A Hold mágneses buborékjai inspirálhatják a jövõ ûrpajzsait

Ha jól emléxem a pólusváltás ideje 200-300 évig is eltart.
És ez a folyamat már meg is kezdõdött.
Szóval lesz gondunk :)

A foldi magneses ter azert ket pulusu, mert a foldnek egy forgastengelye van. A mag es a felszin forgasi sebessege pedig eltero, ez klasszikus generatorkent viselkedik, csak nem allo es forgo resz van, hanem gyorsabban es lassabban forgo. Hasonloan mukodik a kalitkas aszinkron generatorokhoz. Masik hasonlo sebessegkulonbsegbol adodo jelenseg a passzat szel, amit a felszin es a legkor sebessegkulonbsege okoz.

A magneses polusok altalaban azert vannak a sarkok kozeleben, mert a perdulet a sarkok fele huzza a magneses polusokat is, de ez a lendulet miatt altalaban tulszalad, ezert a sarkok korul imbolyog, meglehetosen lassan. Polusvaltas ketfelekeppen johet letre, egyreszt ha tul naggya valik az imbolygas, akkor atlendulhet a masik stabil allapotba, masreszt a relativ forgasi sebesseg megvaltozasaval. A bolygo szerkezetet nezve az elso ok nekem realisabbnak tunik.

Sõt az észak dél sem mindenhol igaz, a polusok nem oszlanak el homogén módon mindenütt, vannak ellentétes pólusu foltok a földön több helyen, volt egy mûsor ahol ezt feszegették, tehát az átfordulása apólusoknak sem lesz hip hopp északból dél.
Hanem egyre több folt keletkezik ellentétes polussal majd ezek rendezetlenül vándorolnak növekednemk, majd egy idõ után északi irányban lesznek jelentõsebb déli polusok.
Legalábbis valahogy így magyarázták, idõben már nem emlékszem de talán években mérhetõ vagy több.

"Pl nem biztos hogy vannak póluscserék sem!"

Javíts ki, ha tévedek, de erre elég meggyõzõ bizonyítékok léteznek, pl. a Közép-Atlanti Hátság vastartalmú kõzeteinek a váltakozó irányú mágnesessége, meg effélék. Ezeket már a középkori hajósok is ismerték, mert bekavartak az iránytûnek.

Nekem a problémám csupán a pólusváltástól rettegõkkel kapcsolatban csak annyi, hogy bizonyíthatóan, globálisan soha nem történt egyik napról a másikra a mágneses pólusok felcserélõdése.

Láttam a tévében egy magát tudósnak mondó fazont nyilatkozni (Natgeo), hogy jajjmindmeghalunk, mert õ talált bizonyítékot rá hogy ez már bekövetkezett egyszer régen, de a tudományos felkészületlenségérõl azonnal tanúbizonyságot tett, amint azt kezdte el ecsetelni, hogy ha az északi mágneses pólus áthelyezõdik mondjuk newyorkba, akkor ott lesz olyan hideg mint az északi sarkon, a Szaharában meg tök jó klíma lenne.
Marha.
Szerintem fogalma sem volt a mágneses, és a geológiai északi sark közti különbségrõl. A mágneses pólusváltáshoz a mag körüli áramlások megváltozása kell, míg a geológiai sarkok elmozdulásához meg egy nagy energiájú gravitációs lökés, vagy becsapódás szükséges. A mûsor narrátora meg olyanokat mondott, hogy vajon befagy-e majd a mexikói öböl, meg a túlélõk a felolvadt Antarktiszon menedéket találnak-e. Botrányosan röhejes egy ilyet tudományos ismeretterjesztõ csatornán látni.

"A Fold magneses pajzsat az olvadt vasmag forgasa hozza letre, gyakorlatilag egy jo eros elektromagneskent."
Majdnem, a hivatalos teória szerint a mag felsõ olvadt részének csavarszerû áramlásai.

De gondoljunk bele, ha a vasmag mint egy száradt barackmag zörögne és ez okozná a mágnesességet, az eltérõ fordulatszám miatt, akkor egyrészt a Föld forgása is leállna, vagy ha felgyorsulna a mag, akkor a mágnesesség szünne meg, de úgy nagyjából örökre. A belsõ mag ugyan is fizikai szempontból a nagy nyomás miatt gyak szilárdnak tekinthetõ!

Pontosan nem tudjuk mi okozza a Föld mágnesességét, és azt sem, hogy mi okozza a póluscseréket. Pl nem biztos hogy vannak póluscserék sem!
Ha a kétpólusos kunfigurációból a földi mágneses mezõ átvált pl. négypólusosba, akkor a helyi mágnesesség iránya egy pillanat alatt is megváltozhat, annélkül hogy lenne a katasztrófa filmekbe illõ pólusváltás.

"Ezt most jól értem, hogy egy mágnes képes szétválasztani a protonokat és elektronokat? Akkor itt a korlátlan energiaforrás!"

Nem, egy magneses ter kulonbozo mertekben teriti el az azonos sebessegu, de kulonbozo tomegu, plazmaallapotu toltott reszecskeket. Ez egy elektrosztatikus teret hoz letre, ami ugyancsak befolyasolja a reszecskek palyajat. A jelenseg oka, hogy a magneses ter nem eleg eros ahhoz, hogy szetvalassza a reszecskeket, hanem azok az ellentetes toltesuk miatt folyamatosan hatnak egymasra.

Ezt most jól értem, hogy egy mágnes képes szétválasztani a protonokat és elektronokat? Akkor itt a korlátlan energiaforrás!

