39
-
Yodafon #39 Én csak azt nem értem hogy miért kutatják hogy volt e víz a marson mikor az egész marsi északi sarkról tudják hogy vízjégbül van. -
llax #38 Sokáig én is túl bonyolultnak és emiatt kockázatosnak gondoltam ezt a módszert, jobbnak tartottam volna az eddig bevált technikák alkalmazását.
Viszont ekkora tömeget még nem próbáltak letenni a Mars felszínére, a korábbi már bevált módszerek ekkora tömegnél már méretükben és tömegükben is a nehezen kezelhető kategóriát képviselnék, így azok is "extra" kockázatot jelentenének. Mindenképp újítani kellett, muszáj kockáztatni, ha mindenképpen le szeretnének tenni egy ekkora monstrumot... -
llax #37 A lander csak 572kg, az orbiter 883kg.
A többi kisebb részben a lander leszállásához szükséges eszközök nagyobb részben üzemanyag. A rengeteg üzemanyag azért kellett, hogy ezt a 3,5t-ás monstrumot először Mars körüli pályára állíthassák, majd a lander leválasztása után azt külön fékezni kellett a pálya elhagyásához (amire az MSL esetén nem lesz szükség, ahogy nem volt a MER-ek és a Phoneix esetén sem). -
kamov #36 Háromnegyed év mozdulatlanság és fékezés utáni vibrációk után nem nyílik ki magától és legfőképp nem rögzülnek a támasztók. Nagyobb erő kell.
Mechanikus vagy pirotechnikai nyitás. A nyitáskor elmozduló teleszkópelemek meg mindenképp mozgó alkatrészek. A lábak meg nehezebbek mint a kötél, ha nem hiszed számold ki. -
#35
Hát úgy legyen! Minden esetre meglehetősen újszerű megoldás. A gondot én inkább abban látom, hogy itt aktív elemek tömkelege van. Egy lökéscsillapítós láb gyak a gravitációtól, vagy magától kinyílik, és rögzített állapotba kerül. Egy ilyen csörlős dolog bonyolultabb, több egységből áll. A manőverező hajtóművek is egy kis roobotjárművet jelentenek, a részegységek meghibásodása az ilyen aktív elemeknél ritkán jó indulatú. -
#34
Bocs benéztem, a teljes szonda tömege volt 3,5 t. -
kamov #33 Pont egyszerűbb és könnyebb.
Ha nem ezt a módszert alkalmazzák, akkor a leérkezés előtt lökéscsillapítós lábakat kell kiengedni a hőpajzs miatt összecsomagolt rendszerből.
Három teleszkópos láb és ezeknek a leszállás előtti kibocsájtórendszere több mozgó alkatrészből áll és nehezebb mint három drótkötél a csévélővel és a vágóval. -
kamov #32 A pályamódosításhoz a műhold hajtóművét a megfelelő időben és a megfelelő irányba állítva kell beindítani.
Ha az iránybeállító lendkerék hibája miatt nem lehet időben a megfelelő irányba állni a hajtóművel, akkor nem jó pálya lesz a végeredmény. -
COOLancs #31 A köteles résznek konkrétan mi értelme? Itt is hű volt a NASA a hagyományaihoz, mindent a lehető legbonyolultabban és legdrágábban megoldani... -
#30
???? A Viking 1/2 leszálló egysége 600 kg-os volt... -
Bajkonur #29 Hogyan lehet egy reakciókerékkel (lendkerék+ villanymotor kombó)a műhold magasságát szabályozni? Szvsz ez a berendezés csak a műhold súlypontja körüli forgatására vagy pozicionálására alkalmas. -
Irasidus #28 Igen, és ebből a "hasznos tömeg" vagyis a szonda műszerei, összesen 91 kg volt! Igencsak gazdaságtalan megoldás, több tonna üzemanyagot odavinni... -
#27
Valahogy a Viking szondák is csak leszálltak pedig azok 3,5 t-ásak voltak, és egy kicsit szerintem műszakilag kevesebb kockázatos elemet tartalmazott a dolog.
