A Föld oxigénjének rejtélyei

Te megütöd azt a szintet, pontosabban nem éred el azt (nézõpont kérdése), ahol a vitán felül, vagy inkább helyett erõs kritikát kell irányodba kifejteni.

Kritikán aluliak a témában a hozzászólásaid. <#levele>

Legalább a Föld és földkéreg elemi összetételének nézzél utána, mielõtt elkezdet hirdetni az alsóbbrendûségemet, onnan a magas lóról. <#papakacsint>

"Akkor most elmagyarázom, hogy a #44 hsz-emben arra céloztam, hogy az általad leírt folyamat meglehetõsen sematikus és annak több mozzanata is erõsen vitatott már tudományos körökben is."

Persze, hogy sematikus - ez egy fórum és nem az egyetem, és egyenlõre te még az alapvetõ fogalmakkal sem vagy tisztában. Nem tudom te milyen tudományos köröket ismersz (az sg. nem az), de azt elárulhatnád, hogy tulajdonképpen KIK és MIT vitatnak pontosan...?

"Ha csak a Wikipédia vonatkozó cikkét nézed, akkor látod, hogy erõsen vitatható a CO2 a maihoz képest közel 350X-ére, 13%-ra történõ feldúsulása, ami elengedhetetlen, hogy az olvadáshoz szükséges üvegházhatás kialakuljon. Persze az a gáz, hogy ebben az esetben egy a maitól valszeg jelentõsen eltérõ légkört, felszíni viszonyokat kéne modellezni, amikor még a jelenlegi állapot folyamatai sem 100%-ig ismertek."

A wiki, mint ahogy én is írtam, hogy a co2 mellet a metánnak is nagy szerepe volt ebben, ami ugye sokkal erõsebb üvegházhatású gáz mint az elõbb említett. A légkörebe kerülõ vízgõz meg még erõsebb üvegházhatású gáz, és egy pozitív visszacsatolás jön létre. Mellesleg a vulkáni gázok - így a CO2 is beleértve - nem tudtak a Földi kõzetekkel reakcióba lépni, mivel az egész Földet jég borította, így volt lehetséges a feldúsulás. A Wiki valójában ezt írja, és nem azt amit te:

"The carbon dioxide levels necessary to unfreeze the Earth have been estimated as being 350 times what they are today, about 13% of the atmosphere. Since the Earth was almost completely covered with ice, carbon dioxide could not be withdrawn from the atmosphere by release of alkaline metal ions weathering out of siliceous rocks. Over 4 to 30 million years, enough CO2 and methane, mainly emitted by volcanoes, would accumulate to finally cause enough greenhouse effect to make surface ice melt in the tropics until a band of permanently ice-free land and water developed; this would be darker than the ice, and thus absorb more energy from the sun — initiating a "positive feedback"."

"Ahogy a legutóbbi eljegesedési állapot kb 10 000 éve (habár a korábbi periodícitást ismételve, azonban máig sem teljesen tisztázott okok miatt) visszahúzódott, ugyan így ismeretlen a mechanizmusa annak, hogy miért alakul ki a hógolyó Föld, vagy lesz vége hirtelen."

Már megint tárgyi tévedésben vagy, a glaciális eljegesedési korszakok, és a kriogén eljegesedés (azaz hógolyóföld) összekeverted... A kettõnek semmi köze egymáshoz, mások a kialakulási okok! A "lesz vége hirtelen" megint csak nem egzakt kifejezés, amint megint csak nem értek, hiszen az iskolában tanultad (tanultad?), hogy még csak kifelé tartunk a jégkorszakból, és ez már 10 ezer éve tart... Ez a hirtelen?

"Amit felvetettem, úgy tûnik a korábban ismertetett okokból nem ütötte meg nálad az észlelhetõség szintjét, ezért újra leírom, hogy egy egyszeri hirtelen hatás, ami jelentõsen befolyásolja a hó 90% körüli albedóját elindíthatott egy visszacsatolást, aminek a vége az olvadás megindulása, a hómentes felszín megjelenése, a hógolyó állapot megszûnése."

Veled ellentétben a kutatók tudják, hogy a Föld globális éghajlatát három dolog befolyásolja: 1. a légkör összetétele, 2. a kontinensek helyzete, 3. a Föld forgástengelyének megváltozása (illetve vannak még más okok, de azok a Földre nem vonatkoznak.) Egyébként a hógolyóföld elmélet egy elmélet csoport, ami szerint ez akár többször is lejátszódhatott a fiatal Földön. A "hirtelent" itt sem értem, és azt sem, hogy ezzel mit akarsz mondani.

