10
  • kvp
    #10
    "A töltési profilt az akkugyártók adják meg, amit mindenki betart, nem a töltő chip gyártók variálnak vele."

    Szinte minden keszulek kepes lassu es gyorstoltesre. Ez joreszt a tap (pl. usb port) aramkorlatja miatt van, de akkor is tobbfele toltesi profilt jelent. A masik az, hogy a gyartok a homerseklet ertekek betartasa mellett adjak meg a toltesi gorbet es a rendszer hatarozza meg, hogy mennyire megy kozel a maximalis toltesi aramhoz/homerseklethez. Ha kimelni akarja az aksit, akkor jo messzire elkeruli, viszont ilyenkor lassan tolt fel. Ugyanilyen hatar a kisutesi minimum megkozelitese is, mivel a terheles hirtelen megugrasaval nagyon konnyu alaszaladni a minimalis feszultsegnek.

    "Buck konverter nincs az akku és a készülék között, csak egy FET! Nézz már rá arra a rohadt adatlapra!"

    A legtobb ti toltobol van buck es buck-boost valtozat is. Pl. a korabbi verziobol is keszult. A buck uzemmod 90%-os vagy jobb hatasfoku, de a boost az csak 70-80% kozott van.

    "Mi az, hogy "amennyire tudom"?"

    Meg csak az adatlapot lattam. A korabbi valtozatrol van csak tesztadatom, de azzal szivtam eleget. Nagyon rosszul viseli a tolto chip a terheles maximuma kozeleben jaratast (uzemi max, nem abszolut max.). Jelentos elettartam csokkenest okoz neki es melegszik is.

    "Ez egy akkutöltés, és állapotfigyelő chip, amint az a neve is mutatja."

    A masik chiprol beszeltem, nem a monitorrol. A cikkben ket chiprol van szo.

    "Nem, Li-ionnál nem vetik be. Az akkugyártó megadja a kisütési végfeszültséget, amit szigorúan be kell tartani."

    Igen, csak eppen ez a feszultseg neha joval a rendszer uzemi feszultsege alatt van. Ilyenkor lehet trukkozni. Ha a tolto chipben van a boost egyseg is, akkor 1 tranzisztornyi veszteseget meg lehet sporolni, ami adott rendszeren akar +10% uzemidot is jelenthet. Persze lehet toltoaramkort es utanna egy kulon buck-boost konvertert rakni, meg kulon monitor chip-et. Szemely szerint en az egychipes megoldasokat tarton jobbnak, ahol a tolto, a monitor es 1-2 db buck-boost konverter egy tokban van. (tovabba van aksi nelkuli uzem tamogatas is, de az ma mar szinte mindenben van)

    "leírom, hogy miért jobb ez a chip, mint az általános megoldások, de most nincs se kedvem, se időm rá."

    Pedig jo hosszu volt a valasz, belefert volna. Roviden leirva a monitor nezi a cella feszultseget, aramot es homersekletet terhelt es terheletlen allapotban is, tovabba idoben korrelalja a mert adatokat, tehat nem csak az aktualis meresbol indul ki. Az otlet jo, de nem annyira forradalmi, mivel ezt a feladatot korabban a keszulekek os-e vegezte (mar amelyik implementalta).
  • xk
    #9
    kvp:

    Ejj, nem akartam többet ebbe a fórumba írni, de ezt már nem állom meg szó nélkül.

    > Egy homerseklet visszacsatolast hasznalo rendszerrol van szo

    Van benne külső NTC-hez való csatlakozás, de a kisebbik chip-nél a host feladata ezzel kezdeni valamit, és a nagyobbik is csak hőmérséklet tartományokhoz tartozó üzemmódokat definiál. Ezt nem nevezném visszacsatolásnak, amikor annyit csinál magától, hogy pl. 10C fok alatt a töltőáramot fixen leveszi a felére.

    >tovabba a toltesi profilt ugy valasztjak meg, hogy lehetoleg minel kevesebb karos hatas erje a keszuleket

    A töltési profilt az akkugyártók adják meg, amit mindenki betart, nem a töltő chip gyártók variálnak vele. "káros hatás érje a készüléket"?

    > Hozzateszem, hogy mukodik, de iszonyatosan sok energiat pazarol el a toltes soran egy trickle charge-os rendszerhez kepest.
    > A hosszabb uzemidot egy buck-boost rendszerrel probaljak megoldani (mar a korabbi termekekben is), ami lehetove teszi, hogy a rendszer mukodesi feszultsegenel jobban kisussunk egy aksit.

