Lemaradhat a NASA a Curiosity leszállásáról
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#39
Én csak azt nem értem hogy miért kutatják hogy volt e víz a marson mikor az egész marsi északi sarkról tudják hogy vízjégbül van.
#38
Sokáig én is túl bonyolultnak és emiatt kockázatosnak gondoltam ezt a módszert, jobbnak tartottam volna az eddig bevált technikák alkalmazását.
Viszont ekkora tömeget még nem próbáltak letenni a Mars felszínére, a korábbi már bevált módszerek ekkora tömegnél már méretükben és tömegükben is a nehezen kezelhetõ kategóriát képviselnék, így azok is "extra" kockázatot jelentenének. Mindenképp újítani kellett, muszáj kockáztatni, ha mindenképpen le szeretnének tenni egy ekkora monstrumot...
Viszont ekkora tömeget még nem próbáltak letenni a Mars felszínére, a korábbi már bevált módszerek ekkora tömegnél már méretükben és tömegükben is a nehezen kezelhetõ kategóriát képviselnék, így azok is "extra" kockázatot jelentenének. Mindenképp újítani kellett, muszáj kockáztatni, ha mindenképpen le szeretnének tenni egy ekkora monstrumot...
#37
A lander csak 572kg, az orbiter 883kg.
A többi kisebb részben a lander leszállásához szükséges eszközök nagyobb részben üzemanyag. A rengeteg üzemanyag azért kellett, hogy ezt a 3,5t-ás monstrumot elõször Mars körüli pályára állíthassák, majd a lander leválasztása után azt külön fékezni kellett a pálya elhagyásához (amire az MSL esetén nem lesz szükség, ahogy nem volt a MER-ek és a Phoneix esetén sem).
A többi kisebb részben a lander leszállásához szükséges eszközök nagyobb részben üzemanyag. A rengeteg üzemanyag azért kellett, hogy ezt a 3,5t-ás monstrumot elõször Mars körüli pályára állíthassák, majd a lander leválasztása után azt külön fékezni kellett a pálya elhagyásához (amire az MSL esetén nem lesz szükség, ahogy nem volt a MER-ek és a Phoneix esetén sem).
#36
Háromnegyed év mozdulatlanság és fékezés utáni vibrációk után nem nyílik ki magától és legfõképp nem rögzülnek a támasztók. Nagyobb erõ kell.
Mechanikus vagy pirotechnikai nyitás. A nyitáskor elmozduló teleszkópelemek meg mindenképp mozgó alkatrészek. A lábak meg nehezebbek mint a kötél, ha nem hiszed számold ki.
Mechanikus vagy pirotechnikai nyitás. A nyitáskor elmozduló teleszkópelemek meg mindenképp mozgó alkatrészek. A lábak meg nehezebbek mint a kötél, ha nem hiszed számold ki.
#35
Hát úgy legyen! Minden esetre meglehetõsen újszerû megoldás. A gondot én inkább abban látom, hogy itt aktív elemek tömkelege van. Egy lökéscsillapítós láb gyak a gravitációtól, vagy magától kinyílik, és rögzített állapotba kerül. Egy ilyen csörlõs dolog bonyolultabb, több egységbõl áll. A manõverezõ hajtómûvek is egy kis roobotjármûvet jelentenek, a részegységek meghibásodása az ilyen aktív elemeknél ritkán jó indulatú.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
Bocs benéztem, a teljes szonda tömege volt 3,5 t.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
Pont egyszerûbb és könnyebb.
Ha nem ezt a módszert alkalmazzák, akkor a leérkezés elõtt lökéscsillapítós lábakat kell kiengedni a hõpajzs miatt összecsomagolt rendszerbõl.
Három teleszkópos láb és ezeknek a leszállás elõtti kibocsájtórendszere több mozgó alkatrészbõl áll és nehezebb mint három drótkötél a csévélõvel és a vágóval.
Ha nem ezt a módszert alkalmazzák, akkor a leérkezés elõtt lökéscsillapítós lábakat kell kiengedni a hõpajzs miatt összecsomagolt rendszerbõl.