"Felhívnám továbbá a figyelmedet arra a tényre, hogy a szupervulkánok megjelenése, a vulkanikus aktivitás valójában pont a légkörbe kerülõ részecskék miatt önmagukban a felszínt érõ napsugárzást gyengítõ, illetve a felhõképzõdést elõsegítõ hatásuknál fogva lehûlést okozhat!
Ergo lehet, hogy épp ellenkezõleg a maihoz képest erõteljesebb vulkáni aktivitás végén egyszerûen megszûnt a légkörbe kerülõ por utánpótlás, csökkent a felhõzet és a az abból hó formájában kihulló csapadék is, így megindult a felmelegedés."

Ha szereted a wikit akkor talán olvasd is néha, mielõtt ilyeneket írsz. Valóban igaz amit mondasz, rövidtávon eljegesedést okoz, viszont az üvegházhatású gázok kipárolgása és feldúsulása miatt hosszú távon éppen felmelegedést okoz. Egyébként vannak alternatív elméletek az olvadással no meg a jegesedéssel kapcsolatban, de ezeknek mind van egy közös pontja (amiért alternatív), sok kérdést nem válaszolnak meg, illetve tesztelhetetlen kijelentéseket tesznek. Ha hiba van az elméletben, az leginkább az éghajlati modellek tökéletlensége okozza, meg az, hogy nem tudunk eleget a légkörrõl, meg arról az idõszakról. Persze ettõl még lehet, hogy egy alternatív elmélet a helyes, csak igen valószínûtlen, és egyenlõre Te a kritizáláson kívül egyetlen érvet sem hoztál amellet, hogy valamelyik más elmélet az amit el tudnál fogadni. Ez a beszélgetés így csak a te tárgyi tévedéseid szokásos kijavítására pocsékolódott el. Nem akarsz inkább egy értelmes vitát ehelyett?

Õööööö.

Nos látom, hogy erõteljes kihívásokkal kûzdesz atekintettben, hogy az írott szöveg mögöttes tartalmát meglásd. Nos, hát van ilyen, de ez erõsen megnehezíti az esetedben, hogy hatékonyan kommunikálj a fórumokon, pl mert számodra az olyan dolgok, mint humor, meg irónia meglehetõsen bizarr dolgok. Van ilyen, nincs ezzel semmi gond, csak arra vigyázz, hogy ne reagáld túl a dolgokat.

Ennyit a lelki fejlõdésed érdekében adott jótanácsokról.

Akkor most elmagyarázom, hogy a #44 hsz-emben arra céloztam, hogy az általad leírt folyamat meglehetõsen sematikus és annak több mozzanata is erõsen vitatott már tudományos körökben is.

Ha csak a Wikipédia vonatkozó cikkét nézed, akkor látod, hogy erõsen vitatható a CO2 a maihoz képest közel 350X-ére, 13%-ra történõ feldúsulása, ami elengedhetetlen, hogy az olvadáshoz szükséges üvegházhatás kialakuljon. Persze az a gáz, hogy ebben az esetben egy a maitól valszeg jelentõsen eltérõ légkört, felszíni viszonyokat kéne modellezni, amikor még a jelenlegi állapot folyamatai sem 100%-ig ismertek.

Ahogy a legutóbbi eljegesedési állapot kb 10 000 éve (habár a korábbi periodícitást ismételve, azonban máig sem teljesen tisztázott okok miatt) visszahúzódott, ugyan így ismeretlen a mechanizmusa annak, hogy miért alakul ki a hógolyó Föld, vagy lesz vége hirtelen.

Amit felvetettem, úgy tûnik a korábban ismertetett okokból nem ütötte meg nálad az észlelhetõség szintjét, ezért újra leírom, hogy egy egyszeri hirtelen hatás, ami jelentõsen befolyásolja a hó 90% körüli albedóját elindíthatott egy visszacsatolást, aminek a vége az olvadás megindulása, a hómentes felszín megjelenése, a hógolyó állapot megszûnése.

