34
-
Vol Jin #34 Annak csak úgy lenne értelme, hogy külön hely, külön nicken, hogy véletlenül se forduljon elő, hogy valaki utána ne tudjon napirendre térni az ott látottak felett. -
Vol Jin #33 Hát így fejből nem tudtam hány karakteres a Biblia, de jól tippeltem, hogy kisebb, de nagyságrendileg azonos. Szerintem egy oldalon ennyi karaktertől összefosná a bokáját az összes böngésző. Ezt lehetne tesztelni érdekességképpen. A görgetősáv meg egy pixel magas lenne. Ekkora számok prímteszteléséhez igen komoly gép kellhet. -
Vol Jin #32 Log2-vel szorozni, és nagyjából olyan pontos ez a becslés, mint a log2 kiszámolt értéke. A Log2 meg nagyjából tényleg 0,3. De csak nagyjából. Mint ahogyan nagyjából az 1024 is ezer. -
#31
"Egyébként azt bírnám, ha lenne egy olyan hely az interneten, ahol az arra fogékonyakkal ki lehetne ereszteni a gőzt egymásra. Amolyan trollcity, ahol mindenki mindenkit oltana, és még ráadásul élvezné is."
Van ilyen hely itt sz SG-n is. Úgy hívják, hogy gumiszoba. -
#30
Maradjunk csak a 4273954 karakterszamu Karoli-fele Biblianal. ;) -
moikboy #29 Jóval hosszabb lenne, mint a Biblia! A King James Bible plaintextben 4.4 MByte, a fenti szám decimális alakja a maga 17 millió karakterével majdnem négyszer hosszabb lenne mint az említett Biblia-kiadás. -
moikboy #28 Tízes számrendszerben lenne ennyi. Ez könnyedén belátható, ha tudjuk, hogy 10 darab bináris jegy kb. 3 tizedesjegyet ér: 2^10 = 1024 ≅ 10^3
Innen pedig: 57 885 161 * 3/10 = 17 365 548.3
Ennél a végső decimális alak rövidebb lehet, hiszen az 1024 ≅ 10^3 becslésnél a 24-ről megfeledkeztünk :) -
WoodrowWilson #27 10-es számrendszerben igen. -
Vol Jin #26 "A szám meglehetősen unalmasan nézne ki (legalábbis binárisan) :)
Képzelj el egymás után 57 885 161 darab 1-est - na ez a legnagyobb ismert prím bináris alakja!"
Mintha a cikkben azt írták volna, hogy 17 millió számjegyből áll. -
Vol Jin #25 Hosszabb lett volna, mint a cikk. Talán még a Bibliánál is. -
moikboy #24 "Bizonyara sokakat erdekelt volna a konkret szam, igazan leirhatatok volna, ha mar cikket irtok rola."
A szám meglehetősen unalmasan nézne ki (legalábbis binárisan) :)
Képzelj el egymás után 57 885 161 darab 1-est - na ez a legnagyobb ismert prím bináris alakja!
A decimális reprezentációhoz már konvertálni kéne, ami elég időrabló tud lenni egy 57 885 161-jegyű bináris szám esetében, mivel a naiv megközelítésnél (lásd még: Horner-séma) hatékonyabb módszer nemigen van a bináris-decimáis átírásra… (Ezért is használnak a primitívebb mikrokontrollerekben BCD-kódolást, mert ebben az esetben a megjelenítés pl. egy 7-szegmenses kijelzőn 7 db. négyváltozós logikai függvénnyel realizálható.) -
moikboy #23 "Ezen a szinten primeket keresni ertelmetlen eroforraspazarlas. "Gyémánt" az apjuk f@*at!"
Bár a gyémánt kifejezést jómagam is inkább a meglepően tömör, mégis roppant mély és velős bizonyításokra/formulákra használnám (pl. Euler-azonosság) - a cikkben említett bruteforce numerikus számelméletnek is megvan a maga hozadéka. Az ilyen és ehhez hasonló számítógépes rekordkísérletek nagyban hozzájárulnak az elosztott rendszerek és algoritmusok fejlődéséhez; de például a Pentium processzorok lebegőpontos egységének hírhedt osztási bugját (FDIV-bug) is így fedezte fel Thomas R. Nicely.
