Elhunyt az első IBM PC kifejlesztője
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#22
Az egvilagon semmi hatranyat nem latom, sot.
Amugy erdekes statisztika: IIRC az Adobe-nak tobb bevetele van a Mac platformbol, mint a Windowsbol.
Amugy erdekes statisztika: IIRC az Adobe-nak tobb bevetele van a Mac platformbol, mint a Windowsbol.
#21
Az egyéni oprendszernek több a hátránya, mint az esetleges elõnye. Gondolok itt a szoftvertámogatásra.
#20
a mostani Mac gépeket már az ipod/iphone/ipad márkaépítõ hatása adja el.
Plusz az OSX. Szamomra is...
Plusz az OSX. Szamomra is...
#19
Én inkább Jobs visszatérte utánra tenném a fordulatot (merthogy kirakták a saját cégébõl és egy filmtrükk stúdióba fektetett be a részvényei eladásából). Vicc, de az ipod és a zenebolt mentette meg a céget. A 68K procikat elõbb lecserélték PPC-re, és ez is egy átmeneti fellendülést hozott. De a PPC fejlesztésének megrekedése miatt váltottak Intelre. Onnantól kezdve gyakorlatilag a Mac egy OSX-es PC. Nekem az a véleményem, hogy a mostani Mac gépeket már az ipod/iphone/ipad márkaépítõ hatása adja el.
#18
Az Apple is erõsen visszaszorult a 90-es években a 80-asokhoz képest
Ez a botranyosan rossz koncepcionalis donteseknek volt koszonheto.
piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete.
Elotte is folyamatosan javultak az eladasi mutatok, ahogy fejlodott az OSX. Amugy erdekes modon sokan a PPC architektura elhagyasaban lattak az Apple kommercializalodast es bukasat 😊 En aki, vegigelte ezt a migraciot gyakorlatilag semmit sem vettem eszre az egeszbol. Annyira siman zajlott.
Náluk még mûködik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti õket, mert az nem "zárt doboz"
Ennek semmi koze ehhez. Itt kizarolag az ar dominal. A premium szegmensben meg mindig az Apple telefonjai a legnagyobb peldanyszamban eladott tipusok. A Google raadasul egyre jobban kozeliti a platformot a zartsag fele, melynek meg erdekes hatasai lesznek rovid es kozeptavon.
Azert erdekessegkeppen az Apple - allitolagos - FOSS averziojaval kapcsolatban: "Major components of Mac OS X, including the UNIX core, are made available under Apple’s Open Source license" - http://www.apple.com/opensource/
Ez a botranyosan rossz koncepcionalis donteseknek volt koszonheto.
piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete.
Elotte is folyamatosan javultak az eladasi mutatok, ahogy fejlodott az OSX. Amugy erdekes modon sokan a PPC architektura elhagyasaban lattak az Apple kommercializalodast es bukasat 😊 En aki, vegigelte ezt a migraciot gyakorlatilag semmit sem vettem eszre az egeszbol. Annyira siman zajlott.
Náluk még mûködik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti õket, mert az nem "zárt doboz"
Ennek semmi koze ehhez. Itt kizarolag az ar dominal. A premium szegmensben meg mindig az Apple telefonjai a legnagyobb peldanyszamban eladott tipusok. A Google raadasul egyre jobban kozeliti a platformot a zartsag fele, melynek meg erdekes hatasai lesznek rovid es kozeptavon.
Azert erdekessegkeppen az Apple - allitolagos - FOSS averziojaval kapcsolatban: "Major components of Mac OS X, including the UNIX core, are made available under Apple’s Open Source license" - http://www.apple.com/opensource/
#17
A PC pontosan a sok klón miatt tudott elterjedni, és kiszorítani a "zárt doboz" szisztémát alkalmazó cégeket (Apple, Commodore), ha az IBM sikeresen levédette volna, akkor ma már nem is emlékezne senki a PC-re és Lowe-ra... Az Apple is erõsen visszaszorult a 90-es években a 80-asokhoz képest, a PC (mármint most úgy értve személyi számítógép😊) piacon az Intelre való áttérés után javult csak a helyzete. Náluk még mûködik a "zárt doboz" bár az okostelefon piacon az Android pont azért veszélyezteti õket, mert az nem "zárt doboz" (na jó, ez nem egészen igaz, a Google tartja kézben).