Felhívnám továbbá a figyelmedet arra a tényre, hogy a szupervulkánok megjelenése, a vulkanikus aktivitás valójában pont a légkörbe kerülõ részecskék miatt önmagukban a felszínt érõ napsugárzást gyengítõ, illetve a felhõképzõdést elõsegítõ hatásuknál fogva lehûlést okozhat!
Ergo lehet, hogy épp ellenkezõleg a maihoz képest erõteljesebb vulkáni aktivitás végén egyszerûen megszûnt a légkörbe kerülõ por utánpótlás, csökkent a felhõzet és a az abból hó formájában kihulló csapadék is, így megindult a felmelegedés.

Röviden.

Igen, egy olyan embernek válaszoltam, aki azt sem érti, hogy a természetben körforgás van, és az mi is tulajdonképpen. Szerintem õ még leragadt az olyan komplikált kérdéseknél, hogy az égbõl hogyan esik az esõ, és miért nem fogyott már belõle el a víz, és miért nem lep akkor minket el teljesen az óceán.

Ja, bocs, látom hogy csak idéztél.

Nem lenne értelme kiszámolni. Ugyanis a Föld belsejébõl továbbra is áramlik a szén-dioxid, ráadásul azt fogyasztó folyamatok is vannak. A mészkõhegységeknek óriási szén-dioxid tartalma van, ami nem szénhidrát, ezért a vita némileg értelmetlen.

"Ez ugye mind szép és jó.
Már csak az a kérdés honnan a búbánatból volt annyi széndioxid a légkörben?
Azt miért nem számolják ki a tudósok, hogy milyen összetételû légkör kellett ahhoz, hogy mára ennyi oxigén lehessen a légkörben?"

Mondjuk onnan, hogy a kezdetek kezdetén, amikor az anyag a gravitáció hatására elkezdett sûrûsödni, akkor egy folyékony láva volt az egész,, tehát kurva meleg, és ebben a közegben az oxigén reakcióba lép a hidrogénnel meg a szénnel. Így víz és széndioxid és más vegyületek formájában lekötésre került az összes oxigén. Na így volt ott a széndioxid. Persze ez általános iskolai kémia anyagot feltételez, mint ismeretet. És ugye, ha ez nincs meg neked, akkor nem tudsz okosakat mondani a témában.

<#unalmas>

"Szóval már te sem hiszel az evolúciós mesében?"

Nem hiszek az evolúcióban, mit ahogy a gravitációban sem hiszek. Tudás is van a világon, de aki csak a provokálás beteges élvezete miatt beszélget mákosokkal, annak ezt hiába is mondanám.

"Én mondtam olyat, hogy a növények gyártották le az oxigént? Nem."

Szóval már te sem hiszel az evolúciós mesében? <#ijedt>

Bar a cikk, itt fentebb, próbálja sulykolni:
"A napfény önmagában nem tudott ennyi oxigént hozzátenni a légkörhöz, csak az élet. Hárommilliárd évvel ezelõtt egyes mikrobák elsajátították a fotoszintézis képességét. Az óceán felszínén lebegve a napfény energiáját használták fel, hogy megéljenek és szaporodjanak a víz és a széndioxid segítségével, melléktermékként oxigént adva le...." <#hehe>

"Hogyhogy minek?

Lehetett e annyi széndioxid a Földön, hogy az evolúció meséje szerint legyárthassák a növények belõle az oxigéndús légkörünket."

Én mondtam olyat, hogy a növények gyártották le az oxigént? Nem. Másrészt látod, hogy itt van az Földön Co2 mennyiség? Nyilván valahogy csak idekerült, vagy szerinted csak úgy a semmibõl keletkezik a szén meg oxigén? A növények csak fotoszitetizálnak és nem oxigént "teremtenek".

"Ja, ezt a képeskönyvet én is nézegettem oviban.
De aztán az ovónéni fejbe is baxott, amikor rákérdeztem a délutáni meseórán, hogy és ha mondjuk egy erõsebb meteortevékenység után lecsökkent a Föld albedója és több energiát nyelt el, úgy nem melegedhetett esetleg fel.
De asszonta, hogy NEM, takaroggy alunni!"

Neked komoly szociális problémáid vannak, ráadásul komoly tanulási hátrányban vagy...

Hogyhogy minek? <#fejvakaras>

Lehetett e annyi széndioxid a Földön, hogy az evolúció meséje szerint legyárthassák a növények belõle az oxigéndús légkörünket.

Igazad van. Szenet akartam írni. Csak nagyon benne voltam, h nem a CO2-bûl veszi ki a zoxigént... :)

"Az akkor még fiatal Földön hevesebb volt a vulkanizmus, és kb. akkor volt egy világméretû vulkánkitörés, szuper vulkánokkal meg egyébbel, amik egyrészt megolvasztották a jeget, másrészt rengeteg co2 is erõsebb üvegháthatású gázt juttatott a légkörbe..."

