Radikálisan megváltoztatják az életünket az elérhető adatok

Ez az összefüggéstelen katyvasz lenne a válaszod? Állítottam valahol is, hogy sokkal rosszabb dolgok nem történtek egyébként a múltban? Arról volt csak szó, hogy itt istenítitek a könyvnyomtatás elterjedését, pedig Európa pont egy mélyponton volt amikor történt, és nem is ennek köszönhetöen emelkedett újra ki belöle. Amiket felsoroltál azoknak nincs köze a témához. Talán inkább neked nem ártana utánaolvasni a történelemnek...

A jobbágyok röghözkötése egy kései fejleménye volt a hanyatló feudalizmusnak, az általam említett korszakban még a különbözö európai alkotmányok, királyokkal kötött szerzödések biztosították a szabad költözés jogát. A te logikád szerint akkor a könyvnyomtatás okozta a jobbágyok elnyomását, mert akkoriban történt? Ésszel, emberek, ésszel...

Nem tudom, hogy miért kezdtetek el a történelemben történt dolgokkal foglalkozni amikor nem vág ide. Még mindig az információ mennyiségérõl és a feldolgozhatóságáról beszélünk.

Nem tartom amúgy kizártnak azt az idõszakot amikor az emberek ( mist sok scifi-ben ) mesterséges eszközökkel pótolják saját hiányosságukat. Ilyenek most is vannak, végtagok formájában, egyeseknél a látás és hallást segítik mesterségesen elõállított eszközök. Miért ne lehetne pl az információfeldolgozási képességünk így növelni? Persze ehhez az agyat még sokkal jobban fel kell térképezni és az nem holnap lesz, de szerintem egy 40-50 éven belül már lehetséges lesz akár ez is. Íme egy példa, nem a legjobb, de egyik kedvenc filmem 😊

Ja, igen a kedvencem a robot a földes uraknak, kimaradt...

"A többi általad említett találmánynak köszönhetjük, hogy a 20. századi háborúk sokkal nagyobb emberirtással jártak mint valaha a történelemben, az újságok, és aztán a rádió elterjedése tette lehetövé a milliókat vadállattá elvadító háborús propagandát, stb. szép új világ..."
Szerinted a keresztes háborúk, tatárjárás, Cortez, búr háború, a kelet leigázása, kizsákmányolása az indiánok kiirtása északon ezek mik voltak? Békemenet mind ugye?
Érdemes lenne kicsit utánaolvasnod ennek a töris dolognak, úgy gondolom.

"Az a rabszolgaság amire gondolsz újkori volt, és még az ókorinál is brutálisabb, faji alapú és örökös állapot volt. Elötte a középkori Európában a legtöbb országban nem is voltak az emberek áruba bocsáthatóak, pl. nálunk sem."
Valóban, a röghöz kötés pl kifejezetten méltányos bánásmód volt.

Na mosjólmegmontad!

+1
Fõleg ez volt nagyon szép gondolat:
"Fel kéne fogni, hogy nem nemzetek vagyunk, hanem egy élõ rendszer aminek a neve: Emberiség."

A kérdés az vajon kinek kell megtanítania a gyerekeke vagy "megvédenie" az infoszmogtól......a probléma nem a technológiában van mint ahogy nem is a fejlõdéssel a kérdés az,hogy a társadalom miként reagál,milyen szocializációs folyamatok zajlanak le,illetve a felnõtt társadalom -igen nem csak a szülõk -minden egyes felelõsség teljes ember ezt képes e kezelni......készen áll e a megjelenõ kihívás kezelésére,senki nem születik függõnek ez mindig folyamat....(TAK) Azért ezt se felejtsük el...ahogy egy nálamnál jócskán idõsebb ember mondta "nálunk a ciki az volt,ha nem mentél ki a grundra....akkor mi csavargók voltunk a felnõttek szemében de senki nem igazán törõdött azzal miért csavargunk
volt róla szó de ennyi."Most ugyanaz megy csak másképp néz ki a grund...de egy dolog ugyanaz,mire megtudjuk,miért így viselkednek már más lesz a baj...

Te mirõl beszélsz?

Pedig próbálkozik az ifjúság nagyon. Gép elõtt skype, f@szbook egyszerre, közben könyvbõl tanulás és telefon baszkurálás. Billentyûzet mellett energiaital, majd ha már kellõen szétpörgött az agya, relax egy kis fûvel. Gratula!

- a könyvnyomtatás és olvasnitudás elterjedése elõtt (kb.1500-as évek elõtt) hogy élt a többségi ember?

Konkrétan a 10. század és a 14. század között egész jól, a gyerekhalandóságot leszámítva 66 éves várható átlagéletkorral. A pestisjárvány miatt omlott össze a viszonylagos európai jólét, és ezen a könyvnyomtatás elterjedése sem változtatott, a 19. század végéig nem érte utol a kontinens a középkori életszínvonalat.

A többi általad említett találmánynak köszönhetjük, hogy a 20. századi háborúk sokkal nagyobb emberirtással jártak mint valaha a történelemben, az újságok, és aztán a rádió elterjedése tette lehetövé a milliókat vadállattá elvadító háborús propagandát, stb. szép új világ...