Három teleszkópos láb és ezeknek a leszállás elõtti kibocsájtórendszere több mozgó alkatrészbõl áll és nehezebb mint három drótkötél a csévélõvel és a vágóval.
#32
A pályamódosításhoz a mûhold hajtómûvét a megfelelõ idõben és a megfelelõ irányba állítva kell beindítani.
Ha az iránybeállító lendkerék hibája miatt nem lehet idõben a megfelelõ irányba állni a hajtómûvel, akkor nem jó pálya lesz a végeredmény.
Ha az iránybeállító lendkerék hibája miatt nem lehet idõben a megfelelõ irányba állni a hajtómûvel, akkor nem jó pálya lesz a végeredmény.
#31
A köteles résznek konkrétan mi értelme? Itt is hû volt a NASA a hagyományaihoz, mindent a lehetõ legbonyolultabban és legdrágábban megoldani...
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#30
???? A Viking 1/2 leszálló egysége 600 kg-os volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Hogyan lehet egy reakciókerékkel (lendkerék+ villanymotor kombó)a mûhold magasságát szabályozni? Szvsz ez a berendezés csak a mûhold súlypontja körüli forgatására vagy pozicionálására alkalmas.
#28
Igen, és ebbõl a "hasznos tömeg" vagyis a szonda mûszerei, összesen 91 kg volt! Igencsak gazdaságtalan megoldás, több tonna üzemanyagot odavinni...
#27
Valahogy a Viking szondák is csak leszálltak pedig azok 3,5 t-ásak voltak, és egy kicsit szerintem mûszakilag kevesebb kockázatos elemet tartalmazott a dolog.
Egy rakéta hajtású jármû, aminek különbözõ tolóerõkkel üzemelnie (lassítás/lebegés/eltávolodás), manõvereznie az nem egy egyszerû idõzítetten, vagy magassági értékek szerint bekapcsoló fékezõrekéta. Szerintem felesleges egy ilyen eszközt cipelni, amit ez tud, azt egyszerûbben is meg lehetett volna oldani, a plusz tömegû jármû helyett, meg nagyob kapacitású rovert lehetett volna építeni.
Egy rakéta hajtású jármû, aminek különbözõ tolóerõkkel üzemelnie (lassítás/lebegés/eltávolodás), manõvereznie az nem egy egyszerû idõzítetten, vagy magassági értékek szerint bekapcsoló fékezõrekéta. Szerintem felesleges egy ilyen eszközt cipelni, amit ez tud, azt egyszerûbben is meg lehetett volna oldani, a plusz tömegû jármû helyett, meg nagyob kapacitású rovert lehetett volna építeni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#26
Egy érdekesség: az Opportunity esetében ha kockadobásról nem volt szó, a világ legnagyobb távolságról elsõ ütésre lukba találásról igen. A lufis leszállásnak kritikus része a leoldás elõtt, az ernyõ alatt a szonda egységének a belengése, hát, ez itt lengett, mint az inga, és a lengés alsó pontja közelében történt a leoldás, így a szondát rejtõ lufigömb jelentõs vízszintes sebességet kapott, a talajfogás határérték terhelés mellett történt, talán durrantak is ki lufik. A vízszintes sebességnek köszönhetõen viszont a gömböc messzire elkacsázott, és végül egy kráterben állt meg, aholis a rover kicsomagolása és üzembe helyezése utáni elsõ képen a kráterfalban ott volt az a bizonyos réteges szerkezetû, üledékes kõzet, amit a vízzel borítottság egyik markerének tartanak.
Ez a leszállás nagyon szerencsés volt, egyrészt kibírta az eszköz a durva leszállást, másrészt sikerült pont a megfelelõ lukban kikötnie.
Ez a leszállás nagyon szerencsés volt, egyrészt kibírta az eszköz a durva leszállást, másrészt sikerült pont a megfelelõ lukban kikötnie.
#25
Ekkora tömegnél a labda már nem fogja fel az ütközést, éppen ezért kellet új megoldást kitalálni. A labda növelése meg a Marsra induló hasznos terhet csökkenti. Kb. a Spirit, Oppy. az a mérethatár amivel még gazdaságosan lehet labdával fékezni.