#16
Maig megvan az A1000-em... az alairasokkal a borito belsejen! A Hardware Reference Manual meg biblia volt akkoriban. Imadtam a M68K assembly-t is. Csodalatos idoszak volt, iszonyat fejlodessel es rengeteg ujdonsaggal. Nagyon szivesen megneznem azt az aPhone-t 😊
#15
Viszont az is igaz, hogy nem lett volna ekkora siker, ha nem klónozható. Mert nem az IBM vitte ekkora sikerre, hanem az a tény, hogy még nálunk is klónozták. Az AMiga meg nem a Commodore fejlesztése, amit kevesen tudnak. Volt egy Hi-Toro nevezetõ cég, az elkészítette az Amigát, és a piacra lépés elõtt állt, és a Commodore csak felvásárolta. Majd módosították, és ez egy év késlekedést jelentett, így az Apple beelõzte és pár hónappal korábban dobtrék piacra, mint a Machintosht, mint az Amigát. Fondolok itt arra, hogy ez a két gép volt elõször GUI-s. Bár, ha jól emlékszem, az AMiga MUI-nak nevezte (Graphic User Interface helyett Magic User Interface). Az automount (PnP) is ezeknek a gépeknek volt a sajátja, míg a PC-n még egy évtized után is jumperolni kellett az IEQ-t.
Az Apple letarolta az amerikai piacot, így az Amiga Európában lett sikeresebb. A Commodore a C-64 hagyományaihoz híven tasztatúra kialakítású gépeket erõltetett, így a bõvíthetõség az A1000, A2000, A2500UX, A3000, és A4000 modellek kivételével nem volt irodakész. Az Amigát egy menedzser vágta tönkre. Kidobta a fejlesztõket, és a megtakarítást osztalékként kifizette. Örültek is a részvényesek vagy két évig, de utána jött a hanyatlás. A PC utolérte, a Mac elhúzott, és pár évig még vegetált a cég. Ha nincs az a marha, akkor lehet, hogy ma aPhone-d lenne meg aPad-d, és az aStoreból töltenél rá programokat. :-D
Az Apple letarolta az amerikai piacot, így az Amiga Európában lett sikeresebb. A Commodore a C-64 hagyományaihoz híven tasztatúra kialakítású gépeket erõltetett, így a bõvíthetõség az A1000, A2000, A2500UX, A3000, és A4000 modellek kivételével nem volt irodakész. Az Amigát egy menedzser vágta tönkre. Kidobta a fejlesztõket, és a megtakarítást osztalékként kifizette. Örültek is a részvényesek vagy két évig, de utána jött a hanyatlás. A PC utolérte, a Mac elhúzott, és pár évig még vegetált a cég. Ha nincs az a marha, akkor lehet, hogy ma aPhone-d lenne meg aPad-d, és az aStoreból töltenél rá programokat. :-D
#14
Amúgy az az elsõ IBM HDD egy felültöltõs mosógéphez volt hasonlatos cserélhetõ tárcsákkal
Dolgoztam IBM mainframe-en... ismerem a technologiat 😊
ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került
Az alapelvek kesobb sem valtoztak.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket.
Pontosan. NYAK+alkatreszek. Nem csak maga a NYAK!
Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
Ez igy igaz. Elszalasztottak egy remek lehetoseget. Mint mondtam, az alapveto tezisen nem kivanok tovabb vitatkozni, mivel ezt felreertettem.
A Commodore amugy ezt a reszet jol csinalta, levedettek mindent, ok meg masba bukta bele. Sajnos...
Dolgoztam IBM mainframe-en... ismerem a technologiat 😊
ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került
Az alapelvek kesobb sem valtoztak.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket.
Pontosan. NYAK+alkatreszek. Nem csak maga a NYAK!
Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
Ez igy igaz. Elszalasztottak egy remek lehetoseget. Mint mondtam, az alapveto tezisen nem kivanok tovabb vitatkozni, mivel ezt felreertettem.
A Commodore amugy ezt a reszet jol csinalta, levedettek mindent, ok meg masba bukta bele. Sajnos...