Nicely az ikerprímek reciprokösszegét akarta numerikusan közelíteni, de a Pentiumos gépén kalkulált eredmények nem voltak összhangban a papíron adott becslésével; rövid nyomozása után pedig az Intel is megerősítette, hogy hibát vétettek a hardver tervezésekor. (Mindez 1994-ben volt és jópár processzort vissza is hívtak emiatt a Pentium-sorozatból). -
duke #22 Bizonyara sokakat erdekelt volna a konkret szam, igazan leirhatatok volna, ha mar cikket irtok rola. 
-
Vol Jin #21 Igen mással is.
Például a 13 fényéves cikkben a 95-s hsz-re még büszke is vagyok. Ki is borult a fazon rendesen. Na de alapból megadom mindenkinek a tiszteletet. Mondom, több feltételnek együttesen kell teljesülnie, hogy az internet seggluka legyek valakivel.
Egyébként azt bírnám, ha lenne egy olyan hely az interneten, ahol az arra fogékonyakkal ki lehetne ereszteni a gőzt egymásra. Amolyan trollcity, ahol mindenki mindenkit oltana, és még ráadásul élvezné is.
De mondom, arra rá kell szolgálni, hogy itt eleresszem magamban bazári majmot. -
Vol Jin #20 Ja igen, valóban van valami értelmetlenség a dologban, ugyanis kétlem, hogy papíron körmölve hajkurászta volna az ipse a prímeket. Inkább dolgozott helyette egy gép, amikor nem a WoW-t tolta. -
#19
Dehogy velem. Azt inkabb hianyolom. :D Mellesleg SOHA nem zsidoztalak le.
De ha mar emlited, akkor szerinted az egy leminosites? Mert nagyon ugy tunik, te antiszemita sz@rházi! :D
-
Vol Jin #18 Tökéletesen értem, hogy miért tartasz öntelt pöcsnek. Azért, mert öntelt pöcsként viselkedem veled alkalomadtán. Például, amikor lezsidózol vagy idiótaként reagálsz a ferdült elméleteid bírálatára. Szóval igen, van amikor öntelt pöcs vagyok, mert ha úgy viselkedem, akkor az is vagyok. Csak tudod, nem alapból. Most egyébként ez valami törlesztés a részedről?
Egyébként az feltűnt, hogy nem nekifutásból birizgállak, hanem alkalomszerűen, és az sem random, hanem feltételekhez kötött?
Nálad meg ugye az alkalmat megragadván ugrik elő a kényszer, mint például most.
Moikboy meg alapból volt öntelt pöcs, ami neked jelen esetben mellékes. A lényeg, hogy ő nem annyira, mint én (dehogy nem), csakhogy le öntelt pöcsözhess. Érted, hogy mire akarok kilukadni? Ja és azt érted, hogy most miért nem küldelek el a faszba, ahogyan számítottál rá? Ha nem, akkor olvasd el mégegyszer ezt a reagot! -
#17
Ha oszinte lennel legalabb magaddal, akkor rajonnel, hogy az altalad elobb hasznalt kifejezes, "öntelt pöcs" rad inkabb illik, mint moikboy-ra.
Persze ezt is tok feleselegesen irtam le, mert te vagy az utolso ember, aki ezt felismerne...
Ezen a szinten primeket keresni ertelmetlen eroforraspazarlas. "Gyémánt" az apjuk f@*at!
-
pet0330 #16 De egy "elméleti fogalomról" hogy állítod azt h nem létezik? Milyen alapon? -.- -
Vol Jin #15 Másra nem gondolhatott, mint arra, hogy szerinte a végtelen egy elméleti fogalom. Mert minden számnál van egy nagyobb, és amikor már megunjuk, hogy hozzá adjunk egyet, akkor bevezeti az ember a végtelen fogalmát. -
Vol Jin #14 "Úristen. Remélem soha nem jártál felsőoktatási intézménynek még a közelében sem, mert annyi hülyeséget hordtál össze, hogy szégyent hoznál vele a teljes magyar matematikaoktatásra.