#24
"A Spirit hányszor dobhatott hatost?" Egyszer dobott, meghozza sajat magat, ugyanis a felfujhato labdas leszallasnak pont az a lenyege, hogy gurul es pattog ameddig akar, aztan ha megallt valami lapos helyen (mivel altalaban hegyoldalban nem all meg egy labda), akkor kinyitja magat ami talpra allitja a jarmuvet, meg akkor is ha a megallas utan eppen fejjel lefele volt a csomagolasban.
A hopajzs ok, azt hasznaltak mar. A fekezoernyo is jo, az is mukodik. A daru az egyetlen kerdeses dolog, szerintem abbol a magassagbol ahonnan a daru leereszti mar dobhattak volna egy labdat is es arrol legalabb tudjuk hogy jo megoldas.
Viszont nekem ugy tunik ez az egesz arra megy ki, hogy annyira finoman szaljanak le, amit mar emberes jarmuvel is meg lehet probalni. A labdas megoldas embereknek meg tul durva lenne. Egyebkent ez az egesz fuggolegesen leeresztes kb. egy felszalloegyseg lerakasara jellemzo muvelet, ami egy minta visszahozo kuldetesnel lehet fontos.
A hopajzs ok, azt hasznaltak mar. A fekezoernyo is jo, az is mukodik. A daru az egyetlen kerdeses dolog, szerintem abbol a magassagbol ahonnan a daru leereszti mar dobhattak volna egy labdat is es arrol legalabb tudjuk hogy jo megoldas.
Viszont nekem ugy tunik ez az egesz arra megy ki, hogy annyira finoman szaljanak le, amit mar emberes jarmuvel is meg lehet probalni. A labdas megoldas embereknek meg tul durva lenne. Egyebkent ez az egesz fuggolegesen leeresztes kb. egy felszalloegyseg lerakasara jellemzo muvelet, ami egy minta visszahozo kuldetesnel lehet fontos.
#23
Hogyha sok a hibalehetõség sok minden elromolhat.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Curiosity%27s_Seven_Minutes_of_Terror.ogv
Ez vagy összejön vagy nem.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Curiosity%27s_Seven_Minutes_of_Terror.ogv
Ez vagy összejön vagy nem.
#22
A távolságmérés kb. annyira lehe bonyás, mint a tolatóradarnál...
Egyébként hogyan máshogy fékeznél le ekkora tömeget. Nem tudsz akkora ernyõt csinálni, ami rendesen lefékezi, mert ritka a légkör. Egy idõ után az ernyõ a saját tömegét sem lassítaná... A másik, hogy hogyan viszel oda olyan nagy tömeget?
Egyébként hogyan máshogy fékeznél le ekkora tömeget. Nem tudsz akkora ernyõt csinálni, ami rendesen lefékezi, mert ritka a légkör. Egy idõ után az ernyõ a saját tömegét sem lassítaná... A másik, hogy hogyan viszel oda olyan nagy tömeget?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
A Spirit hányszor dobhatott hatost? 😄
#20
Az a baj, hogy iszonyat bonyolult ez a leszállási rendszer, ablatív pajzs, ejtõrnyõ, rakétás fékezés, leeresztés kötélen a rakétás fékezõ egységrõl.
Nekem fõleg az utóbbival van gondom. Mi van ha a túl korán kapcsolják le a kötélrõl, mondjuk zuhan vagy 20 m-t. Vagy a másik, ha nem sikerül lekapcsolni a skycrane meg szépen cipeli magával amíg le nem zuhan.
De bármelyik esetben nem sikerül leválasztani a 4 fékezõ elembõl valamelyiket az a leszállás meghiusulásához vezethet. Drukkolok neki, de 4X egymás után kell 6-os dobni.
Remélem jól megcinkelték azt a kockát.😉
Nekem fõleg az utóbbival van gondom. Mi van ha a túl korán kapcsolják le a kötélrõl, mondjuk zuhan vagy 20 m-t. Vagy a másik, ha nem sikerül lekapcsolni a skycrane meg szépen cipeli magával amíg le nem zuhan.