#13
De komolyan mi van akkor, ha a HDD egy jóval korábbi IBM szabadalom volt, amit bárki licencelhetett? Ha az IBM azt mondja, hogy nem ad el több HDD-t, és másnak tilos gyártani, bottal ütötték volna agyon a versenyhivatalban. A nagygépes rendszerek is használtak HDD-t, úgyhogy sehogy nem tudták volna letiltani a külsõsök használatát. Amúgy az az elsõ IBM HDD egy felültöltõs mosógéphez volt hasonlatos cserélhetõ tárcsákkal, ezekbe a gépekbe meg már régen nem az került. A CGA meg lényegtelen, mert amúgy is mono kivitelben készültek a gépek, és az egy lehetséges extra volt, ami helyett bármikor csinálhattak volna egy másik video szabványt. Mint ahogy késõbb megjelent az EGA majd a VGA, SVGA, XVGA.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket. Az AMIGA és társai meg arra jó példa, ami a cikben is szerepel. hogy önálló fejlesztést akartak a mérnökök, amit lefújt a felsõ vezetés az IBM-ben, és ezért kis költségvetésben szabad kezet kaptak beszerezhetõ alkatrészekbõl egy kísérletre, és ez lett a PC. És ezért lett klónozható is, mert minden eleme hozzáférhetõ volt a konkurencia számára. A BIOS szabadalmi védettségét gyorsan kijátszották, ami ellen az IBM megprópélt fellépni, de nem tudott.
Szóval a cikknek az az állítása, hogy direkt nyílttá tették a rendszert, nem igaz. Nem tartották jelentõs piacnak, így olcsón összedobtak valamit szabad kereskedelmi alkatrészekbõl, aminek ez volt a nem várt hatása. Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
Amúgy az alaplap meg tényleg egy NYÁK, amire felpakolták az alkatrészeket. Az AMIGA és társai meg arra jó példa, ami a cikben is szerepel. hogy önálló fejlesztést akartak a mérnökök, amit lefújt a felsõ vezetés az IBM-ben, és ezért kis költségvetésben szabad kezet kaptak beszerezhetõ alkatrészekbõl egy kísérletre, és ez lett a PC. És ezért lett klónozható is, mert minden eleme hozzáférhetõ volt a konkurencia számára. A BIOS szabadalmi védettségét gyorsan kijátszották, ami ellen az IBM megprópélt fellépni, de nem tudott.
Szóval a cikknek az az állítása, hogy direkt nyílttá tették a rendszert, nem igaz. Nem tartották jelentõs piacnak, így olcsón összedobtak valamit szabad kereskedelmi alkatrészekbõl, aminek ez volt a nem várt hatása. Nem látták a termék nagy piacét, és amikor az ölükbe hullott a siker, azt bárki lemásolhatta.
#12
A BIOS volt egyedi megoldás
Ahogy a linkem is bizonyitja, nem csak az. Peldaul a videokartya is, csakugy, mint maga a CGA szabvany. Peldaul a HDD is IBM talalmany volt.
A tobbi meg egy szelmalomharc a reszedrol, sehol sem mondtam, hogy a C64-et tudta mas is gyartani, vagy az Amigat. Semhogy a BIOS-t nem tudtak, lehetett masolni.
Azota egyebkent megertettem, hogy pontosan mi mellett ervelsz es igy mar elismerem, hogy ilyenforman igazad volt. Kicsit felreertettem 😉
ps: NYAK != alaplap 😊
Ahogy a linkem is bizonyitja, nem csak az. Peldaul a videokartya is, csakugy, mint maga a CGA szabvany. Peldaul a HDD is IBM talalmany volt.
A tobbi meg egy szelmalomharc a reszedrol, sehol sem mondtam, hogy a C64-et tudta mas is gyartani, vagy az Amigat. Semhogy a BIOS-t nem tudtak, lehetett masolni.
Azota egyebkent megertettem, hogy pontosan mi mellett ervelsz es igy mar elismerem, hogy ilyenforman igazad volt. Kicsit felreertettem 😉
ps: NYAK != alaplap 😊
#11
Mi lenne ha egyszer utánanéznél, hogy mirõl okoskodsz?
#10
A nyák lemezt persze, hogy nem veszik, hanem maguk csinálják. A NYÁK nem alkatrész, hanem csak vezetékek, amik összekötik az alkatrészeket. Szerinted mekkora mérnöki teljesítmény a NYÁK megtervezése? Nem is ember csinálja már, hanem gép az elméleti kapcsolási rajzból. Mi volt még szerinted eredeti IBM alkatrész? A gépház fedele? A tapadógumi a ház alján, hogy ne karcolja az asztalt? Esetleg a TÁP?
