Kvantum-világcsúcs szobahőmérsékleten

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#10
-180 °C folyékony nitrogénnel megoldható, ami kifejezetten olcsó. A néhány elvin ára is csak magánszemélyek számára elérhetetlen. Ma már szinte minden egyetemen van legalább egy olyan korszerû NMR ami 20 K alatt üzemel. Kizárt, hogy tényleg szobahõmérséklet megcélzása lenne jelenleg a cél. Sõt azt megkockáztatom, hogy a hûtéstechnológia fejlõdése elõbb teszi elérhetõvé otthon a néhány kelvint, minthogy a kvantumprocesszorok otthoni használatának a gondolata komolyan felmerüljön.
#9
Eddig mûködõ kvantum prociból a legtöbb az az abszolút nulla fok pár fokkal ment csak, utána volt egy "csúcs" tartó, ami már "csak" -180 fokot igényelt. Ehhez képest a szobahõmérséklet nagyon durva ám. Ilyen drabális hûtés drága, körülményes, energia igényes és marha sok helyet foglal.

#8
"elméletileg több mint kétmillió mûveletet lehet elvégeztetni"

Ezt most úgy értették, hogy a másodperc százezred része alatt végzik el ezt a mûvelet mennyiséget?
#7
Elõbb létre kellett hozni a kubiteket, majd bizonyítani, hogy kibírják a szobahõmérsékletet. Az majd az x-edik lépes lesz, hogy szobahõmérsékleten hozzák létre õket és az x+n-edik, hogy értelmes számításokat is végeznek velük.
Ez kb. olyan, mint az ûrhajózás: elõbb fellövünk egy mûholdat, aztán egy majmot, aztán megkerüljük a Földet, aztán megkerüljük a Holdat, aztán leszállunk a Holdra, és így tovább.
Az exobolygók gyarmatosítására valamennyit ugyan várni kell, de ettõl még van értelmük a megelõzõ lépéseknek.
#6
csak tippelni tudok, hogy itt a stabilitás demonstrálása volt a cél, hogy lám, szobahõmérsékleten is milyen sokáig bírja
#5
koszonjuk emese

#4
na tessék..39 perc...egy csillagkapu féregjárat is ennyi ideig tartható nyitva a tárcsázó oldalról😊
#3
Akkor hozzászólnék.
Valaki magyarázza el, mi ebben az eredmény.
Mert kcomputer laikusként nem fogom, miért jó ha valamit lehûtünk, + energiával felmelegítünk, 39 percig 99%-os biztonsággal használjuk, majd újra visszahûtjük.
Ahelyett, hogy lehûtjük, x óráig 100% biztonsággal használjuk.
???
#2
Érdekes egy tisztán tudományos cikkhez mennyire kevesen szólnak hozzá. Bezzeg ha evolúció lenne, már itt õrjöngene a fél sg.hu, hogy megvédje a tudományt.
#1
Amikor részecskékrõl van szó a spin-t magyarul is spinnek nevezik, nem fordítják le perdületnek, hogy ezzel is jelezzék: szinte semmi köze nincs a klasszikus perdülethez, önálló kifejezés a részecskefizikában. Ellenben a nukleusz idegen eredetû szónak magyar eredetû (és talán közérthetõbb) szinonimája az atommag.