De bármelyik esetben nem sikerül leválasztani a 4 fékezõ elembõl valamelyiket az a leszállás meghiusulásához vezethet. Drukkolok neki, de 4X egymás után kell 6-os dobni.
Remélem jól megcinkelték azt a kockát.😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Hát ha már a pénzrõl szól az egész, régen rossz...
#18
Durva lehet, ha a leszallas elott kapnak egy jelet, hogy valami meghibasodott. Bele kell gondolniuk, hogy ez 14 perccel ezelott tortent, milyen allapotban lehet most az eszkoz, illetve milyenben lesz 14 perc mulva, amikorra esetleg akarmilyen utasitast tudnak neki kuldeni..
#17
Persze, és akkor miért is jó h 10-15 évente eladsz 1-1 db-ot ? 😊
#16
Ha harmadik képen nem a Gale kráter látható, hanem a Gusev. Ott szállt le a Spirit anno.
#15
Még a másik két marsjáró ideje alatt én is sokat gondolkodtam variációkról, majd arra jutottam, ha oda tudnak juttatni és sikeresen leszállíttatni egységeket akkor csak nem hülyék ezek és csak nem azonosítják magukat azzal hogy nem csinálnak optimalizált eszközöket a Marsra...
#14
Esetleg a plutónium akksik mellé egy napelem? Nem hiszem, hogy olyan nagy súlytöbblet lett volna, ami akadályozná az indítást. Ha vége az aksiknak, akkor átkapcsol elõszedi a napelemeket és átkapcsol energiatakarékos üzemmódba. Cserébe még 10 évig mûködhetne. (Most csak mondtam valamit)
#13
"Tuti?"
Igen, a cikkben sem irnak mast. Egyszeruen tul draga a plutoniumos aramforras mivel nagyon nehezen beszerezheto. Az americiumbol pedig ket izotop gyakori, az egyiknek csak gyenge alfa sugarzasa van, de nem ad le jelentos energiat, ezt hasznaljak a detektorokban. A masik eros gamma sugarzo, de cserebe van hasznalhato kimeno teljesitmenye. A civil felhasznalasat az eros gamma sugarzas akadalyozza, viszont cserebe jo energiatermelesre ha nincs a kozelben eloleny. Relative mindketto olcso, viszont az erosen sugarzo valtozat gyorsan bomlik, tehat hosszutavu energiatermelesre nem igazan alkalmas. Mondjuk 3-4 evet valoszinuleg kibir, ami a nasa szamara egy olcsobb alternativat jelenthet. Magam reszerol en a Marsra nem nagyon vinnek sugarzo anyagot, inkabb egy napelemes rendszert a napelemek tisztitasara szolgalo mechanikaval. (ez utobbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a jarmu kepes mozgatni a napelemeit, akkor le tudja razni a rajuk rakodott homokot es nem kell vele lejton parkolni a marsi teleken, mivel eleg a napelemeket megfelelo szogbe allitani)
Igen, a cikkben sem irnak mast. Egyszeruen tul draga a plutoniumos aramforras mivel nagyon nehezen beszerezheto. Az americiumbol pedig ket izotop gyakori, az egyiknek csak gyenge alfa sugarzasa van, de nem ad le jelentos energiat, ezt hasznaljak a detektorokban. A masik eros gamma sugarzo, de cserebe van hasznalhato kimeno teljesitmenye. A civil felhasznalasat az eros gamma sugarzas akadalyozza, viszont cserebe jo energiatermelesre ha nincs a kozelben eloleny. Relative mindketto olcso, viszont az erosen sugarzo valtozat gyorsan bomlik, tehat hosszutavu energiatermelesre nem igazan alkalmas. Mondjuk 3-4 evet valoszinuleg kibir, ami a nasa szamara egy olcsobb alternativat jelenthet. Magam reszerol en a Marsra nem nagyon vinnek sugarzo anyagot, inkabb egy napelemes rendszert a napelemek tisztitasara szolgalo mechanikaval. (ez utobbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a jarmu kepes mozgatni a napelemeit, akkor le tudja razni a rajuk rakodott homokot es nem kell vele lejton parkolni a marsi teleken, mivel eleg a napelemeket megfelelo szogbe allitani)
#12
Tuti?