Egy rakéta hajtású jármű, aminek különböző tolóerőkkel üzemelnie (lassítás/lebegés/eltávolodás), manővereznie az nem egy egyszerű időzítetten, vagy magassági értékek szerint bekapcsoló fékezőrekéta. Szerintem felesleges egy ilyen eszközt cipelni, amit ez tud, azt egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, a plusz tömegű jármű helyett, meg nagyob kapacitású rovert lehetett volna építeni. -
Deus Ex #26 Egy érdekesség: az Opportunity esetében ha kockadobásról nem volt szó, a világ legnagyobb távolságról első ütésre lukba találásról igen. A lufis leszállásnak kritikus része a leoldás előtt, az ernyő alatt a szonda egységének a belengése, hát, ez itt lengett, mint az inga, és a lengés alsó pontja közelében történt a leoldás, így a szondát rejtő lufigömb jelentős vízszintes sebességet kapott, a talajfogás határérték terhelés mellett történt, talán durrantak is ki lufik. A vízszintes sebességnek köszönhetően viszont a gömböc messzire elkacsázott, és végül egy kráterben állt meg, aholis a rover kicsomagolása és üzembe helyezése utáni első képen a kráterfalban ott volt az a bizonyos réteges szerkezetű, üledékes kőzet, amit a vízzel borítottság egyik markerének tartanak.
Ez a leszállás nagyon szerencsés volt, egyrészt kibírta az eszköz a durva leszállást, másrészt sikerült pont a megfelelő lukban kikötnie. -
Irasidus #25 Ekkora tömegnél a labda már nem fogja fel az ütközést, éppen ezért kellet új megoldást kitalálni. A labda növelése meg a Marsra induló hasznos terhet csökkenti. Kb. a Spirit, Oppy. az a mérethatár amivel még gazdaságosan lehet labdával fékezni. -
kvp #24 "A Spirit hányszor dobhatott hatost?" Egyszer dobott, meghozza sajat magat, ugyanis a felfujhato labdas leszallasnak pont az a lenyege, hogy gurul es pattog ameddig akar, aztan ha megallt valami lapos helyen (mivel altalaban hegyoldalban nem all meg egy labda), akkor kinyitja magat ami talpra allitja a jarmuvet, meg akkor is ha a megallas utan eppen fejjel lefele volt a csomagolasban.
A hopajzs ok, azt hasznaltak mar. A fekezoernyo is jo, az is mukodik. A daru az egyetlen kerdeses dolog, szerintem abbol a magassagbol ahonnan a daru leereszti mar dobhattak volna egy labdat is es arrol legalabb tudjuk hogy jo megoldas.
Viszont nekem ugy tunik ez az egesz arra megy ki, hogy annyira finoman szaljanak le, amit mar emberes jarmuvel is meg lehet probalni. A labdas megoldas embereknek meg tul durva lenne. Egyebkent ez az egesz fuggolegesen leeresztes kb. egy felszalloegyseg lerakasara jellemzo muvelet, ami egy minta visszahozo kuldetesnel lehet fontos. -
#23
Hogyha sok a hibalehetőség sok minden elromolhat.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Curiosity%27s_Seven_Minutes_of_Terror.ogv
Ez vagy összejön vagy nem. -
#22
A távolságmérés kb. annyira lehe bonyás, mint a tolatóradarnál...
Egyébként hogyan máshogy fékeznél le ekkora tömeget. Nem tudsz akkora ernyőt csinálni, ami rendesen lefékezi, mert ritka a légkör. Egy idő után az ernyő a saját tömegét sem lassítaná... A másik, hogy hogyan viszel oda olyan nagy tömeget? -
Szefmester #21 A Spirit hányszor dobhatott hatost? :D -
#20
Az a baj, hogy iszonyat bonyolult ez a leszállási rendszer, ablatív pajzs, ejtőrnyő, rakétás fékezés, leeresztés kötélen a rakétás fékező egységről.
Nekem főleg az utóbbival van gondom. Mi van ha a túl korán kapcsolják le a kötélről, mondjuk zuhan vagy 20 m-t. Vagy a másik, ha nem sikerül lekapcsolni a skycrane meg szépen cipeli magával amíg le nem zuhan.
De bármelyik esetben nem sikerül leválasztani a 4 fékező elemből valamelyiket az a leszállás meghiusulásához vezethet. Drukkolok neki, de 4X egymás után kell 6-os dobni.
Remélem jól megcinkelték azt a kockát.;) -
#19
Hát ha már a pénzről szól az egész, régen rossz... -
nextman #18 Durva lehet, ha a leszallas elott kapnak egy jelet, hogy valami meghibasodott. Bele kell gondolniuk, hogy ez 14 perccel ezelott tortent, milyen allapotban lehet most az eszkoz, illetve milyenben lesz 14 perc mulva, amikorra esetleg akarmilyen utasitast tudnak neki kuldeni.. -
TomecK #17 Persze, és akkor miért is jó h 10-15 évente eladsz 1-1 db-ot ? :) -
Igoor #16 Ha harmadik képen nem a Gale kráter látható, hanem a Gusev. Ott szállt le a Spirit anno. -
#15
Még a másik két marsjáró ideje alatt én is sokat gondolkodtam variációkról, majd arra jutottam, ha oda tudnak juttatni és sikeresen leszállíttatni egységeket akkor csak nem hülyék ezek és csak nem azonosítják magukat azzal hogy nem csinálnak optimalizált eszközöket a Marsra... -
#14
Esetleg a plutónium akksik mellé egy napelem? Nem hiszem, hogy olyan nagy súlytöbblet lett volna, ami akadályozná az indítást. Ha vége az aksiknak, akkor átkapcsol előszedi a napelemeket és átkapcsol energiatakarékos üzemmódba. Cserébe még 10 évig működhetne. (Most csak mondtam valamit) -
kvp #13 "Tuti?"