- az elmúlt évszázadok alatt (nagyrészt) eltûnt aklasszikus rabszolgaság, a nõk emancipációja eljött, stb... csak volt valamennyi fejlõdés a társadalom / társadalmak egészét nézva (hol jobban, hol kevésbé, de pl. Szaúd-Arábiában is van internet, ha szûkös, korlátozott használattal is....)

Az a rabszolgaság amire gondolsz újkori volt, és még az ókorinál is brutálisabb, faji alapú és örökös állapot volt. Elötte a középkori Európában a legtöbb országban nem is voltak az emberek áruba bocsáthatóak, pl. nálunk sem.

"Emancipálták" a nöket, de mihez képest? Miután a középkori egyetemeken tanítottak és tanultak nök (mint Hildegard von Bingen), ezt követöen a felhomályosodás korában kitiltották öket, és csak nemrég jutott eszükbe visszaengedni öket, szép kis "fejlödés" mondhatom... Szaúd-Arábia egy brutális diktatúra, csak mivel "szövetséges", ezért nem firtatják amikor 17 éves dél-indiai cselédlányokat fejeznek le, mint pl. a múltkor.

- és mi lesz pl. 2020-2030 körül? akkor hogyan, mit élünk meg így?

A jelenlegi viszonylagos nyugalom, és az árucikkek olcsósága a kínai rabszolgáknak köszönhetö, akik ellátnak minket és cserébe gyárakban és bányákban döglenek meg. Kína eszméletlen tempóban falja fel a saját emberanyagát, kb. 2020-2030 körül lesz náluk a demográfiai összeomlás, és utána megint ugyanott leszünk, lehet egymás torkának ugrani...

Az ember fiziólógialilag nem tud lépést tartani a megnövekedett információáradattal. Ráönthetnek 25X több információt akkor sem fog többet tudni mint egy 20 évvel ezelõtti átlagember. Az információt fel kell dolgozni ahhoz meg idõ kell. Kérdés ennyi infó mellet +napi dolgok kinek van ideje információt értelmezni feldolgozni magában érlelni stb...

Én nem olyan nagy változásokra gondolok, vagy hirtelenekre...
- a könyvnyomtatás és olvasnitudás elterjedése elõtt (kb.1500-as évek elõtt) hogy élt a többségi ember?
- majd az 1800-as évek nagy felfedezései után, amikrõl tudott és használt (akár védõoltások, akár vasút, varrógép, villamosáram, napi újságok széleskörûbb elterjedése?)
- majd az 1900-as éve eleje-közepe? (rádió elterjedése, tömegközlekedés...)
- majd a 200-es ével eleje (több hullámban az informatika, PC, Windows (ugye, a nagytöbbségnek EZ lett a belépõ ebbe a világba akár jó, akár lefagy), majd YouTube, Fcebook, IPone/Pad/Pod....
- és mi lesz pl. 2020-2030 körül? akkor hogyan, mit élünk meg így?
- az elmúlt évszázadok alatt (nagyrészt) eltûnt aklasszikus rabszolgaság, a nõk emancipációja eljött, stb... csak volt valamennyi fejlõdés a társadalom / társadalmak egészét nézva (hol jobban, hol kevésbé, de pl. Szaúd-Arábiában is van internet, ha szûkös, korlátozott használattal is....)
- talán lesz most is egy következõ lépés: a széles/szélesebb körû net elterjedése miatt, akáregy ildugott indiai/afganisztáni/ghánai...stb. faluban is megtanulnak jobban olvasni/írni/számolni. Az ottani gyerekek egy táblagéppel láthatnak olyan dolgokat (Holdraszállás, filmek, zenék...stb..) amik eddig nem juthattak el hozzájuk... és lehetnek köztük, akik ennek hatására tanulni fognak / tanultabbak lesznek.... esélyt adnak ezek az eszközök, fejlõdést indíthatnak el..
Már ez is valami...

Igen, az adatok meg voltak mindig is, de nem használták ki. Csak minimális információt vettek ki belõle. Remélhetõleg ezentúl már sokkal liberálisabb lesz az adatfelhasználás. A tudósok filozófiáját szeretném követni: A tudás mindenkié.

irány borsod, ott majd megtanulod mi a liberalizmus!

jó vicc volt 😄

Tehát sok Hitman lesz? Szép világ.

Minden jelentös változáskor ilyesmiben szoktak reménykedni az ábrándozók, csak azt szokták elfelejteni, hogy az emberi természet ilyen külsöségektöl még nem változik meg, és nem is lehet kikényszeríteni hogy megváltozzon. Mindig lesz olyan, aki erösebb, és olyan aki gyengébb, határok és különbségek mindig is lesznek, csak máshol fognak húzódni.

A változás abban van, hogy eddig csak az adatgyûjtésre koncentráltak a cégek, de most már észrevették, hogy elemzés nélkül semmit nem érnek az egésszel.

Nem tudom ebben mi a meglepõ, ez nem csak idén tapasztalt jelenség, hanem már régóta észrevehetõ. Csak most intenzívebb lesz mert exponenciálisan fog növekedni azon felhasználók száma akik ilyen alkalmazásokat fognak használni.

Igazából abban reménykedek titokban, hogy ez a szintû információcsere el juttatja az embereket arra a szintre amikor az országhatárok nem fognak jelenteni semmit, se a kultúrák közti különbségek. Fel kéne fogni, hogy nem nemzetek vagyunk, hanem egy élõ rendszer aminek a neve: Emberiség.