http://cydonia.blog.hu/2010/07/21/fustjelzokkel_uzemelhetnek_a_jovo_urszondai
Ez alapján nem.
http://cydonia.blog.hu/2010/07/21/fustjelzokkel_uzemelhetnek_a_jovo_urszondai
Ez alapján nem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
"megkísérli 1 m/s-ra lassítani magát a zökkenõmentes leszállás érdekében"
Megkísérli. Rosszul hangzik. Yoda mester is megmondta, ne próbáld, csinájd.<#mf1>
Megkísérli. Rosszul hangzik. Yoda mester is megmondta, ne próbáld, csinájd.<#mf1>
#10
Az aksi teljesitmenye egy atlag laptopnak epphogy eleg, viszont cserebe irtozatosan nagy, nehez, a gyenge arnyekolas miatt sugaroz, raadasul a hutobordaknal meg forro is. Persze a marson ez senkit nem zavar, de emberi kornyezetben hasznalhatatlan. Arrol nem beszelve, hogy az arabol az ember vehet egy kisebb eromuvet es hozza 100 evre elegendo foldgazt.
#9
"plutónium akkumulátorával pedig több mint egy évtizeden át dolgozhat"
Whaooo! Ilyen akkumulátort kellene forgalmaznom!
Whaooo! Ilyen akkumulátort kellene forgalmaznom!
http://www.tradeximp.com/
#8
kezdõdik...
Háááát szerintem ez nagyon gyanús...
Ennél nagyobb érv a konteósoknak nem is kell!
"Sajnos új pályára állt a mûhold... De már kijavítottuk... Majd megkapják a vágott és "valósra" színezett filmet!"
Amúgy meg hajrá, bármi is van ott, derüljön ki.
Ennél nagyobb érv a konteósoknak nem is kell!
"Sajnos új pályára állt a mûhold... De már kijavítottuk... Majd megkapják a vágott és "valósra" színezett filmet!"
Amúgy meg hajrá, bármi is van ott, derüljön ki.
#6
Roviden:
http://www.youtube.com/watch?v=j5Ie7i6vRUM
A filmrol annyit erdemes tudni, hogy minden rajta lathato jarmu terve sikeres, sikertelen vagy vegul torolt, de a valosagban is letezo kuldetesbol lett kolcsonveve, tehat a rajzolok valodi tervek alapjan dolgoztak.
Egyebkent jo lett volna kulso kamera kepen latni a folyamatot. Ha nem jon ossze azert, hogy tudjak mi volt a gond, ha meg sikerul, akkor ez lett volna az elso rendesen filmre vett leszallas a Marson. Mindenesetre nem artana par uj muholdat odakuldeni, mivel egyre kevesebb mukodokepes van marskoruli palyan, a kommunikaciohoz meg kellenek rele allomaskent.
http://www.youtube.com/watch?v=j5Ie7i6vRUM
A filmrol annyit erdemes tudni, hogy minden rajta lathato jarmu terve sikeres, sikertelen vagy vegul torolt, de a valosagban is letezo kuldetesbol lett kolcsonveve, tehat a rajzolok valodi tervek alapjan dolgoztak.
Egyebkent jo lett volna kulso kamera kepen latni a folyamatot. Ha nem jon ossze azert, hogy tudjak mi volt a gond, ha meg sikerul, akkor ez lett volna az elso rendesen filmre vett leszallas a Marson. Mindenesetre nem artana par uj muholdat odakuldeni, mivel egyre kevesebb mukodokepes van marskoruli palyan, a kommunikaciohoz meg kellenek rele allomaskent.
#5
"...ekkor a Curiosity már a felszínen lesz..." Ez már biztos, a kérdés hogy egy darabban-e? <#alien>
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
Remélem sikeres lesz a leszállás és a küldetés.
Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)
#3
nagyon izgalmas.
reméljük, legalább a leszállás sikerül akkor már... :Ð
reméljük, legalább a leszállás sikerül akkor már... :Ð
https://twitter.com/foodlfg
bocs, rosszul emlékeztem, 14 perc...
élõben úgysem látták volna -- azért 30 perc átviteli késés ettõl már elég messze van...