73
-
#33
A probléma az, hogy itt senki nem beszélt a zöldekről (zűd áramról) Molnibalage kivételével, én megújuló energiaforrásokról beszélek. Ha valaki egyként azonosítja a kettőt, ő baja, itt (Németországban) szerencsére tudják mi a különbség.
Ez olyan kemény süket duma, hogy nem csak a Siemens de az ABB is részt vesz az energiaellátás átalakításában.
Azt kéne már észrevenni, hogy a decentralizált energiaellátás a cél.
Molnibalage szépen leírta, hogy milyen drága most az alternatív energia kivitelezése. Azt pont kihagyta, hogy 5 év múlva milyen szinten lesznek az alternatív energiák hatásfoka/ára.
Jah, Dániában és Cipruson drágább volt az áram 2012-ben mint a németeknél, és a cseheknél olcsóbb volt mint Magyarországon, ez sicher...
Azt is meg tudod mondani, hogy mennyibe kerül az erőművek fenntartása? Tehát működtetni, felújítani, energiahordozóval ellátni, azt előtte kitermelni, odaszállítani? Ezeket a számokat szívesen összemérném a megújuló energiát felhasználó létesítményekkel.
-
Vol Jin #32 Ezek a zöldek olyanok, mint a kommunisták voltak. Rátaláltak egy szép eszmére, és annyira beleszerettek, hogy a nevében szétkúrják az egész világot, és aki ellenszegül nekik, azt megbélyegzik és eltapossák, továbbá felesleges nekik elismételgetni, hogy a konnektorból kifolyó áram triplájánál is drágábban állítják elő a megújuló _ingyenenergiákat_ , tudatosan fognak hazudozni. A szén-gáz-atom beruházási költségeit összehasonlítják a megújuló kutatási keretével, stb. Nem fejtem ki, hogy ebből mit szoktak ferdíteni. A legtöbb zöld gerinctelen álszent féreg.
-
Vol Jin #31 "Szám szerint 9,6 GW kiesést jelent az a nyolc bezárt atomerőmű, amit most a franciáktól pótolnak. De a jövőt nem szénben és gázban látják."
Dehogy nem. Megy a süket duma a megújulókról, közben suttyomban nyomatják a szenes projekteket, mert csökkent a szén ára. Persze ennek az lesz az eredménye, hogy visszaállítják az atomot a vagy nincs egyenletesen elég áram, de legalább drágán vagy füstölünk helyett. -
#30
Ne haragudj, de rosszul értelmezted, ami mondtam. A még üzemelő blokkok kapacitása is (sárga) 12,6 GWe. Ezek a balfaszok minden atomot be akartak zárni eredetileg. Csak ezek 12 GWe-t tesznek ki, a már leállítottak meg még kb 10 GWe. Ebben a tervezett "dismantling" tételek még nincsenek benne...
Ha ezek egy részét meg "zöld" (muhaha) árammal váltják ki, akkor az olyan költségekkel jár, hogy kitör a forradalom. A hálózatbiztonság már most a béka segge felé mutat és a német áram a legdrágább asszem egész Európában, de világszinten is lazán top10-esek, az ziher.
Szóval szép lózungok vannak, de a valóság valahogy mást mutat. Bukta az egszé.
A napelemes parkokat meg csak a zsíros támogatások miatt építik, piaci alapon egyik sem életképes. A cseheknél is azért éplt 1GWe, mert 140 (!) Ft/kWh átvételi árat állapítottak meg, ez a magyar fogyasztói ár cirka 3,5-szerese. Hogy ez kinek üzlet az nem tudom, de hogy nem a fogyasztóknak, az ziher...
Nézegesd a világ naperőművnek fajlagos telepítési költségét. 10-20 ezer USD/kWe, a legrágább gázerőmű is 1,5-2 ezer dollár / kWe, a legelszálltabb árú atomerőmű is 3-4 ezerre jön ki. És ez csak a névleges teljesímény, a termelt áramnál még a rendelkezésre állással is számolni kell. Tehát ma olyan erőműveket építenek, ami atommal azonos pénzből 5-25-ször kevesebb áramot termelnek. Erre költik az adófizetők pénzét, lényegében más hobbiját finanszírozzák. No comment.... -
#29
Szám szerint 9,6 GW kiesést jelent az a nyolc bezárt atomerőmű, amit most a franciáktól pótolnak. De a jövőt nem szénben és gázban látják. Dél-Romániában most húzott fel az ABB egy "megnemmondom" mekkora napelemes parkot. Atomerőművek helyett visszatérni a fosszilis megoldásokhoz nem fognak, rossz irány. A megújuló energiákat, ill. "szupravezetők ipari felhasználását és megfizethető szintre hozását" tolják nagyon. -
#28
A németeknél...? Az atomerőmű bezárások után - így fejből - 20 GWe szén és gázerőmű létesítésével számolnak... -
#27
Pontosan a megújuló energiaforrásoknál lenne szükség jobb akkumulátorokra. Lehet erre azzal válaszolni, hogy minek, ha egyelőre nem tudják lefedni a teljes energiaszükségletet. Ez csak pillanatnyi gond. Például napenergia-felhasználás még koránt sincs kiforrott állapotban. A photovoltaikus napelemek hatásfoka még csak 40% körül jár, van még hova fejlődni. Németországban nagyon komolyan ráálltak a témára, hogy mihamarabb elérjék a fosszilis energiahordozóktól való függetlenséget.
