Programozási nyelvet kaptak a kvantum számítógépek
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
hol lehet ezekrõl a fogalmakról laikusoknak, olvasmányosan, élvezetesen olvasni? (klasszikus programozási nyelv; lineáris-algebra könyvtár; standard oszlopfolytonos formában várja a mátrixokat;
elagazasokat kezelni vagy ciklusokat futtatni; mai neumann szamitogepek matematikai egysegeinek megfelelo funkciora kepesek.;
elagazasi egyseg, a program memoria es meg par komponens; )
kösz
elagazasokat kezelni vagy ciklusokat futtatni; mai neumann szamitogepek matematikai egysegeinek megfelelo funkciora kepesek.;
elagazasi egyseg, a program memoria es meg par komponens; )
kösz
Tudtommal elvileg ki lehetne alakitani a hagyományos logikai kapukat is, és lehetne belõle hagyományos általános számitogépet késziteni, csak nincs értelme, mert ezekre a feladatokra semmivel nem jobb mint a hagyományos számitógép, vagy nevezzük eredeti nevén: univerzális automata.
Úgy, hogy jól meghatározott valószinûséggel vehet fel értékeket, és ezek a valószinûségek változnak minden lépésnél. N qbit esetén 2 az n-ediken különbözõ állapot van, mindnek jól meghatározott súlya, és ezek mind változnak egy n qubites mûveletnél. A végén pedig a mérésnél ezen statisztikai súlyok alapján kapsz valamit eredményként.
#11
Ha jol latom a doksibol, akkor:
main :: IO ()
Viszont tovabbra is igaz, hogy ez a nyelv nem csak magat a kvantum szamitogepet programozza, hanem a hagyomanyos neumann elvu segedaramkoroket is, amik a tenyleges i/o-t vegzik. Maga a kavntum szamitogep bekapcsolasonkent csak 1 kiertekelest tud vegezni, ami egyetlen kvantum fuggveny kiszamitasa. A bemeneti valtozokat es az eredmenyt egy hagyomanyos gep kezeli. Tehat a tenyleges kvantum gep csak egyetlen alu-kent viselkedik egy sima neumann rendszeru gepben. Ez max. kvantum szamologep, de onallo szamitogepnek meg nem nevezheto.
Szamomra sokkal egyszerubb lenne c-ben programozni es csak a bemeneti es kimeneti matrixokat definialni, majd meghivni a kvantum egyseget egyetlen c-s fuggvennyel (run_generic_io). Gyakorlatilag quipper-ben is ez tortenik, csak egy kisse szokatlan nyelven, de ennek pusztan akademiai okai vannak. (a keszitoje szorakozasbol talal ki uj nyelveket, meg jokat lehet rola publikalni)
ps: http://www.mathstat.dal.ca/~selinger/quipper/
main :: IO ()
Viszont tovabbra is igaz, hogy ez a nyelv nem csak magat a kvantum szamitogepet programozza, hanem a hagyomanyos neumann elvu segedaramkoroket is, amik a tenyleges i/o-t vegzik. Maga a kavntum szamitogep bekapcsolasonkent csak 1 kiertekelest tud vegezni, ami egyetlen kvantum fuggveny kiszamitasa. A bemeneti valtozokat es az eredmenyt egy hagyomanyos gep kezeli. Tehat a tenyleges kvantum gep csak egyetlen alu-kent viselkedik egy sima neumann rendszeru gepben. Ez max. kvantum szamologep, de onallo szamitogepnek meg nem nevezheto.
Szamomra sokkal egyszerubb lenne c-ben programozni es csak a bemeneti es kimeneti matrixokat definialni, majd meghivni a kvantum egyseget egyetlen c-s fuggvennyel (run_generic_io). Gyakorlatilag quipper-ben is ez tortenik, csak egy kisse szokatlan nyelven, de ennek pusztan akademiai okai vannak. (a keszitoje szorakozasbol talal ki uj nyelveket, meg jokat lehet rola publikalni)
ps: http://www.mathstat.dal.ca/~selinger/quipper/
#10
Hogy van a 'hello world' Quipper nyelven?