Ja, ezt a képeskönyvet én is nézegettem oviban.
XD
De aztán az ovónéni fejbe is baxott, amikor rákérdeztem a délutáni meseórán, hogy és ha mondjuk egy erõsebb meteortevékenység után lecsökkent a Föld albedója és több energiát nyelt el, úgy nem melegedhetett esetleg fel.
De asszonta, hogy NEM, takaroggy alunni!
XD

Minek?

"A publikációk elérhetõk, és ellenõrizhetõk. Te megvizsgáltad és ellenõrizted? Vagy csak zsigerbõl rávágod, hogy az mese?"

Tuttam vazze, mostmá' megvilágosodtam:
Hiszen a publikációból veszi ki a zokszigént!!!!!

XD

"Mit akarsz számszerûsíteni?"

Mondjuk a korai légkör összetételét.
Meg, ha nagyon tudod, akkor az üstökösök által beszállított CO2 mennyiségét.<#ravasz1>

"A kérdés csak az hogy akkor hogy a p.csába nem egy hógolyó most is..."

Az akkor még fiatal Földön hevesebb volt a vulkanizmus, és kb. akkor volt egy világméretû vulkánkitörés, szuper vulkánokkal meg egyébbel, amik egyrészt megolvasztották a jeget, másrészt rengeteg co2 is erõsebb üvegháthatású gázt juttatott a légkörbe...

Azért az a hógolyó elmélet is érdekes mert ugye ha elér egy bizonyos nagyságot a jég mérete akkor már annyi hõt ver vissza hogy a föld kevésbé tud felmelegedni ezért méghidegebb lesz ami miatt mégtöbb jég lesz ami mégtöbb hõt ver vissza és a vége egy jégkocka. A kérdés csak az hogy akkor hogy a p.csába nem egy hógolyó most is...

Annyiban új infót tartalmaz a cikk (esetleg Canfield elmélete), hogy a sztromatolitokról nem nagyon szól részletesen.
Ellenben vannak benne, vízben tudományosan lebegõ "mikrobák"...

Nekem volt szerencsém tanulni légkörfejlõdést, és természetes a cikk címe félrevezetõ. Az oxigén a csillagok belsejében keletkezik és szupernova robbanással oszlik el a világegyetemben. És tudom, hogy a Naprendszerben kellõ mennyiségû oxigén van, továbbá azt is tudom, hogy nem Földön van a legtöbb oxigén - már csak itt a Naprendszeren belül is -, továbbá azt is tudom, hogy van jó pár kémiai és fizikai folyamat amik oxigén felszabadítók, sõt az élõvilág is képes erre; viszont semmi, de semmi nem utal az égvilágon arra, hogy ez ne természetes folyamat lett volna. Ha tudsz ilyet indokot, akár csak kósza gondolat erejéig, írd meg, megvitatjuk, ha nem akkor megint ott tartunk, hogy semmit sem mondtál...

Ez egy érdekes elmélet. De múltkor hallottam egy még érdekesebbet. Azt, hogy a hógolyóföld idején a Föld majdnem teljes felszínét jég borította, és eközben a jeget folyamatosan érte a nap sugárzása (10 millió éven keresztül), és a jégben hidrogén-peroxid képzõdött, és ott felgyûlt. Amikor a jég elolvadt, ez kiszabadult, és robbanásszerûen nõtt meg a bomlásakor az oxigénszint. Talán így volt, talán nem, de ez sem hihetetlenebb. Az oxigénszint egyszerûen túl gyorsan nõtt.

Álljon már meg a díszes menet.Most egy olyan dologról van szó, ami tõled, tõle, az ezsgé díszes társaságától, rohadtul nem függ.Nem nem mondok semmit, csak egy olyan dologról, ami nem tõlem függ nagyban, arról nem mondom ki a verdictet.Ami tõlem függ, abba nyilván jobban belemegyek és a megoldásra törekszem.Ez eset okán, a tartózkodó véleményem alapján, nettó butaság bárminemû következtetést levonni, hogy hol tartana a világ HA! Az alpha centauriban vaze.