A Fold magneses pajzsat az olvadt vasmag forgasa hozza letre, gyakorlatilag egy jo eros elektromagneskent. A Holdon valoszinuleg vastartalmu kozetek, vagy vasmeteoritok allando magneses tere hozza letre a buborekokat. A felfedezes arrol szol, hogy elektromagnesek helyett lehet allandomagneseket is hasznalni egy magneses pajzshoz es ez azert hatekony, mert a magnes csak az elektronokat teriti el, de azok kolcsonhatasba lepnek a protonokkal, igy a protonok es az elektronok is kozelebb huznak el a buborek kozepehez kepest, de nem mennek at rajta. Igy egy egyszerubb es gyengebb magneses ter is kepes letrehozni egy kisebb, de hatekony buborekot. A nagyenergiaju neutronokkal viszont nem tudom mit tudnak kezdeni, az arnyekolason kivul.

"A kérdés ilyenkor felmerül, hogy milyen erõs lehet valójában a Föld valós mágneses mezõje és mekkora mágneses teret indukál maga a Van-allen öv egy hasonló mechanizmussal. Csak mert abban is elkülönülnek az elektronok, meg a protonok."

Nem indukal semekkorat, viszont ha megno a nyomas a mezon, akkor az osszemegy, viszont erosebb lesz. Ilyenkor szoktunk sarki fenyt latni. Tehat nem jon letre extra magneses ter, csak ami van az kulso hatasra atalakul, egyebkent a hatas elektromagneses ter hatasara jon letre es valojaban elektrosztatikus. Tehat a gyenge magneses terbol letrejon egy kisebb, de erosebb elektrosztatikus ter.

ps: Igen ezt hivjak a startrek-ben navigacios pajzsnak. Nem, a lezer ellen nem ved, de a plazma ellen joreszt igen.

Az, hogy a Hold felszíne elszínezõdik a különbözõ intenzitású sugárzástól, meg egy napkitörés során megnövekedett intenzitású részecskesugárzás 90%-át eltérítik az két különbözõ dolog.

A Hold esetében ha ez a jelenség 0,000001%-ban eltérõ sugárzást eredményez, akkor az 1 Mrd év után már azért látható. Ha meg egy ûrhajót akarunk megvédeni ott jó néhány nagyságrenddel nagyobb energia kell.

Itt az az újdonság, hogy a mágnes eltéríti a viszonylag kis tömegû elektront, ami a plazmán belül töltésmegosztást indukál, ami viszont eltéríti a protont is.

A kérdés ilyenkor felmerül, hogy milyen erõs lehet valójában a Föld valós mágneses mezõje és mekkora mágneses teret indukál maga a Van-allen öv egy hasonló mechanizmussal. Csak mert abban is elkülönülnek az elektronok, meg a protonok.

Ezt a "sok energia" dolgot én sem értem. A holdon honnan van a sok energia? Mennyi energia kell egy állandó mágneshez?

Ez nem új ötlet, és még csak nem is az elsõ kísérlet. Az ezzel foglakozó mérnökök két típust szoktak megkülönböztetni: aktív és passzív védõpajzsot. A passzív, lehet ólom, beton (!), sugárvédõ mûanyag, vagy fémháló. Az aktív: mágnes pajzs (ami nem mai találmány), vagy plaza. Illetve lehet még aktív és passzív combo. Az újdonság ebben a cikkben, a mágneses buborék elõállításának módja.

Hogy miért nem használják az ûrkutatásban? Mert nem mennek az ûrhajósok a Föld mágneses védõburkán kívülre, meg mint mindig pénzügyi okok miatt...

Miért keverné? Még a cikkben is benne van, hogy a Föld érdekes mezeje teszi lehetõvé, hogy ne süljünk ropogósra a sugárzástól.

Érdekes válaszolni akartam a cikk egyik fél mondatára, de kicserélõdött közben. Konkrétan arra, hogy a szkeptikusok szerint sok energia kell hozzá. A kísérlet ne pont arról szól, hogy pont a szétválasztódó sugárzás gerjeszti az "elektromos mezõt"? Amúgy jó kérdés mekkora energiaigénye lenne egy ûrhajónak? Egy nagynak, amolyan marsi viszonylatban "minimálisnak"?

Akkor itt a hiba:)

Kevered az ozon pajzsal.

Engem az érdekelne - totál laikusként a témában -, hogy ez majd ha fejlesztik mennyire lenne alkalmas védelemre, ha esetleg a föld mágneses terével gebasz van?
Emlékeim szerint van már pár hely ahol nem érdemes napozni:)

Vajon protontorpedók ellen is fog védeni? :D

"Amennyire tudom, ez volt az elsõ eset, hogy valaki tényleges kísérletet végzett"

"- Nyuszika kihúznál a halállistáról!?
- Persze!"

<#hehe>

"Burkolatot polarizálni, pajzsokat maximumra, fézereket és torpedokat élesiteni. Transztér hajtomü, maximális sebesség "

"Bamford munkatársaival egy mágneses "terelõpajzson" dolgozik, amit az ûriparban kívánnak kamatoztatni, a kritikusok szerint azonban túl sok energiára lenne szükség, hogy a gyakorlatban is alkalmazhatóvá váljon."

A nevezett kritikusoknak javaslom, hogy járjanak gyalog és kocsit ne használjanak..... az elsõ autók hihetelen sokat fogyasztottak, és nagy távolságok megtételére nem voltak alkalmasok. Idõvel minden megoldódik...

ûrhajótervezõ: 6 szótag, tehát egybe