20
-
#20
a pontos eljárást nem ismerek de a sarki jégtakarókból vett mintákból pontosan (majdnem pontosan) kimutatható a a rétegenkénti elváltozás évekre/korszakokra vissza vezethetően -
errorista #19 hogy mérik a Föld átlaghőmérsékletét, és mi alapján számolják ezt vissza? -
errorista #18 ,,Akkoriban biztos ilyen belassult állatok voltak amik évekig rágtak egy adag füvet hogy megfagyjanak. Vagy nem..."
a példád a lokális hőm. változással van összefüggésben, a téma pedig a globális hőm. változás időtartama... -
lapaleves #17 igen. a kettő között meg ugyanúgy vannak bizonyítékok arra, hogy nem volt közben hirtelen +/- több fokos eltérés.
"vannak hiteles adataink és sokszor még azokat is vitatják."
ja, az ilyen tudósok, mint te. még jó, hogy nem ettől függ, hanem hogy van-e bármilyen bizonyíték ilyesmi kiugrásra. csakhát senki se talált még, pedig a fizika meg a kémia azok elég konstansak, és van elég nyoma minden változásnak. -
torreadorz #16 Az hogy csak 100 évre visszamenőleg vannak hiteles adataink és sokszor még azokat is vitatják :)
"amin rajta van 100 millió évekre visszamenőleg a hőmérséklet alakulása, merthogy ugye némiképp ismert."
Úgy érted évtizedenkénti lebontásban? mert arról szivesen olvasnék küldhetnél egy linket.
Tudniillik manapság 10 éves időjárási eltérésekből próbálják kiokoskodni a jövőt, miközben százezer éves intervallumokban van csak becsült mérési eredményünk.
Értsd: tudjuk hogy 50 millió éve kb hány fok volt, meg 51 millió éve, csak arról nincs fogalmunk hogy 50 millió 5 éve meg 50 millió 55 éve hány fok volt.
-
lapaleves #15 ti tényleg ennyire hülyék vagytok, hogy minden héten leálltok értetlenkedni évtizedes, mindenki által elfogadott kutatási eredményeken?
oké, olvasás nem az erős oldal. de minden héten még be is rakja valaki azt a kurva grafikont, amin rajta van 100 millió évekre visszamenőleg a hőmérséklet alakulása, merthogy ugye némiképp ismert.
akkor mi a kérdés? hogy mi a fura cikkcakk a kockás háttér előtt? -
torreadorz #14 Milyen gyors? És honnan tudod hogy régen milyen gyors volt?
Nyilván régen nagyon lassan történtek az időjárási anomáliak, ezért is találtak megfagyott mamutot ami még rágta a szájában lévő füvet amikor megfagyott...
Akkoriban biztos ilyen belassult állatok voltak amik évekig rágtak egy adag füvet hogy megfagyjanak. Vagy nem...
Amúgy is juj jön a globális felmelegedés ami még sosem volt, az nem számít hogy az antarktisz alól néhány ezer éves megfagyott növényeket ásnak elő a kutatók és senki nem teszi fel a kérdést hogy hogy lehetett ott néhány ezer éve növény... Csak tán nem azért mert ott nem volt ott a jégsapka? -
ugh #13 Csak mivel nem regota figyelk, igy nem tudhatjak, hogy a gyors valtozas nem teremszetes e?
EEErtem?
Ja, de tudjak, mert akik az uj ado formakat akarjak beszedni azok megmondtak nekik. Lasd Al Gore nevu pocsarcut es korrupt gennyes tarsait. -
ugh #12 Amit mondassz reszben igaz azon az egevon ahol most a sivatagok vannak.
De sehol mashol.
Csak gondold vegig.
Magasabb ho elolvadnaka jehegyek ami megemeli a tengerszintetet ami megnoveli a parolgo feluletet ami amugy is a magasabb homerseklettol eleve jobban parolog.
Gyak egy szaunat kapsz.
Az hogy hol lesz sivatag meg hol nem, csak a legkor mozgasa hatarozza meg onnatol kezdve.
Mondjk most is. -
bdzsana #11 Az okos klimatológusok nagyon is jól tudják, hogy az éghajlat változik állandóan beavatkozás nélkül nagyon lassan. Viszont ilyen gyors éghajlatváltozást soha nem derítettek fel ezért okolják az embereket (na meg ehhez kapcsolódó más bizonyítékok miatt) Érteem? -
kissssss #10 ne emlegesd mert megjelenik, a kutyának se kell. -
#9
Csodálkozom, hogy Szamár Ricsi még nincs itt. -
Szefmester #8 Nem feltétlen, mert ha a csapadék állandó, akkor a talaj felső része hamarabb kiszárad, és a rövidebb gyökérzetű növények könnyebben száradtak el, ami miatt a füvek, és kisebb bokrok, cserjék ritkábban fordulhattak elő. Lásd elsivatagosodás címszó alatt. Attól hogy melegebb volt még nem volt feltétlen több a csapadék!
Volt felmelegedés, és volt lehűlés.. olyasmi módon mint a napok-éjszakák, telek-nyarak.. csak kicsit nagyobb időegységenként... A globális felemlegetés mindössze annyi hogy elmentél a konyhába főzni, nyáron... -
Vol Jin #7 Azért évmilliós távlatokban az is számít, hogy egy nagy kontinens van vagy több kisebb, és hogy az éppen ,ilyen égövön van. -
ugh #6 Magasabb homersekleten nagyobb a vegeteciao azaz tobb a kaja szal. nem. -
ugh #5 Ez igy igaz.
Allitolag a "goliat" (ami ha jol emlexem egy homoerectus faj volt) is ezert halt ki.
Amugy csak eleg megnezni a busman vs viking aranyokat.
Az elobbieknel kicsi test hosszu vekony vegtagok (aranyiban nagyobb hutofelulet).
At utobbiaknal nagy test rovidebb vaskosabb vegtagok. -
torreadorz #4 Uh bazz, ne mondjátok már hogy néhány 10 millió éve is volt pár felmelegedés mert nekem okos klimatológusok elmagyaráztak hogy a felmelegedés mindig a gonosz ember műve... -
gforce9 #3 Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg ez a ragadozókat is irtotta a hőmérsékletemelkedés és elsődleges veszélyforásá hirtelen a napsütés és a meleg vált nem a ragadozó, ami elől egy kisebb testű állat könyebben tud elbújni. -
Szefmester #2 És gondolom a kaja mennyiség sem volt megfelelő, ami egy nagyobb állatnál problémát okozhatott. -
#1
Szerintem az is hozzájárult a testméret csökkenéséhez, hogy a nagyobb emlőstest hamarabb túlfűtődik, melegebb időben nem tudja a hőtermelését olyan eredményesen szabályozni, legfeljebb a testmérettel. Ez a magyarázata, hogy a hideg vizekben élő bálnák nagyra nőnek, míg a halakra nincs ilyen hatással a hideg vagy a meleg víz. A hüllők pedig a melegebbre testméretnövekedéssel reagálnak. (Ezért van, hogy a mi éghajlatunk alatt kisméretű hüllők, míg afrikában nagyobb méretű hüllők vannak.)