Én sem zsigerbõl utasítom el, egyszerûen csak egy kósza gondolat, ami akár igaz is lehetne.Nyilván nem fogom tudni még annyira sem bizonyítani, mint a korai oxigén buborékokat, viszont, nem tudom, hogy esetleg direkt nem akarod megérteni, hogy az oxigén ekkora tömegének keletkezését csak találgatják, logikusan.

Magyarul semmit sem mondasz? Nagyszerû. Nem fenntartásokkal kell kezelni, mert az sehova sem vezet, hanem elolvasni, és ha is kevés elvégezni a mérést újból. Persze ha te szeretsz bizonytalanságban élni, akkor tedd, de ne várd el, hogy mások megértsék a te paranoiához való vonzódásodat. Ha mindenki úgy gondolkodna mit ahogy te, sehol sem tartana világ. Most komolyan, azzal, hogy semmit sem mondsz még is mi a célod?

Egyébként meg nem zsigerbõl utasítok el valamit (mit ahogy az értelmesebbje), hanem a meglévõ tudásomra alapozva.

Nem, pont ahogy te sem.Nem mondom azt sem, hogy nem lehet úgy, de azt sem, hogy másképp sem.Egyszerûen fentartásokkal kezelek bemondásra "keletkezett" dolgokat, olyanokat, ahol nem voltam, nem tapasztaltam, ennyire egyszerû.Szerintem, nincs ebben semmi különös, ettõl függetlenül persze kíváncsi lennék rá, de nem zárok ki zsigerbõl mindent.

Mit akarsz számszerûsíteni? Az üstökös szerinted mibõl van?

Lózung.

Számszerûsítve esetleg nem lehetne?

"Üstökösök gázszállítása" <#lama>

"hogy ugyan honnan volt annyi széndioxid a légkörben, hogy ilyen rohadt sok oxigént tudtak gyártani a növények."

Erre már kaptál választ, keresd vissza a #18 hozzászólást.

Hm, vajon tudomány nélkül te mire jutnál? A lapos Föld nem tudományos elmélet vagy bizonyítás volt, hanem kecskepásztorok meséi. A geocentrikus világkép detto, és ugyanúgy lehet vele számolni mint a heliocentrikus világképpel. A geocentrikus világképe sok évszázados elfogadásának filozófiai és vallási okai voltak, és nem tudományos. Ennyi.

"Ha úgy vesszük, a CO2-t a növény cukorban tárolja, az oxigént pedig a légkörben."

Akartad mondani: a szenet.<#hehe>

Na de, ha ezt már ilyen jól kiokoskodtad <#papakacsint>, akkor elolvashatod újra a #15 -ben feltett kérdésemet, hogy ugyan honnan volt annyi széndioxid a légkörben, hogy ilyen rohadt sok oxigént tudtak gyártani a növények.<#fejvakaras>

A publikációk elérhetõk, és ellenõrizhetõk. Te megvizsgáltad és ellenõrizted? Vagy csak zsigerbõl rávágod, hogy az mese?

Mindkét oldalon ugyanannyi C és O van (egyenlet), a folyamat a lényeg, ami mögötte van: hogy a FELVETT CO2 és a H2O milyen folyamatokban vesz részt. Tehát a CO2-t a RuBisCO enzim hozzákapcsolja egy kétszeresen foszfatált ribulózhoz. Ezt KARBON FIXÁCIÓNAK is hívják, mert a Calvin ciklusba bekerülve a szén-dioxid és a ribulóz-1,5-biszfoszfátból glükóz lesz a ciklus végén.
A vizet pedig fény segítségével lebontja a kloroplasztisz hidrogénionokra (protonokra), elektronokra és oxigénmolekulára. Az elektronok a fényszakaszhoz kellenek, a protonok szintén a cukorhoz, az oxigén pedig kimegy a légkörbe...

A CO2-bõl és a vízbõl lehasított hidrogénekbõl (protonokból) szénhidrát lesz, és a szénhidrátot a vízbõl lehasított, aztán kibocsátott oxigén segítségével égeti el a növény a lebontó folyamatok során, amibõl szén-dioxid és víz lesz.
Ha úgy vesszük, a CO2-t a növény cukorban tárolja, az oxigént pedig a légkörben.

Nem ismerõs a szitu?Márpedig a Föld lapos..ugye..meg körülöttünk forog a nap.

én sem vagyok hárdkór ufóhívõ, de pl. te ott voltál 3mrd évvel ezelõtt, vagy 3-al?vagy te ástad ki a közeteket és te vizsgáltad be, hogy ennyire biztos vagy benne?Ne felejtsük már el, hogy az egész egy tipp-mix-hez hasonlít, bármennyire is szeretnéd az objektív szót belefûzni.Nem sokkal kevesebb a sansz egy terraformálásra, mint a fent írt mesékre.