Kezdjük ott, hogy amit leírtál, az az ún. Erathosztenészi szita-módszer első két lépése (ami egyébként egy roppant naiv és lassú módja a prímtesztelésnek), és nem, nem "nyüzsögnek" a hattal osztható számok mellett a prímek. Egészen konkrétan az N-nél kisebb prímek száma nagyjából N/ln(N) a prímszámtétel alapján."
Na, hogy te egy milyen fura szerzet vagy. A felvetésem mindenféle bölcsész matekszakos padkoptatás nélkül annyi volt, hogy a kettő és a három kivételével az összes prím számnak egy hattal osztható szám mellett kell lennie. Még meg is nevezted azt a tételt vagy elvet, ami ugyanerre az álláspontra jutott, és matematikus körökben ismert. Gondolom, beseggelted tátott szájjal az egyetemen, most meg vered itt a nyálad, hogy ismered azt a bizonyos szita módszert, de tuti, hogy magadtól a büdös életben nem jöttél volna rá, ezért itt fikázod azt, aki csak úgy magától rájött úgy, hogy nem is ez a szakterülete. Tipikus kis középszer fasztarisznya vagy, akinek a büdös életben nem lesz saját ötlete, csak beseggeli a mások munkáját magolással.
Talán még érdekelt is volna, hogy mit írsz a továbbiakban, ha nem vagy ilyen öntelt pöcs. Kialakult volna egy párbeszéd vagy valami, de az ilyen szánalmas faszok társasága terhes, úgyhogy pápá. -
pet0330 #13 Jönnek is a kövek!
Milyen képlet van rá? (De most komolyan? Nincs rá képlet, próbálgatnak...)
Nincs végtelen? Miért is nincs, vagy ezt egyáltalán hogy érted? :O
(Nem kötekedek, tényleg érdekel...) -
moikboy #12 Errata:
sejtész --> sejtés
prímeket --> prímet -
moikboy #11 Úristen. Remélem soha nem jártál felsőoktatási intézménynek még a közelében sem, mert annyi hülyeséget hordtál össze, hogy szégyent hoznál vele a teljes magyar matematikaoktatásra.
Kezdjük ott, hogy amit leírtál, az az ún. Erathosztenészi szita-módszer első két lépése (ami egyébként egy roppant naiv és lassú módja a prímtesztelésnek), és nem, nem "nyüzsögnek" a hattal osztható számok mellett a prímek. Egészen konkrétan az N-nél kisebb prímek száma nagyjából N/ln(N) a prímszámtétel alapján.
A nyilvános kulcsú titkosítás (amelyre "kétkulcsos kódolás"-ként hivatkoztál...) pedig nem azért működik, mert nem ismerjük az összes prímet tetszőlegesen nagy N-ig, hanem azért, mert nincs hatékony (a bemeneti szám hosszának polinomjával korlátos lépésszámot igénylő) algoritmusunk tetszőleges egészek prímfelbontásának meghatározására. De ez utóbbi is csak az RSA-kódolásra igaz - más asszimetrikus kriptográfiai sémák merőben eltérő módszereket használnak, pl. elliptikus görbéket, a diszkrét logaritmus problémáját stb.
Egyébként egy szám prím voltának ellenőrzése a 2002-ben publikált AKS prímteszt óta az algoritmikus értelemben könnyű problémák közé tartozik - a Mersenne-prímek keresése nem azért tart sokáig mert nem értjük a prímeket, hanem azért, mert csillagászatian nagy számokról van szó. Ugye ha végiggondoljuk, akkor az új csúcstartó (2^57885161-1) bináris reprezentációja 57 885 161 darab 1-esből áll, azaz nagyjából 7 MByte-ot igényelne a szám puszta tárolása is (persze nyilván nem naiv osztási próbával végzik a Mersenne-prímek tesztelését, hiszen a Lucas-Lehmer prímteszt kifejezetten a Mersenne-prímek struktúrájára lett kitalálva).