Na akkor elmondom, hogy a C64-t azért sem lehetett nagyon másnak gyártani, mert saját Commodore fejlesztésû chipek voltak benne. CBMxxxx. Vagy az Amigát. Az Agnus, a Paula, hogy példákat említsek, Commodore chipek. Le is voltak védjegyezve, így nem volt olyan, hogy rendel magának a gyártó, és csinál egy klónt. Az Apple és Atari dettó. Mindhárom Motorola processzort tartalmazott, de achipkészlet saját fejlesztés.
Leírom a lényeget, hogyan játszották ki az IBM BIOS jogait. Felvettek végzõs egyetemistákat, akik nem voltak kapcsolatban még PC-vel, és errõl aláírattak velük nyilatkozatot. A delüknek az volt a dolga, hogy a BIOS-t feltérképezzék, mint fekete dobozt. Milyen inputra milyen outputot generál. Ezt összefoglalták, és odaadták a másik csoportnak, hogy ezt kell megcsinálni. Természetesen úgy kellett megcsinálniuk, hogy igazi PC-t nem láthattak. Az akkori jogszabályok szerint az IBM nem tehetett semmit. A Compaq így készítette el a klónjait. Az Operációs rendszerrel sem volt gond, mert a DOS az MS kezében volt.
Na akkor elmondom, hogy a C64-t azért sem lehetett nagyon másnak gyártani, mert saját Commodore fejlesztésû chipek voltak benne. CBMxxxx. Vagy az Amigát. Az Agnus, a Paula, hogy példákat említsek, Commodore chipek. Le is voltak védjegyezve, így nem volt olyan, hogy rendel magának a gyártó, és csinál egy klónt. Az Apple és Atari dettó. Mindhárom Motorola processzort tartalmazott, de achipkészlet saját fejlesztés.
Leírom a lényeget, hogyan játszották ki az IBM BIOS jogait. Felvettek végzõs egyetemistákat, akik nem voltak kapcsolatban még PC-vel, és errõl aláírattak velük nyilatkozatot. A delüknek az volt a dolga, hogy a BIOS-t feltérképezzék, mint fekete dobozt. Milyen inputra milyen outputot generál. Ezt összefoglalták, és odaadták a másik csoportnak, hogy ezt kell megcsinálni. Természetesen úgy kellett megcsinálniuk, hogy igazi PC-t nem láthattak. Az akkori jogszabályok szerint az IBM nem tehetett semmit. A Compaq így készítette el a klónjait. Az Operációs rendszerrel sem volt gond, mert a DOS az MS kezében volt.
#9
Miért kommentelnek az ilyenek? És még õk hülyéznek le másokat.
Te észkombájn!
Arról szól a díszkurzus, hogy az IBM létrehozott egy gépet, amit bárki mindenféle jogi következmények nélkül másolhatott, mert egyetlen egy eleme volt az IBM szellemi tulajdonában, az pedig a BIOS, de azt egy jogi kiskapuval lemásolhatták, és innentõl kezdve bármelyik gyártó készíthetett IBM kompatibilis PC-t. Nem Lajcsikára gondolok, hanem bármelyik vállalkozásra.
Te észkombájn!
Arról szól a díszkurzus, hogy az IBM létrehozott egy gépet, amit bárki mindenféle jogi következmények nélkül másolhatott, mert egyetlen egy eleme volt az IBM szellemi tulajdonában, az pedig a BIOS, de azt egy jogi kiskapuval lemásolhatták, és innentõl kezdve bármelyik gyártó készíthetett IBM kompatibilis PC-t. Nem Lajcsikára gondolok, hanem bármelyik vállalkozásra.
En inkabb ilyesmire gondoltam:
"The Color Graphics Adapter (CGA), originally also called the Color/Graphics Adapter or IBM Color/Graphics Monitor Adapter,<1> introduced in 1981, was IBM's first graphics card and first color display card for the IBM PC. For this reason, it also became the first color computer display standard." - http://en.wikipedia.org/wiki/Color_Graphics_Adapter
Kesobb mar persze ez veszett fejsze nyele volt, de azert nagy resze volt az IBM-nek a szabvanyok kialakitasaban is es nem csak kesz dolgokat vasarolgattak ossze.