A mai energiaellátásban pedig az un. FACTS kompenzációkat használják, hogy az erőművek nehogy egymás ellen dolgozzanak, illetve hogy a különböző rendszereket szinkronba hozzák. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs veszteség a hálózaton. A veszteségmentes energiaellátás szupravezetők nélkül egyelőre nem megvalósítható. -
torreadorz #26 Biztos van az a pénz :) -
lapaleves #25 csak a mihezképest végett: megnézegettem az úttörő bácsi honlapját, és kb elég vicces, hogy a fotelból okosítjuk a nasa mérnököket meg az olyan embereket, mint ő.
http://www.stanford.edu/group/cui_group/research.htm#energy
én eléggé belelkesültem amúgy, ha ez 1m3 nagyságrendben el tudna tárolni 10-15 ólomakksi mennyiségű energiát (és le is tudná adni) mondjuk 5000+ ciklusig, akkor meglenne a hiányzó láncszem a szigetüzemhez.
szerintetek ha rákérdezek nála hogyan lehet ilyet házilag csinálni, elmondja? -
sanyicks #24 amúgy is tudják szabályozni, csak egy picit változtatnak a fordulatszámon, és szép lassan el tudják tologatni szinkronba majd ha megvan, visszaállnak az 50hz-nek megfelelő fordulatszámra, akár konverter nélkül is, bár ha elég hatékony a konverter nem árthat, mert az valós időben tudja a feszültséget és a frekvenciát korrigálni bizonyos korlátok közt. -
kvp #23 Amiota feltalaltak a statikus frekvenciakonvertereket, azota az eromuvek ha akarnak, akkor nagyon pontosan tudnak a halozati frekvenciara dolgozni. Gyakorlatilag AC-DC-AC konverzio zajlik. A legtobb szeleromu is igy kapcsolodik a halozathoz. Ez mukodik akar 50 es 60 Hz-es halozatok kozott es teljes eromuvi kapacitason is.
pl: http://en.wikipedia.org/wiki/Sakuma_Dam HVDC frequency converter
Itthon napi atlagban szinte mindig lefele tevednek. Meg regebben keszitettem egy digitalis orat, ami a halozati frekvenciat hasznalja orajelnek es allandoan lefele teved, atlag napi 1 percet. Ez kozel 0.07%-os napi tevedes. -
Meridian #22 Yi Cui és Li Tium azok kollégák, ugye?
;) -
#21
Igen, ez a határ, de ez csak emlélet, a gyakorlatban ennél sokkal pontosabbak.Tessék. Akutális VER adat ---> Frekvencia.
-
#20
Rövid időszakokban 0,005 Hz is menni szokott. -
fszrtkvltzttni #19 *"az nem elég, hogy az erőmű frekvenciája a hálózatéval" = "az nem elég, hogy az erőmű frekvenciája megegyezik a hálózatéval" -
fszrtkvltzttni #18 Elcsúszás: az nem elég, hogy az erőmű frekvenciája a hálózatéval, fázisban is meg kell egyezniük. Ez a gyakorlatban soha nem valósul meg teljesen, és ezért az erőmű által megtermelt energia egy része a rendszerben elnyelődik.
Azóta találtam linket, ahol 47,5 Hz és 51.5 Hz közötti adják meg azt a tartomány amiben az erőműi egységek üzemelhetnek, csak ezen kívül választják le őket. Sokkal tágabb a határ mint írjátok. -
IhiXO #17 Valóban nem század, de maximum egy-két tized normális esetben. És nem csak a hosszútávúnak kell kijönnie, a pillanatnyinak is. Éppen ez az erőművi szabályzás lényege. Termelés=fogyasztás+hálózat vesztesége
Ha ez az egyensúly nem áll fenn eltolódik a frekvencia.
Ezt az elcsúszást meg nem egészen értem mi akar lenni. A hálózatnak nem az erőművek termelése miatt van vesztesége, ez így szimplán hülyeség. -
fszrtkvltzttni #16 Század Hz pontossággal biztos nem. Legalábbis a dinamikus eltérés ennél jóval nagyobb lehet. A statikus, tehát a hosszabb időre vett átlagot természetesen tartani kell, különben elcsúsznának az erőművek és egymás ellen dolgoznának. Viszont valamennyi egymás ellen dolgozás van, és ez a hálózatban hőként fog elnyelődni. Nem mondtam, hogy ez a szabályzás része, csak azt, hogy a rendszer közel sem 100%-os most se.