Néhány további érdekesség a prímekkel kapcsolatban:
- a prímek reciprokösszege minden határon túl nő (divergál), de roppant lassan (nagyjából log(log(N)) ütemben)
- a mai napig bizonyításra/cáfolatra váró ikerprím sejtész szerint végtelen sok (P, P+2)-alakú prím-pár létezik, ilyenek a (3,5), (5,7), (11,13), (17, 19) stb.
- noha nem tudjuk mennyien vannak, Brun bebizonyította az ikerprímekről, hogy a reciprokösszegük véges! (kb. 1.9021...)
- bizonyított, hogy N és 2N között mindig van prím, viszont ennek látszólag ellentmondva az is igaz, hogy bármekkora számot mondunk is, mindig találunk két olyan prímeket, amelyek között ennél nagyobb [URL=http://en.wikipedia.org/wiki/Prime_gap]prímmentes "rés" található[/URL]! -
Vol Jin #10 Nekem volt egy olyan sejtésem, hogy a hattal osztható számok mellett nyüzsögnek a prímek. Ha lenne ebben rendszer, akkor meghatározható lenne az n-ik prím értéke. Gondolok itt arra, hogy minden második szám páros, amik nem lehetnek prímek. Vannak a hárommal osztható számok, amik szintén nem lehetnek prímek. Ha felírjuk egymás után a számokat, és a párosakat bekockázzuk, a páratlanokat bekarikázzuk, akkor kapunk egy hatosával ismétlődő csoportmintát.
Semmi, kocka, karika, kocka, semmi, kocka+karika. Csak a semmik helyén lehetnek prímek, és ezek mindig egy hattal osztható szám mellett vannak. Tehát a hattal osztható számok mellett lehet csak prím a hatnál kisebb számok kivételével. A lehetséges variációk alatta és fölötte is prím, alatta, felette, vagy egyik sem. Ha ebben van egyszerű és bizonyítható szisztéma, akkor kiszámítható bármelyik n-ik prím. Mivel a kétkulcsos kódolás lényege, illetve feltörhetőségének alapja, hogy nem ismerjük a tetszőleges n-ik prímeket, ez alapjaiban változtatná meg a feltörhetőségüket. -
coolbboy83 #9 Képzeljétek, hogy a szobaajtótok a matematika - annak a zárrésznyi méretét tudja az emberiség, kulcslyuknyit egy egyetemista..... Az ajtónyit a jóisten, vagy az sem... -
#8
nálad a pont! kibaszott érdekes, és ezért igen fontos ezért a faxságért pénzt pazarolni...
-
#7
Szerintem Csák Norrisz ismeri az összeset!
:D -
gombabácsi #6 úgy értettem sokminden fajta
amúgy meg még a fajták száma is végtelen :P -
Polemius #5 "minden szám fajta végtelen"
Mint például a 10-nél kisebb pozitív egész számok? -
gombabácsi #4 "bár a prímek száma végtelen, nincs képlet az előállításukra"
pontatlan megfogalmazás, van képlet, azzal állítják elő :)
egyszerűsített képlet nincs, vagyis nem ismerjük
amúgy minden szám fajta végtelen, úgyhogy ezzel dobálózni hogy a prímek is, eléggé béna
a másik meg hogy végtelen nincs, csak azt hisszük, tévesen
na, jöhetnek a kövek -
Co1e #3 sztem stimmel :) -
#2
javasolnám a cím átírását arra, hogy "17 millió számjegyes a legnagyobb ismert prím"
a cikk is írja, hogy a prímek száma végtelen, így aztán nincs is legnagyobb prím... -
idebudanemoda #1 és mikor fogják az online tranzakciókat 17 milliós számjegyű prímmel kódolni? :O