45
-
orbano #1 "súlytalanságban azonban már egy 1 kilogramm súlyú műholdat is képes meghajtani"
Csak nekem szúrja a szememet? :D általános iskolában mi ezért elégtelent kaptunk... -
#2
Szerintem ez forradalmi, és nagyon hasznos cucc lesz.
A videó amúgy itt megnézhető. -
ProgServ #3 Nem semmi amit ezek a srácok már most elértek!
A Nasa elbújhat mellettük. -
YMan #4 Szeretnék ilyeneket szerelni a robogómra hogy a piros lámpánál kilőhessek vele, hol tudom meg venni?:) -
#5
Hát ja. Nameg a súlytalanságban, illetve vákuumban, ahol nincs közegellenállás gyakorlatilag bármilyen kicsi erő, bármilyen nagy tömegű testet képes akár a fénysebesség 99,99999999%-áig felgyorsítani, feltéve ha elég sokáig rendelkezésre áll.
Pl 1 g erővel gyorsított test, ha jól számolom dúrván 1 év alatt képes lenne elérni a fénysebességet, ami azért emberi léptékkel még elfogadható. Csak éppen technikailag megoldhatatlan. -
Blas109 #6 Lineáris gyorsulással számolva igen, de ugye ez amikor már a sebességed kezd összemérhető tartományba kerülni a fénysebességgel megváltozik a tömeg növekedése miatt. -
errorista #7 súly -
errorista #8 ,,Pl 1 g erővel gyorsított test, ha jól számolom dúrván 1 év alatt képes lenne elérni a fénysebességet, ami azért emberi léptékkel még elfogadható."
rosszul számolod -
#9
Divat fikázni a NASA-t. Bár tudnám, hogy miért... -
kvp #10 Ez egy miniaturizalt ion hajtomu, meghozza a hagyomanyos elektroda racsos valtozatbol, tehat a hatekonysaga sem olyan jo, mint az ujfajta vasimr rendszernek. Az ujitas az, hogy hajtogaz helyett a hajszalcsovesseg elven mozgatjak az uzemanyagot es a tintasugaras nyomtatok elven szabalyozzak a rendszert. Csak itt nem tintat frocskol a hajtomu, hanem elparologtatja /ionizalja/ a folyadekot, majd felgyorsitja az elektrodak segitsegevel. Szerintem jo az otlet, csak az uzemanyag mennyisege keves. (1x1x1 centimeteres meretben mar jobb lenne a tartaly, de nem biztos, hogy a fejek kibirnak annyi ideig amig az uzemanyagot elhasznalja) -
morden #11 A MIT és a NASA szakembergárdája kb ugyan az , nem is értem így a hozzászólásod -
COOLancs #12 Annyira forradalmi felfedezés, hogy az Ion-hajtoművek az 50-es évektől léteznek, illetve az 1kg cubesatok használhatóságát nagy mértékben nem befolyásolja, hogy irányíthatóak-e vagy sem.
"Ha sikerülne hajtóműrendszerekkel ellátni a nanoműholdakat, az megoldaná az űrszemét problémáját, a CubeSatok alacsonyabb pályára navigálhatnák magukat" - Mivel eleve alacsony pályán szoktak keringeni, a gravitáció és a légkör ezt elintézi hajtómű nélkül is. -
kvp #13 "illetve az 1kg cubesatok használhatóságát nagy mértékben nem befolyásolja, hogy irányíthatóak-e vagy sem."
A cikk irja, hogy nem csak palyavaltoztatashoz, hanem forgatashoz is hasznalhato a hajtomu, tehat giroszkopok helyett. Ez azt jelenti, hogy pl. kis koltseggel felkuldheto par tucat cubesat, amik kis magassagbol kepesek fotozni a foldet, ami sokkal olcsobb mint egy nagyobb muhold joval magassabban. A forgatas azert is fontos, mert most az allando magnesekkel stabilizalt cubesat-ok az egyenliton atlepve atfordulnak, ezert a kameras oldaluk neha kifele nez, neha meg lefele a felszinre. A ketto kozott pedig atfordulnak, tehat az ido nagyobbik reszeben mindenfele nez a kamera csak pont lefele nem. A giroszkop hasznalata pedig bonyolult, aramigenyes es nehez. Az elektromagneses megoldas konnyebb es egyszerubb, de meg aramigenyesebb. Ha tobb tucat vagy szaz cubesat folyamatosan kis magassagban repulne, akkor az egesz Foldrol tudnanak elokepet adni, meglepoen jo felbontassal. (egy cubesat egy vga kameraval hozza egy geostacionarius meteorologiai muhold felbontasat, csak persze nem tul stabil a celzas)
Az urszemetet meg ugy ertettek, hogy felmegy par cubesat, nekidolnek egy-egy tonkrement muholdnak es megtoljak lefele. Egy cubesat ara boven megerne par nagyobb muhold eltakaritasat, aminek a palyaja azonnal ujra hasznalhato lenne. -
#14
Nemmondod!
