- a hosszúságával volt a legkevésbé bajom, ha rendben lett volna minden, azt mondom elég is az a kb. 8-10 óra
- mindenhol, MINDENHOL csak a megkötést éreztem: csak sétálhatunk, ha a készítő úgy akarta, futhatunk is máshol, automatikusan(!) fedezékbe vonulunk a nagyszerűen elbaszott lopakodós részeknél, ahol persze fogalmunk sincs, hogy mikor lát meg az ellen, esetleg hall-e, de az biztos, hogy ha elcsesszük (háromszöget időben lenyomós qte -> hányás), akkor mehet az egész móka újra, mert annyira fun
- értetlenül álltam a lámpával sétálós + jobb kézzel hanyagul lövöldözős részeknél. Mégis mi akar ez lenni?!
- ha már vannak vizsgálgatható tárgyak, akkor örültem volna, ha 1. van értelme 2. ha egy kézzel írt levélnél, homályos újságcikknél ki lehetett volna íratni olvasható formában a szöveget, mert így felőlem bármi is lehetett odaírva. De legalább a tinta jól csillog a fényben, mert ez a lényeg.
- ellenfelek...szürke ruhások, piros ruhások és a SHOTGUN SPECIALIST. Ennyi. Nincs több. Ja de, a Lycan-ok, de a velük való "küzdelem" inkább a szintén elkúrt kivitelezés (oda-vissza rohangál + szart se látsz) miatt volt "izgalmas"... ja és persze a a nagydarab halfbreed, akit annyira jónak tartottak, hogy kb. ugyanazt küldték ránk a végén is és a nagyszerű mechanika is megmaradt.
- gunplay (vagy mi): hát leginkább nincs. Ami van, az többnyire egy 2x2-es szobában lövöldözés script által ömlesztett ellenfelekre, akik ha távolabb vannak, akkor olyan kurva homályosak, hogy kész küzdelem megtalálni, hova is kell célozni. A kedvencem az első Whitechapel-es mészárlásm annak még hardon mentem neki, de mikor világossá vált, hogy itt a továbbjutás csak attól függ, hogy mennyire nyomulsz előre (ezáltal a következő triggert aktiválva a scriptben, ami elzárja a csapot és nem jönnek többen), szépen vissza is vettem mediumra, vagy easy-re, mert nekem ehhez így rohadtul nincs kedvem. Külön öröm, hogy a 21:9 miatt még nehezebb megtalálni az ellent a fekete csíkok mögött.

+a PBR tényleg jó dolog és szép is