<#nevetes1>

Számolni tudsz? <#nemtudom>

6 db CO2 az hány oxigén és hány szén atom?
1 db glükózban hány oxigén és hány szén atom van?


Na, rájöttél már, hogy ismét megbuktattalak tudományból?
Én az evolúciótagadó, téged az evolúcióhívõt. <#papakacsint>

A képeket persze már nem illeszti be...

kép01
kép02

Az csak egy összegképlet.

6CO2 + 12H2O + hv = C6H12O6 (szénhidrát) + 6O2 + 6H2O

<#hehe>

Tévedsz.<#awink>

A széndioxidbúl veszi ki a zokszigént.

A Föld légköre abból a gáz és porfelhõbõl származik, amelybõl maga a bolygó is kialakult. Az õsi, éppen kialakuló Földbe (4 milliárd évnél régebben) sorra meteorok, üstökösök, bolygókezdemények csapódnak be, amelyek jelentõs mennyiségben hoztak magukkal gázokat is fagyott állapotban. Ezek a fagyott gázok az ütközések következtében felszabaduló hõ hatására rögtön elillantak és a légkörbe kerültek. Azonban, ha nagyobb méretû volt a becsapódó test, akkor ez a bolygó belsejébe is juttatott nagyobb mennyiségû gázt. A vulkanizmus hatása és az üstökösök gázszállítása a tapasztalatok szerint a földtörténet során végig mûködött. Egyes idõszakokban kémiai reakciók is befolyásolták a légkör összetételét. A fent említett ütközések során biztosan voltak olyanok is, amelyeknek hatására a légkör jelentõs hányada az ûrbe szökhetett, de az elõbb említett folyamatok miatt újra kialakult.

De, a növények a vízbû veszik ki a zoxigént. :D A víz fotolízisével.

Javítsatok ki, ha tévedek:
De nem "a vízbül veszi ki a zokszigént"!?
XD

"Az óceán felszínén lebegve a napfény energiáját használták fel, hogy megéljenek és szaporodjanak a víz és a széndioxid segítségével, melléktermékként oxigént adva le."

Ez ugye mind szép és jó.
Már csak az a kérdés honnan a búbánatból volt annyi széndioxid a légkörben?<#fejvakaras>
Azt miért nem számolják ki a tudósok, hogy milyen összetételû légkör kellett ahhoz, hogy mára ennyi oxigén lehessen a légkörben?

Gondolom onnantól kezdett el stabilizálódni a maira jellemzõ oxigénszint, amikor megjelentek az algák (~1,7 milliárd évvel ezelõtt-tõl).
Addig pedig az anaerob egysejtûek élet volt a jellemzõ.

Érdekes cikk, eddig bele sem gondoltam ebbe.

"Bár a tudósok évtizedek óta küszködnek az oxigén térhódításának rekonstruálásával..."

És küszködnek, és küszködnek, és küszködnek...

Közben meg ilyen eredményekre jutnak:
" Hárommilliárd évvel ezelõtt egyes mikrobák elsajátították a fotoszintézis képességét." <#hehe>

Micsoda semmitmondó fogalmazás.
Egyszerre több mikrobafaj is?
Érdekes...
Már csak az a kérdés hogyan sajátították el?<#fejvakaras>

Neken a cikkbõl a ciklikusság volt újdonság. Eddig valami olyasmit tudtam elképzelni, hogy a tengerben termelték a baktériumok az oxigént, és az oldott vas szépen elnyelte, és lemerült az óceánok aljára, és amikor elfogyott a vas, akkor elkezdett feldúsulni a légkör, és teret nyertek az oxigénfaló egysejtû állatok. De ezek szerint nem azonnal jelentek meg az oxigénfogyasztó életformák, hanem az oxigéntermelõk egy része idõnként kihalt, és több ilyen ciklus után alakultak csak ki az egyensúlyt hozó oxigént igénylõ életformák.

Szóval azt akartam mondani, hogy nagyjából semmihez nem értesz, ami természettudományos, így szépen megtöltheted a fejed ostobaságokkal úgy, hogy azt hiszed okos vagy.

A terraformálásra semmi nem utal azon kívül, hogy te azt mondod, viszont a kõzetekben található vegyületek kémiája az elég objektív.