-
duke #15 "Pl 1 g erővel gyorsított test, ha jól számolom dúrván 1 év alatt képes lenne elérni a fénysebességet"
Az attol fugg milyen tomegu az a test. Mert a cikkben szereplo 1kg tomeg eseten, nagyabol kb csak 309368,16 m/s sebesegre tudna gyorsitani. Ami csak, a fenysebeseg ezred resze. -
philcsy #16 Abba bele lehet kötni, hogy olyan mint "1 g erő" nem létezik, mert az erő mértékegysége N (vagyis kg*m/s^2), a g viszont nehézségi gyorsulás aminek a mértékegysége m/s^2. De ez egy olyan szófordulat ami nagyon elterjed, és igazából érthető. Az "1 g erő" az az erő ami 1 g-vel gyorsít. Ha a test 1 kg, akkor 1g erő ~10N, ha 1 tonna akkor 10kN.
A számolása pedig jó, 1 év alatt 1 g gyorsulással!, kb fénysebességnél vagy. -
Meridian #17 Nem a tömege nő meg (az sosem változik) a gyorsabban haladó testnek, hanem a teret gyűri össze maga előtt, emiatt az egységnyi gyorsítóerő egyre kevésbé fejti ki a hatását... azaz egyre több energia kellene a további gyorsításhoz.
vagy nem? -
#18
Jogos, így akartam én is írni.
Köszi a korrekciót.
És persze relativisztikus viszonyok között ez is változik. De a fénysebesség felére, 3/4-ére így is eljutna 1 év alatt.
Csak persze jelenleg nincs olyan meghajtás, ami 1 évig 1 g-vel tudna gyorsítani akármilyen űrhajót.
-
duke #19 En az 1 g-t azt 1 gramm toloeronek ertettem, es ahhoz szamoltam a sebeseget. 1 gramm toloero, egy even at, es igy jott ki, az egy ezred fenysebeseg. -
Inquisitor #20 +1 tömeg. ;) -
MuldR #21 e=mc^2 mond valamit? szamit a tomeg.
1kg* fenysebesseg^2= az az energia amivel felgyorsitod.
-
errorista #22 gyenge -.- -
fastleslie #23 Kis tévedés, amiért általános iskolában egyest lehet kapni:
"súlyuk is csak másfél kilogramm körül mozog"
A súly mértékegysége a N (Newton)
a tömeg mértékegysége a kg (kilogramm)
A világűrben "súlytalanság" van, mert nem hat rá olyan méretű test vonzóereje számottevően, mint pl. a Földé, de tömege mindig lesz!
Tehát ha azt kérdezik tőled, mennyi a súlyod, ne a tömegedet mondd, hanem a Földi súlyodat pl. 650 N
Amúgy a cikk jó, az ionhajtóműben meg van fantázia! És már nem csak a Sci-fi filmekben létezik! -
fastleslie #24 ;-) -
COOLancs #25
"Ha a test 1 kg, akkor 1g erő ~10N, ha 1 tonna akkor 10kN.
A számolása pedig jó, 1 év alatt 1 g gyorsulással!, kb fénysebességnél vagy" -
A jelenleg létező legnagyobb Ion-hajtoművek is csak milinewtonokra képesek.
A cikkben nem írnak egy problémáról mégpedig, hogy ezek a hajtoművek kevés üzemanyagot fogyasztanak, viszont annál több elektromos energiát igényelnek. Vajon termel-e annyi energiát egy cubesat hogy működtetni tudja a hajtóművet? -
Csatti #26 Mindig megnyugtat mennyi atomfizikus olvassa az sg-t.
