy korábbi csillag halála után maradt romokból állt össze. A Nap gravitációja néhány tucat földtömegnyi anyagra nem tudott úgy hatni, hogy közelebb vonzza, ahogyan nõtt a Nap, de el sem engedte õket. Úgy 50-100 Nap-Föld távolságnyira rekedtek egymástól sok millió kilométernyire. Ez az Oort-felhõ. AZ óriásbolygók lassan kibillentik õket, és van amelyik elhagyja a naprendszert, van amelyik a központ felé sodródik. Ezek az üstökösök. Onnan gondolják, hogy létezik ez a felhõ, mert néhány termetesebb objektumot meg is figyeltünk, illetve azt is megfigyeltük, hogy az üstökösök folyamatosan fogynak, mert vagy nekicsapódnak valamilyen belsõ égitestnek (Shoomaker) vagy egyszerûen megöli õket a Nap. amikor párologtatják a csóvájukat. Tehát egy-egy üstökös nem lehetett üstökös néhány milliárd éve is, mert ennyi idõ alatt megsemmisülnek. Tehát valahonnan jönnek, és ekkor válnak üstökössé. Ha nem az Oorth-felhõbõl, akkor más csillagoktól jönnek, de ez csak úgy lenne lehetséges, ha más csillagoknak lenne Oorth-felhõje, ahonnan kilökõdnek. Ha más csillagoknak van Oorth-felhõje, akkor nekünk is van. Konklúzió, hogy van Oorth-felhõnk, és minden bizonnyal elõfordulhat, hogy nem kizárt egy üstökösrõl, hogy más csillagoktól szármezik, de statisztikailag nagyobb a valószínûsége egy kilökött égitestnél, hogy csak úgy kószálna a semmiben, és nem kerülne más csillagrendszerbe. Tehát, ha egy üstökösjelölt kilökõdhet meg a központ felé is sodródhat, akkor a kilökõdöttnek szerencse kell, hogy elérjen egy másik csillagot, a besodródó meg azonnal üstökös lesz. Mellesleg kérdéses, hogy a kisodródó tényleg eltudná hagyni a csillagját, vagy csak kiljebb kerülne.

De mondom, észleltünk már üstökösjelölteket, akik egyenlõre köszönik szépen, de jól érzik magukat a jelenlegi külsõ pályájukon, és feltételezzük, hogy vannak még, mert nehéz, körülménye, és az észlelésük, amihez szerencse is kell, így adódik, hogy több is van. És ha több van, az az Oorth-felhõ. Tehát nem egy kupacban lévõ üstökös jelölt, hanem a teljes naprendszert körbevevõ burok ez, amiben egymástól sok millió kilométerre néhány kilométeres fagyott vízbõl, porból álló objektumok vannak.
immovable
#33
Tau-tau lassan már ez a nicked is kukás lesz. Válasz másikat aranyom.
#32
Sehol nem mondtam, hogy az Oort-felfõ fényévekre van.
Úgyhogy ezt is benézted, mint a másik kettõt: #28 #29 <#hehe>

AgentKis
#31
Igen bocsi az már nem neked szól...

Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...

#30
Én nem kételkedem benne, nem tudom egyátalán miért nekem szegezed a kérdéseket, illetve a mondataid. Én pusztán olyan linket kértem, ha tud valaki, amelyben konkrét adatokból és levezetésekbõl következtetnek a felhõre. A fényévet valóban benéztem. Bocsi. 😊 a hozzászólásod többi részét viszont nem igazán értem miért nekem írod.
AgentKis
#29
"gravitáció a sugárral köbösen csökken!" négyzetesen csak elkalandoztam...

Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...

AgentKis
#28
Elnézést! Az utolsó mondatomat "Richard Donkies" -nek szerettem volna írni...

Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...

AgentKis
#27
Esetleg tanú nem kellene aki járt ott és megszagolta ezeket a testeket?

Egyébként az Oort felhõ 1 fényhétre van, nem fényévekre. Egész pontosan lehet számolgani oda. és gravitációsan is bizotsan a naprendszerhez kötött dolgok alkotják lévén a legközelebbi "hasonló tömeg" 200x van messzebb és a gravitáció a sugárral köbösen csökken!

