Einstein a fénysebességen túl is releváns marad

@OGMontana: Sokáig nemtudták megmagyarázni ,ha egy kályhát résnyire nyitunk ki, akkor az infravörös sugárzás miért nem égeti ki az ember retináját.

itt mire gondolsz?

Attól hogy Einstein mondott, vagy nem mondott valamit, még lehet úgy is, és máshogy is. Olyan dolgokról van itt szó, amik csak elméletben vannak, igazolni sem a fénysebesség átléphetetlenségét, sem az ellenkezõjét nem sikerült, a tér-idõ görbület pedig még ennél is misztikusabb. Épp annyira nem hiszek ezekben, ahogyan az istenekben sem. Majd ha bebizonyítják...

Einstein sohasem mondott olyat, hogy a fénynél nem lehet gyorsabban haladni. DE a térben semmiféle részecske nem haladhat gyorsabban a fénynél, azonban Einstein nem zárta ki, hogy a tér tágulhat a fénysebességnél gyorsabban. Feltehetõen a "Nagy Bumm" kor a tér a fénysebességnél jópár dekáddal nagyobb sebességgel tágult.

"Az tény, hogy Einstein elmélete szerint nem lehet gyorsabban haladni a fénynél."

Einstein elméletébõl csak az következik, hogy nem lehet átlépni a fénysebességet. Azért ez közel sem ugyanaz. AZ elmélet nem zárja ki, hogy valami a fénynél sebesebben haladjon. Ugyanúgy ahogy ennél, cikknél fénysebességnél összeomlanak a képletek. Valahogy még matematikai szinten sem lehet átlépni a fénysebességet. Sem "alulról" sem "felülrõl".

Az tény, hogy Einstein elmélete szerint nem lehet gyorsabban haladni a fénynél. De mint a kvantumfizikában a legtöbb törvény tartalmaz egy kiskaput is.
Sokáig nemtudták megmagyarázni ,ha egy kályhát résnyire nyitunk ki, akkor az infravörös sugárzás miért nem égeti ki az ember retináját. A klasszikus fizikával nem lehetett megmagyarázni. Viszont miután lefektették a kvantumfizika alapjait megmagyarázható volt a dolog. De ehhez is kellett egy "kiskapu" a fizika törvényében, hogy rájöjjenek arra, hogy minden sugárzás azonos idõ alatt nem mindig egyforma.

Kezdetben minden hiányos. Mikor Kopernikusz elõállt a Heliocentrikus világképpel, legalább annyi pontatlanságot tartalmazott, mint a ptolemaioszi. Tudományosan is lehetett vitatni, nem csak arról volt szó, hogy szembement az addigi nézettel és világfelfogással. Kellett hozzá Kepler, majd Newton, hogy pontosabb eredmények szülessenek. És még így sem volt 100%-ig pontos, mert kellett végül Einstein is hozzá, hogy a bolygómozgásokat tisztázzák.

Kismillió dolog van, amit elõször csak elméletek jósolnak meg, aztán kiderül, hogy tényleg léteznek.

ha ez igaz... és át lehet lépni akkor nem kell védeni Einsteint ... tévedett azt csõ.. volt már erre jó pár példa a történelem során.

Semmilyen fizikai elméletet nem tekinthetünk axiómának. Einstein is azzal érvelt, hogy míg a matematikában nincs értelme megkérdõjelezni azt, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes, mert ez az egyenes definíciójából következik, ugyanakkor a fizikában nagyon is valós kérdés, hogy a térben kijelölt két pont között valóban az egyenes-e a legrövidebb út, mert maga a tér sem feltétlenül egyenes.
A 2+2=4 tehát sohasem fog megdõlni, mert az matematikai definícióból adódik, de ahogy torreadorz is írta: a valóságban sok mindenrõl bebizonyosodhat, hogy ha kettõt meg kettõt összeadunk belõle, akkor nem feltétlenül négyet kapunk.

Aminek hiányosságai vannak, az eleve nem lehet tökéletes.

Newtonnál úgy volt: 2+2=4 illetve néha volt kis eltérés, de betudták mérési hibának stb. Viszont Einsteinnél 2+2=4 még mindig. Nem tudok olyan esetrõl, hogy olyan léptékben, amilyen léptékben a relativitás alkalmazható, eltérés lett volna a megjósoltaktól. Jó az az elmélet, szilárd. Nem fed le mindent. Ennyi.

A fizikában az a szép hogy sokszor kiderült már hogy 2+2 az nem 4, mert elfelejtették hogy valójában nem 2+2 hanem 2+2 meg valami amit nem ismertek

Ja, attól mert 2 + 2 = 4, még tartsuk fenn a lehetõséget, hogy néha 5? Ha ez a "semmiség", amit írsz megsérthetõ, akkor az egész relativitáselmélet értelmét veszti. Maga a "valóság" lehet, hogy csak modellezve van és egyáltalán nem az, amit mi hiszünk, de a modelleknek meg van az a sajátossága, hogy ha pontos, akkor elõrejeleznek sok más kérdésre is választ. A relativitáselmélet pont ezt tette és ha most azt mondod, hogy az elmélet egyik sarokköve hülyeség, akkor ezek szerint te a modern fizikát úgy cakumpak a kukába dobod. Én pl a standard modellben nem hiszem, mert nem teljes, de maga a relativitáselmélet a maga területén úgy tûnt eddig, hogy tökéletes, kivéve azt, hogy HIÁNYOS. De eddig bármi kutatás történt, az igazolta az elméletet és hiba nem csorbult benne. Hiányosságai vannak, igen, ezért nem teljes, de az, amit elmond, az mind teljesen ok volt eddig.

Átlépésrõl csak annyiban beszélnek, hogy erre a lehetõségre õk sem találtak választ.
A kutatásuk azt feltételezi, hogy az átlépés problematikája már eleve megoldott.

Einstein elmélete a (0 <= V < c) tartományra érvényes, Hill és Cox kutatása pedig a (c < V <= végtelen) tartományra.
A (V = c) eshetõség az, ami továbbra is ismeretlen és megfejtésre vár...

Ilyen értelemben semmi banális nem volt a cikk végén. Attól, hogy Einstein nem enged meg valamit, azért még tartsuk fent a lehetõséget arra, hogy lehetséges. ;)

Most olvastam el a cikk végét, az már totálisan banális, hogy ÁTLÉPÉSRÕL beszélnek, Einsten elmélete ezt nem engedi meg

ad 2 õt fejtsd ki bõvebben kérlek mert én is csak az idõ torzulásról tudok anyag változásról nem igen :S

mekkora pongyola cikk ez is

ad1. #1 és #2- igen ez az egyik, amit nem mondd ki Einstein, de lehetõvé teszi az elmélet

ad2. már rég lefektették ELMÉLETBEN, hogy mi történik a fénysebesség felett, nem is értem mi ez az egész kutatás meg cikk...

Jogos amit írsz
nagy E azt mondta: elérni nem lehet a fénysebességet, ha valami tegyük fel, eleve gyorsabb, azt nem zárja ki egyik elmélete sem....így a cikk megfogalmazása téves.

de nem úgy megy az elmélet hogy fénysebességre gyorsítani valamit végtelen energia kell, viszont ha valami eleve gyorsabb végtelen energia kéne a lelassításához? szal eleve nem zárja ki ha jól tudom