MuldR: az E=mc^2 az nem arról szól, hogy mennyi energiába telik fénysebességre felgyorsítani. Fogalmam sincs honnan szoptad ezt. Ez a képlet az energia és a tömeg viszonyát írja le. Azt az energiát adja meg ami felszabadul ha m tömeget energiává alakítasz. pl. atombomba
meridian: ezt a térhajlítást hol olvastad? ismereteim szerint a tömeg lesz végtelen a fénysebességet elérve épp ezért gyorsít egyre kevésbé ugyanazon hajtómű (ráadásul a világűr sem teljesen üres)
-
MuldR #27 Persze, hogy nem errol szol, de jol ravilagit, hogy mennyi energia kellene hozza, ha azt akarna, merthogy lentebb arrol volt szo. -
errorista #28 nem világít rá -
Bannedusermail #29 Nem. :-) -
Bannedusermail #30 Szerintem itt egy gramm tömeg földi súlyának megfelelő erőről beszéltek, ami tovább bonyolítja a pongyola fogalmazás keltette zűrzavart. -
Bannedusermail #31 Ezek a srácok dolgoznak a NASA-nak is, úgyhogy most te bújhatsz el. -
Bannedusermail #32 Nem. A tömege nő. Ezért van megkülönböztetve a nyugalmi tömeg a fizikában. Nagyon laikus fogalmazással a tömeg és az energia ekvivalens, és a hétköznapi (nyugalmi) tömeghez hozzáadódik a mozgási energia tömegre átszámolva. -
Bannedusermail #33 Ezt visszavonom, mert túl laikus lett, és nem is igaz, mert ez nem tartana a végtelenbe. -
errorista #34 a specrelhez nem értek, de szvsz:
- ha a gyorsítóerő és az űrhajó egymáshoz képest nem mozognak, akkor szvsz a gyorsítóerőhöz mért rendszerben a hajó tömege nem változik
- ha a gyorsítóerő és a hajó egymáshoz képest mozognak ( pld az erő egy mezőből fakad ( hogy mondják ezt szépen? ) ) akkor a hajó tömege minden határon túl nő -
errorista #35 gondolok itt a Lorentz formulára, a gyök 1 - v/c^2 minden határon túl csökken -
#36
Azért a spec relativitás elmélet matematikája meglepően... izé egyszerűen elegáns.
Ettől még lehet igaz, ahogy a Newtoni fizika is az. Persze adott határok között.
Azonban minekután azt tudjuk, hogy a fénysebesség úgy tűnik tényleg határsebesség, csak azt nem tudjuk miért!? Ez után a valós testek nagy sebesség/gyorsulású viselkedése még tartogathat meglepetéseket a számunkra.
A legtöbb fénysebességet látszólag, vagy ténylegesen meghaladó mozgásra a relativitás elmélet ad választ, kérdés, hogy ez a válasz helyes-e. Lehetséges egy test fénysebesség közelébe gyorsítása, majd ennek a testnek olyan közegbe vitele, ahol a helyi fénysebességet meghaladja a test sebessége (Cerenkov-sugárzás, Hartman effektus). Vagyaz is lehetségesnek tűnik, amikor a tér gyorsabban tágul, mint a fénysebesség.
A kérdések, amelyek felmerülnek ezekben az esetekben az, hogy miért határsebesség a fénysebesség, és miért ekkora, valamint mi a fene egyáltalán az a téridő, és az Einstein-i téridő honyan viszonyul más kvantum-mezőkhöz, hogy hat velük kölcsön, stb????? -
errorista #37 maxwell egyenletek voltak már? azokból véletlenül kijön, hogy a fény sebessége minden rendszerben állandó, amiből véletlenül következik hogy a fény sebessége a határsebesség... -
#38
Ja, csak éppen a Maxwel egyenletek az epsilon és a mű null értéken keresztül adják meg a fénysebességet, azonban ezek (vákuum permeábilitás, permittivitás) tapasztalati értékek. Szal a Maxwell egyenletek max azt mondják, hogy az egyik tapasztalati érték, hogy adja meg esetleg a másikat.
Ami nem kevés, csak éppen egy közeg tulajdonságainak méréséről szól. Ha fordítva számoljuk, akkor meg a fénysebességből kiszámulhatjuk a vákuum permeábilitását/permittivitását, de ezekből az értékekből valamelyikkel előre kell rendelkeznünk, ahhoz, hogy a másikat megkapjuk. Mondhatni kvázi ugyan azt mérjük.
Pl vákuum permittivitás(epszilon null) = 1/c2*mű null -
errorista #39 miért, mire vársz, hogy egyszer csak felbukkan egy nem tapasztalati érték, amiből mindent le tudsz vezetni?
( én személy szerint igen, várok arra, hogy az állandók mögött egy triviális megoldást fogok találni. nagyjából ahogy a sugara kör és kerülete, vagy a négyzet oldala és átlója hasonulnak, a nagy egyetemes állandók is remélem geometriai konstansokból levezethetők ) -
#40
Az a gond, hogy a geometriai konstansok sem feltétlenül alapvetőek. Nagyon sok fajta morfológiájú és topológiájú tér létezhet, ahol ezek a konstansok, pl a pi is más értékeket vesznek fel az általunk ismertekhez képest.
Valaszeg persze, ha tudnánk hogy mi is az a téridő, pl előtudnánk mi is állítani egy ilyen buborékot, akkor tudnánk azt is, hogy miért is annyi a fény sebessége vákuumban amennyi.
Ma csak max azt tudjuk, hogy más állandókat is befolyásolhatja-e az a dolog, ami ezt meghatározza. Pl a vákuum permeábilitását biztos, ha változik a fénysebesség, akkor ez is fog.