(Sajnos linket nem találtam...) -
fszrtkvltzttni #15 A hagyományos aksiban is van anód és katódtér. A kettőt pedig szeparátor választja el. -
#14
????
Ez a kijelentés legfeljebb elméleti. A hálózati ferkait század Hz pontossággal tartják. Tehát ilyen pontossággú a rendszer. Valóban van hőveszteség, de annak semmi köze a szabályzáshoz...
Ha a hálózati fraki nagyon szar lenne, akkor az egyes készülékek egy idő után nemigen működnének vagy tönkremennek, mert a konnektorban nem lenne meg a megfelelő input. -
#13
Ez jó hír, ha olcsó lesz valóban. Egy családi ház, vagy háztömb esetén a legfontosabb, nem a térfogat vagy a tömeg, hanem az ár/teljesítmény arány. Ha ebben tud nagyot mutatni és kicsit sikerül a 2000 ciklust is feljebb nyomni (bár ha olcsó ez is jó lehet!)
A jelenlegi ház vagy lakótömb méretű szigetrendszerek esetén pont az akku az a darab, ami borsos ára és sűrű (2-3 év) cseréje miatt eszetlenül megdrágítja és megtérülés nélkülivé teszi az ilyen jellegű beruházásokat. -
kvp #12 "Arra viszont kíváncsi lennék, hogy membrán nélkül mégis hogy működik..."
Ahogy a hagyomanyos olom akkumulator. Az elektroda oldodik bele a folyadekba, majd az energia kinyeresekor visszano. Az oregedesi ciklus kb. ugyanaz mint az olomaksiknal, egy ido utan rozsda ulepszik le a folyadek aljara. A bevonat meg maga az elektroda oldodo/visszanovo resze. Csak azert hatekonyabb, mert azonos kapacitas mellett kisebb a tomege es a terfogata. Mondjuk ez statikus eromuveknel pont nem szamit, ott van boven hely az energiatarolo rendszernek. -
fszrtkvltzttni #11 Arra viszont kíváncsi lennék, hogy membrán nélkül mégis hogy működik... Sehogy, mert, ha kémiai reakcióban tárolod az energiát, akkor meg kell akadályoznod, hogy a keletkező termékek reagáljanak. Itt is van membrán, és gyanítom, hogy a védőbevonat az a lítiumon elektródon, mert az "áthaladó elektronok ne károsítsák a fémet" magyarázat bullshit. -
lapaleves #10 azért diszkréten el van summantva, hogy akkor ennek most mennyi is az annyija. mindegy, 2000 ciklus alatt "kiváló", meg hogy látni ahogy világít nem pedig valami képlet szintjén "működik" már jól hangzanak. mindtúlélünk. -
fszrtkvltzttni #9 Ráadásul ahol nincs hegy, ott építeni kellene egyet... Csak pontosítás végett, a hagyományos ólomakuban nem ólomszulfid, hanem ólomszulfát van. -
#8
Értem, kösz. -
kvp #7 De ezt hivjak viztarozos energiatarolasnak, de sajnos az ossz hatasfoka a padlo alatt van. (tul nagy a veszteseg a szivattyuzasnal, aztan a turbinakon, majd a generatorokon)
A cikkben emlitett aksi arrol szol, hogy az aram hatasara feloldodik a litium, majd aramleadas kozben kicsapodik az anod felszinen. Egyebkent a hagyomanyos olom aksik is hasonlo modon mukodnek, csak sokkal nehezebbek, mivel litium szulid helyett olom szulfid keletkezik bennuk es az olom sokkal nehezebb mint a litium. Nem urtechnika, de legalabb egyszeru. -
#6
Még senkinek nem jutott eszébe az, hogy amikor van "ingyen" energiánk, akkor szivattyúzzunk fel egy hegy tetejére egy csomó vizet, aztán amikor szükség van energiára akkor engedjük le turbinákon keresztül? -
#5
Hirtelen azt hittem Yi Cui-ra, hogy Bolo Yeung van a képeken. :) -
fszrtkvltzttni #4 Ma úgy megy, hogy több energiát termelünk mint ami szükséges, és a felesleget az elektromos hálózat hővé alakítja. Ez se 100%
Megújuló esetén a túltermelés nagyobb, de pont ezt kompenzálnák az akuk. -
Katalizátor #3 Deja Vu! Mintha ezt már olvastam volna...
Legalább egy tucatszor...
Molnibalage:
Nem használunk el mindent, amit megtermelünk. Legalábbis 100% hatásfokkal biztosan nem!
-
#2
Érdekes cím...
Jelenleg az áramtermelés úgy megy, hogy minden pillanatban amit elfogyasztunk, azt megtermelik az erőművek és a vezetékrendszeren keresztül eljut a fogyasztóhoz.
Tehát bármilyen olyan rendszer, amit akkut használt és nem 100% hatásfokú, az az eredő hatásfokot rontja... -
EnxTheOne #1 Már furcsáltam hogy már hetek ota nem volt egyetlen cikk se valami szuper akkurol :D