    Mi? Van benne integrált DC-DC átalakító (csak buck, nem buck-boost), ami a töltő bemenetről alakítja ki a készülék üzemi feszültségét, és az akkutöltési feszültséget. Ez a kettősség az egyik nagy dobása a chipnek. Ettől mi az, aminek jobb hatásfoka van?

    Buck konverter nincs az akku és a készülék között, csak egy FET!
    Nézz már rá arra a rohadt adatlapra!

    > A kisutesi gorbet amennyire tudom nem valtoztattak meg

    Istenem, istenem, mért hagytál el engem... Hogyan lehetne megváltoztatni a kisütési görbét? Az akku rá van kötve a készülékre, és pont.
    Van még egy alacsony akkufeszültség védő FET közöttük, és ennyi. Ennek annyi a szerepe, hogy nem engedi túlságosan kisütni a charger IC az akkut.

    Mi az, hogy "amennyire tudom"? Nem nézted meg, de azért kinyilatkoztatásokat teszel róla?

    > Ez persze a legtobb esetben mar 70%-alatti hatasfoku es amugy sem tart sokaig es megfelelo felugyelet nelkul megrongalhatja az aksit

    Ez egy akkutöltés, és állapotfigyelő chip, amint az a neve is mutatja.

    > de tobbnyire ezt is bevetik egy +10%-os aksi teljesitmeny elerese erdekeben

    Nem, Li-ionnál nem vetik be. Az akkugyártó megadja a kisütési végfeszültséget, amit szigorúan be kell tartani.

    A boost konverterrel való játék amúgy sem az akkutöltő chip feladata.

    A kép reklámízű, ha valaki kíváncsi, leírom, hogy miért jobb ez a chip, mint az általános megoldások, de most nincs se kedvem, se időm rá.

    Na, üdv
  • Bagoly81
    #8
    az ott egy 80 töltést mutató grafikon, tehát egy okos telefon amit naponta töltünk és lemerül 80 naponta 6% veszít a kapacitásából? éves szinten 27% kb.

    évente új aksi, fasza jó tudni......
  • nyalógép
    #7
    Nem mindegy, hogy új tipusú akku vagy sem? A végeredmény számít és 30% azért nem kevés...
  • Cefet
    #6
    Egy nagy túró az egész... Csak a töltéssel vacakolnak, szó nincs új akkuról. Sajnos.
  • prybaby
    #5
    Meg kellene gorbiteniuk a teret az aksiban mert akkor tobb energiat tudnanak benne tarolni. Masfelol ha a belsejet megforgatnak mondjuk fenysebeseggel akkor lelassul az ido ott bent ami azt jelenti, hogy a kulso szemlelo (felhasznalo) szamara megno az aksi elettartama!
  • Zulu12
    #4
    Thx az infót :)
  • kvp
    #3
    Egy homerseklet visszacsatolast hasznalo rendszerrol van szo. Tehat ugy tolt gyorsan, hogy meg eppen ne susse meg az aksikat, tovabba a toltesi profilt ugy valasztjak meg, hogy lehetoleg minel kevesebb karos hatas erje a keszuleket. Hozzateszem, hogy mukodik, de iszonyatosan sok energiat pazarol el a toltes soran egy trickle charge-os rendszerhez kepest. A kisutesi gorbet amennyire tudom nem valtoztattak meg, tehat kb. ugyanannyi ido alatt merulnek le a keszulekek, csak a toltes lesz ugy gyorsabb, hogy kozben megmaradjon az aksik elettartalma. Ez azt jelenti, hogy 3 ev utan nem 50%-os hanem kb. 80%-os lesz a teljesitmeny. A hosszabb uzemidot egy buck-boost rendszerrel probaljak megoldani (mar a korabbi termekekben is), ami lehetove teszi, hogy a rendszer mukodesi feszultsegenel jobban kisussunk egy aksit. Ez persze a legtobb esetben mar 70%-alatti hatasfoku es amugy sem tart sokaig es megfelelo felugyelet nelkul megrongalhatja az aksit, de tobbnyire ezt is bevetik egy +10%-os aksi teljesitmeny elerese erdekeben. Osszessegeben ez kb. olyan mint a trabant tuning. Jobb lesz, de nem annyival, hogy igazan megerje.
  • Zulu12
    #2
    Ja az elején is írja, hogy a TI-vállalatról van szó. Én kérek elnézést…
  • Zulu12
    #1
    Valamiért a „nagy előrelépést ígérnek” szöveg olvasása után kicsit nagyobb előrelépést vártam volna (technológiaváltást az akkumulátoroknál). Bár ez is több mint a semmi…