Igen, a cikkben sem irnak mast. Egyszeruen tul draga a plutoniumos aramforras mivel nagyon nehezen beszerezheto. Az americiumbol pedig ket izotop gyakori, az egyiknek csak gyenge alfa sugarzasa van, de nem ad le jelentos energiat, ezt hasznaljak a detektorokban. A masik eros gamma sugarzo, de cserebe van hasznalhato kimeno teljesitmenye. A civil felhasznalasat az eros gamma sugarzas akadalyozza, viszont cserebe jo energiatermelesre ha nincs a kozelben eloleny. Relative mindketto olcso, viszont az erosen sugarzo valtozat gyorsan bomlik, tehat hosszutavu energiatermelesre nem igazan alkalmas. Mondjuk 3-4 evet valoszinuleg kibir, ami a nasa szamara egy olcsobb alternativat jelenthet. Magam reszerol en a Marsra nem nagyon vinnek sugarzo anyagot, inkabb egy napelemes rendszert a napelemek tisztitasara szolgalo mechanikaval. (ez utobbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a jarmu kepes mozgatni a napelemeit, akkor le tudja razni a rajuk rakodott homokot es nem kell vele lejton parkolni a marsi teleken, mivel eleg a napelemeket megfelelo szogbe allitani) -
#12
Tuti?
http://cydonia.blog.hu/2010/07/21/fustjelzokkel_uzemelhetnek_a_jovo_urszondai
Ez alapján nem. -
Thrawn #11 "megkísérli 1 m/s-ra lassítani magát a zökkenőmentes leszállás érdekében"
Megkísérli. Rosszul hangzik. Yoda mester is megmondta, ne próbáld, csinájd.
-
kvp #10 Az aksi teljesitmenye egy atlag laptopnak epphogy eleg, viszont cserebe irtozatosan nagy, nehez, a gyenge arnyekolas miatt sugaroz, raadasul a hutobordaknal meg forro is. Persze a marson ez senkit nem zavar, de emberi kornyezetben hasznalhatatlan. Arrol nem beszelve, hogy az arabol az ember vehet egy kisebb eromuvet es hozza 100 evre elegendo foldgazt. -
#9
"plutónium akkumulátorával pedig több mint egy évtizeden át dolgozhat"
Whaooo! Ilyen akkumulátort kellene forgalmaznom! -
#8
kezdődik... -
EmpZoooli #7 Háááát szerintem ez nagyon gyanús...
Ennél nagyobb érv a konteósoknak nem is kell!
"Sajnos új pályára állt a műhold... De már kijavítottuk... Majd megkapják a vágott és "valósra" színezett filmet!"
Amúgy meg hajrá, bármi is van ott, derüljön ki. -
kvp #6 Roviden:
http://www.youtube.com/watch?v=j5Ie7i6vRUM
A filmrol annyit erdemes tudni, hogy minden rajta lathato jarmu terve sikeres, sikertelen vagy vegul torolt, de a valosagban is letezo kuldetesbol lett kolcsonveve, tehat a rajzolok valodi tervek alapjan dolgoztak.
Egyebkent jo lett volna kulso kamera kepen latni a folyamatot. Ha nem jon ossze azert, hogy tudjak mi volt a gond, ha meg sikerul, akkor ez lett volna az elso rendesen filmre vett leszallas a Marson. Mindenesetre nem artana par uj muholdat odakuldeni, mivel egyre kevesebb mukodokepes van marskoruli palyan, a kommunikaciohoz meg kellenek rele allomaskent. -
COOLancs #5 "...ekkor a Curiosity már a felszínen lesz..." Ez már biztos, a kérdés hogy egy darabban-e? 
-
KopaszIsten #4 Remélem sikeres lesz a leszállás és a küldetés. -
FoodLFG #3 nagyon izgalmas.
reméljük, legalább a leszállás sikerül akkor már... :Ð -
okosan gyerekek #2 bocs, rosszul emlékeztem, 14 perc... -
okosan gyerekek #1 élőben úgysem látták volna -- azért 30 perc átviteli késés ettől már elég messze van...