Már értem, most megvilágosodtam. <#nezze>#nezze>
A <: B
∆, x : A ⊲ x : B
(ax 1)
!Ac <: B
∆ ⊲ c : B
(ax 2)
∆ ⊲ M : !
n
A
∆ ⊲ inj
l
(M) : !
n
(A ⊕ B)
(⊕.I1)
∆ ⊲ N : !
n
B
∆ ⊲ inj
r
(N) : !
n
(A ⊕ B)
(⊕.I2)
!∆, Γ1 ⊲ P : !
n
(A ⊕ B)
!∆, Γ2, x : !
n
A ⊲ M : C
!∆, Γ2, y : !
n
B ⊲ N : C
Γ1, Γ2, !∆ ⊲ match P with (x 7→ M | y 7→ N) : C
(⊕.E)
Γ1, !∆ ⊲ M : A⊸ B Γ2, !∆ ⊲ N : A
Γ1, Γ2, !∆ ⊲ MN : B
(app)
x : A,∆ ⊲ M : B
∆ ⊲ λx.M : A⊸ B
(λ1)
If F V (M) ∩ |Γ| = ∅:
Γ, !∆, x : A ⊲ M : B
Γ, !∆ ⊲ λx.M : !
n+1
(A ⊸ B)
(λ2)
!∆, Γ1 ⊲ M1 : !
n
A1 !∆, Γ2 ⊲ M2 : !
n
A2
!∆, Γ1, Γ2 ⊲ hM1, M2i : !
n
(A1 ⊗ A2)
(⊗.I)
∆ ⊲ ∗ : !
n
⊤
(⊤)
!∆, Γ1 ⊲ M : !
n
(A1 ⊗ A2) !∆, Γ2, x1:!
n
A1, x2:!
n
A2 ⊲ N : A
!∆, Γ1, Γ2 ⊲ let hx1, x2i = M in N : A
(⊗.E)
!∆, f : !(A ⊸ B), x : A ⊲ M : B !∆, Γ, f : !(A⊸ B) ⊲ N : C
!∆, Γ ⊲ let rec f x = M in N : C
<#banplz>#banplz>
A <: B
∆, x : A ⊲ x : B
(ax 1)
!Ac <: B
∆ ⊲ c : B
(ax 2)
∆ ⊲ M : !
n
A
∆ ⊲ inj
l
(M) : !
n
(A ⊕ B)
(⊕.I1)
∆ ⊲ N : !
n
B
∆ ⊲ inj
r
(N) : !
n
(A ⊕ B)
(⊕.I2)
!∆, Γ1 ⊲ P : !
n
(A ⊕ B)
!∆, Γ2, x : !
n
A ⊲ M : C
!∆, Γ2, y : !
n
B ⊲ N : C
Γ1, Γ2, !∆ ⊲ match P with (x 7→ M | y 7→ N) : C
(⊕.E)
Γ1, !∆ ⊲ M : A⊸ B Γ2, !∆ ⊲ N : A
Γ1, Γ2, !∆ ⊲ MN : B
(app)
x : A,∆ ⊲ M : B
∆ ⊲ λx.M : A⊸ B
(λ1)
If F V (M) ∩ |Γ| = ∅:
Γ, !∆, x : A ⊲ M : B
Γ, !∆ ⊲ λx.M : !
n+1
(A ⊸ B)
(λ2)
!∆, Γ1 ⊲ M1 : !
n
A1 !∆, Γ2 ⊲ M2 : !
n
A2
!∆, Γ1, Γ2 ⊲ hM1, M2i : !
n
(A1 ⊗ A2)
(⊗.I)
∆ ⊲ ∗ : !