"The Color Graphics Adapter (CGA), originally also called the Color/Graphics Adapter or IBM Color/Graphics Monitor Adapter,<1> introduced in 1981, was IBM's first graphics card and first color display card for the IBM PC. For this reason, it also became the first color computer display standard." - http://en.wikipedia.org/wiki/Color_Graphics_Adapter
Kesobb mar persze ez veszett fejsze nyele volt, de azert nagy resze volt az IBM-nek a szabvanyok kialakitasaban is es nem csak kesz dolgokat vasarolgattak ossze.
Pedig a nagy biznisz tényleg abban volt hogy nem maguk fejlesztették ki az alkatrészeket, hanem már a piacon lévõ megoldásokat használták.
Ezért tudott elterjedni és "olcsó" lenni és lenyomni minden mást, mert pillanatok alatt megjelentek a klónok.
Olvasd el ezt a cikket: http://hu.wikipedia.org/wiki/IBM-kompatibilis_PC
Ezért tudott elterjedni és "olcsó" lenni és lenyomni minden mást, mert pillanatok alatt megjelentek a klónok.
Olvasd el ezt a cikket: http://hu.wikipedia.org/wiki/IBM-kompatibilis_PC
Mivel külsõ beszállítók alkatrészeibõl rakták össze a gépet
Most azt mondanam, hogy ezt be is kene bizonyitanod, de inkabb azt mondom, hogy mind az alaplap, mind a videokartya eredeti IBM volt. Azt nem tudtad te a "sarki boltban" beszerezni...
Most azt mondanam, hogy ezt be is kene bizonyitanod, de inkabb azt mondom, hogy mind az alaplap, mind a videokartya eredeti IBM volt. Azt nem tudtad te a "sarki boltban" beszerezni...
#5
Ne legyél már hülye!
Attól, hogy valami kapható a sarki boltban, az még nem áll össze PC-vé magától. Persze beszerezhetõ volt, de ennyi erõvel a sarki boltban lévõ nyák sem találmány, mert a hozzá felhasznált fémet már 1000 éve bányászták, sõt, az meg nem is találmány, hanem felfedezés...
Attól, hogy valami kapható a sarki boltban, az még nem áll össze PC-vé magától. Persze beszerezhetõ volt, de ennyi erõvel a sarki boltban lévõ nyák sem találmány, mert a hozzá felhasznált fémet már 1000 éve bányászták, sõt, az meg nem is találmány, hanem felfedezés...
#4
R.I.P
#3
És kimondta, hogy a BIOS miatt volt nagy találmány?
A BIOS volt az egyedi megoldás. Hogy értsd, a BIOS volt egyedi IBM termék. Minden más a sarki elekronikai boltban beszerezhetõ alkatrész volt.
Úgyhogy te csúsztattál. Sajnos... Sajnos nem feltételezem, hogy olyan hülye legyél, hogy nem értetted mit írtam. Nem is értem mire volt ez most jó.
A BIOS volt az egyedi megoldás. Hogy értsd, a BIOS volt egyedi IBM termék. Minden más a sarki elekronikai boltban beszerezhetõ alkatrész volt.
Úgyhogy te csúsztattál. Sajnos... Sajnos nem feltételezem, hogy olyan hülye legyél, hogy nem értetted mit írtam. Nem is értem mire volt ez most jó.
#2
AZ IBM PC nem a bios miatt volt nagy "találmány" a csúsztatást te végzed most.
#1
"Mivel az IBM elkötelezett volt a nyílt architektúra koncepciója mellett, négy évvel késõbb bejelentették, hogy a Microsoft már nem csak kizárólagosan IBM gépekre fog szoftvereket fejleszteni. Ezzel együtt megjelentek a piacon más gyártók, a Compaq és a Dell, akik "IBM-kompatibilis" gépeket, azaz olcsóbb és gyakran jobb klónokat készítettek."
Hát ez így erõs csúsztatás.
Mivel külsõ beszállítók alkatrészeibõl rakták össze a gépet, bárki összerakhatta rajtuk kívül. A BIOS volt egyedi megoldás, de arra találtak jogi kiskapukat a konkurensek. Csörtéztek egyet az ügyvédek, és az IBM kénytelen volt elviselni, hogy mások is vannak a piacon.
Hát ez így erõs csúsztatás.
Mivel külsõ beszállítók alkatrészeibõl rakták össze a gépet, bárki összerakhatta rajtuk kívül. A BIOS volt egyedi megoldás, de arra találtak jogi kiskapukat a konkurensek. Csörtéztek egyet az ügyvédek, és az IBM kénytelen volt elviselni, hogy mások is vannak a piacon.