Persze nem muszály mindent tudni, de a tudatlanság(od)ban bizonyosnak lenni és így eszet osztani fórumokon talán nem kellene...

Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...

AgentKis
#26
Olvasd el akkorezt magyarul. Ha ezt 1834-ben ki tudta számolni egy okos ember, akkor gondolkodj el azon a maiak mire lehetnek képesek olyan hatalmas technológiai háttérrel, ami ezen a téren 1834 óta rendelkezésre áll...

Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...

#25
Csak én látom úgy, hogy ez visszapattant? :-)
#24
Igen, ilyen információkat találtam én is 😊 De konkrét statisztikát vagy ilyen irányú számolásokat csak angolul, az meg döcögõs nekem még ha szaknyevrõl van szó, de azért köszi 😊
#23
Elõbb írtam, de akkor leírom felsorolásszerûen még egyszer: statisztikai adatokból (vagyis sok üstökös pályájának elemzésébõl), fehéregyensúly, más naprendszerek körüli direkt észlelés, keletkezésmodellekbõl, összetétel és izotóparányból. Most ezt így fejbõl, ha elég... 😊

#22
Ahogy a sajtó (origo/index, mindez blikk színvonalon) rögtön szalagcímben hozta az üstökös halálát, (ami akkor még baromira nem volt indokolt) úgy ez a cikk is messzemenõ következtetéseket vont le. Mert ugye közben kiderült, hogy igen csak megsínylette a napközelséget. Annyira, hogy most már kijelenthetjük, hogy semmi komoly nem várható hosszú távon. Azaz, megsemmisült.
#21
Nem arra godnoltam linket, hanem arra, hogy milyen adatok alapján találják úgy, hogy a testek zöme az Oort felhõnek nevezett részrõl érkezik. Nyilván pályaadatokból, nem pedig az ujjukból szopták. Csak ilyet nem találtam eddig magyar nyelven, de még keresgélek.
#20
Egy darab test pályája akármilyen lehet, (hacsak nincs irány) akkor véletlen eloszlást kellene mutatnia, de persze nem ezt mutat. A távolsággal meg nem nõ a gyorsulás, mivel a távolság négyzetével csökken gravitáció hatása, 5 fényévnél már csak elméletileg van hatással egy üstökös mozgására a Nap, gyakorlatilag nem vonzza. A nehézségi gyorsulásra, illetve Newton törvényeire szerintem találsz linket bõven.

#19
Lehet ezt rosszul tudom, de mondjuk egy 5 fényévrõl a csillagközi ûrbõl érkezõ a nap által gyorsított testnek a pályája eltérõ, mint az ~1 fényév sugarú gömbben lévõ, egyensúlyi helyzetbõl kibillentett testé amelynek jóval kevesebb ideje van a gyorsulásra. De ha tudsz linket erre megköszönöm.
#18
Dehogynem.

#17
Az, hogy te nem érted, nem az én hibám. <#awink>

#16
Tudsz valami értelmeset is kinyögni, vagy csak ilyen barlangrajzokra telik az IQ-ból?

#15
"Az hogy felhõ a neve, az csak elnevezés."

<#wilting>

#14
Pálya-adatok alapján még lehetne, fõleg a hiperbola pályán érkezõknek... Ugyan az Oorth felhõ a mi naprendszerükben nem látható (máséban igen), de ha létezik akkor a fehéregyensúlyban igen apró eltérés okoz, mi kimutatható (elméletileg infravörösben is, de akkor távcsõ még nem született). Az összetételük, izotóp arányuk is mind a Naprendszerhez tartozásukat bizonyítja, és hát tényleg abból az irányból jönnek, illetve a keletkezési modellek is mind megjósolják.

#13
Ne tessék röhögtetni...<#nevetes1>

Oort-felhõ távolságnyira mennyi a számítás szórása? 90°? <#hehe>

#12
Az hogy felhõ a neve, az csak elnevezés. Az üstökösök pályájából visszafelé számolható, hogy merrõl és milyen sebességgel érkeztek a naprendszerbe. A pályaadatok azt mutatják, hogy ezek a testek nem a csillagközi térbõl indulnak. Az, hogy te nem tudod ezeket kiszámolni, attól még ez így van.
IMYke2.0.0.0
#11
Elég sûrûn olvashatod azt a Blikket, ha arra asszociálsz azonnal.

Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.

#10
Szerintem azért schrödinger-cicázták le, mert amikor a Nap mögött volt, nem tudta senki, hogy most van vagy nincs.
Tetsuo
#9
Ez a cím! 😄 Blick-színvonal. Grat!

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

cylonflatus
#8
Azért ennyire ne húzd fel magad ezen a Schrödinger hasonlaton. Annyi történt, hogy mondott egy hasonlatot az Isonnal történtekre, miszerint a magja széttört, az üstökös mégis megmaradt, tulajdonképpen megsemmisült, mégis létezik. Mint Schrödinger macskája, de nyilván nem szó szerint kell érteni. Itt senki nem "keverte bele" az elmélet kvantummechanikai vonatkozásait, senki nem állította, hogy az ISON szuperponált állapotban lenne. A jelenséggel kapcsolatos kettõsségre felállított egy analógiát, fizikushoz illõ szellemiséggel, hol a gond? Ez most olyan volt, mint ha a villanyégõt nem értenéd miért hívják körtének, arra hivatkozva, hogy nem is olyan az íze.

Amikor eljő a Fehér Farkas tele, ne egyél a sárga hóból!

#7
Meg az is jó lenne ha 2013 tájékán a média nem az évszázad akármije cimeket hozna le. Majd 2090 körül már lehet beszélni arról hogy mi volt az évszázad akármije.

Mert különben ugy járnak mint az idei árvíz során, hogy igy kezdõdtek a tudósitások hogy ez még nagyobb árvíz lesz mint a 2009-es évszázad árvize... WTF... akkor ez meg az évezred árvize? Még egy-két év és már az évmilliomod árvize lesz...

gothmog
#6
Az a blama,hogy a népek a szenzációhajhász címekre kapják fel a fejüket, aztán a hír további része már el se jut hozzájuk. Mert addig oké, hogy oda volt írva az "évszázad üstököse" "telihold fényességével" "szétesett" "haldoklik" "feltámadt", stb., amire kapásból ráterveztek a konteós idióták is, de az olvasók(?) nagyrészének agyáig a feltételes módú kiegészítések már nem jutnak el.
De ahogy azt már írtam, máshol is, semmi gond, mindjárt itt a Siding Spring, lehet kezdeni a hülyítést elölrõl.(Azzal sem lesz semmi különös, jön és megy, ahogy az üstökösök szoktak)

Eneff
#5
Ráadásul az evolúcijjó is egy nagy hazugsááág!!4
#4
Azért az elég nagy blama, hogy belekeverik Schrödinger gondolatkísérletét, ami egyrészt kvantumfizika, másrészt pont a megfigyelés hiányán alapul, miközben szinte az összes erre alkalmas asztronómiai mérõeszközzel az "évszázad üstökösét" követi boldog-boldogtalan.

Ehhez képest már az is csak egy közepesen hajmeresztõ logikai bakugrás, ha átkereszteljük azt a jeges kõdarabot mondjuk Szent Megváltó Krisztus Második Eljövetele Üstökös névre - imely, lássátok feleim szümtükkel, harmadnapra feltámadott, és mondá az Úr, feleim, mink por és kamu vogymuk...
MuchACHO79
#3
Gyereke! Mik azok a többi csikok az animáción? Üstökösök azok is? Össze vissza cikáznak...

---------------------------- :-/

#2
"Az ISON több mint egymilliárd évet utazott az Oort-felhõben, ami Naprendszer kialakulásakor hátra maradt anyagok távoli, jeges gyûjtõhelye."

Ismét tényként közölt feltételezés.
Semmi bizonyíték nincs az Oort-felhõ létezésre.<#heureka>

#1
"a töredékek egyenként gyorsulhattak tovább, csökkentve kollektív fényességüket, miután azonban elhaladtak a Nap mellett, újra összecsomósodhatnak, ezért tûnik újra fényesebbnek az objektum."

Ahogy Móricka elképzeli...<#vigyor2>