n
⊤
(⊤)
!∆, Γ1 ⊲ M : !
n
(A1 ⊗ A2) !∆, Γ2, x1:!
n
A1, x2:!
n
A2 ⊲ N : A
!∆, Γ1, Γ2 ⊲ let hx1, x2i = M in N : A
(⊗.E)
!∆, f : !(A ⊸ B), x : A ⊲ M : B !∆, Γ, f : !(A⊸ B) ⊲ N : C
!∆, Γ ⊲ let rec f x = M in N : C
<#banplz>#banplz>
https://fxmason.blogspot.com/
https://fxmason.blogspot.com/
#7
" a kubitek egy idõben rendelkezhetnek 0 és 1 értékekkel. "
Elkepzelni sem tudom, hogy lehet egy olyan processzort programozni, aminek mondjuk egy regisztere barmikor barmilyen erteket felvehet. Hogy lehetne mar ettol barmilyen tervezett, ertelmes eredmenyt varni.
Elkepzelni sem tudom, hogy lehet egy olyan processzort programozni, aminek mondjuk egy regisztere barmikor barmilyen erteket felvehet. Hogy lehetne mar ettol barmilyen tervezett, ertelmes eredmenyt varni.
Hiába rendelkeznek a kubitek egy idõben 0 és 1 értékekkel, az önmagában olyan mint halottnak a csók, ugyanis a kubitek számával exponenciálisan nõ az értékeinek meghatározása és olyan számítási teljesítményt fog igényelni, hogy egy kvantum számítógép mûködtetéséhez egy másik kvantum számítógépre lesz szükség. :D
Ezért írták, hogy meglepõen számítás és erõforrás igényes a dolog :P
Ezért írták, hogy meglepõen számítás és erõforrás igényes a dolog :P
https://fxmason.blogspot.com/
#5
A jelenlegi kvantum szamitogepek nem tudnak elagazasokat kezelni vagy ciklusokat futtatni. csak egyetlen jo bonyolult fuggvenyt kiertekelni. Azaz a mai neumann szamitogepek matematikai egysegeinek megfelelo funkciora kepesek. Viszony hianyzik beloluk az elagazasi egyseg, a program memoria es meg par komponens. Ebbol meg nem lesz rendes szamitogep, de matematikai szamitasokra mar talan jo. Ezeknek a definialasat konnyiti meg a mostani uj 'nyelv', ami egyebkent csak egy fuggveny konyvtar. Mondjuk egy funkcionalis nyelv eseten ez nem gond.
#3
"A Quipper egy klasszikus programozási nyelven, a Haskell-en alapul, ami a fizikai alkalmazások programozására specializálódott és jelentõsen különbözik a ma általánosan alkalmazott nyelvektõl. "
Mivan? :DDDD
A Haskell egy tisztán funkcionális nyelv és semmi köze a fizikusokhoz. A fizikusok pedig tradicionálisan Fortranban programoztak, nem véletlen, hogy az LAPACK (lineáris-algebra könyvtár) a Fortran-standard oszlopfolytonos formában várja a mátrixokat...
Mivan? :DDDD
A Haskell egy tisztán funkcionális nyelv és semmi köze a fizikusokhoz. A fizikusok pedig tradicionálisan Fortranban programoztak, nem véletlen, hogy az LAPACK (lineáris-algebra könyvtár) a Fortran-standard oszlopfolytonos formában várja a mátrixokat...
#2
"valahol"......, na meg persze valamikor.....,
Valamikor azt írták, hogy az anyag legkisebb eleme az atom. Régen volt!
Valamikor azt írták, hogy az anyag legkisebb eleme az atom. Régen volt!
http://www.tradeximp.com/
valahol azt olvastam, hogy a kvantumszámítógép nem turing gép, azaz nem lehet igazi számítógépnek nevezni, inkább a számológép és számítógép közötti "valami" ami csak bizonyos feladatokat tud elvégezni