49
-
Merces #49 ...szerintem meg mindenki azon agyalna hogy hol húzhatja meg magát még tart a cirkusz, és le se szarnák hogy mi lesz a tömeggel -
COOLancs #48 "jobb megoldás 50-100 milkó $-ból fellőni egy marék kavicsot az űrbe, legalább is költséghatékonyabb, mint egy halálcsillagprojektbe belevágni."
Szerintem nem a föld megmentésén kellene spórolni, vagy ha épp gazdasági válság van akkor bejelentik hogy sajnos most nem mentjük meg a földet mert nincs pénz... Szerintem a valóságban 20 különböző projekt menne párhuzamosan és mindegyiket ki lehetne próbálni melyik jön be, persze a végén ugyis a Hollywoodból jött szőrős mellkasú akciósztár lenne a nyerő. -
Irasidus #47 Nézd, felveszed a kisbolygó forgási sebességét és lám máris nem forog. Gravitáció nélkül is lehet pályára álli, (hatás ellenhatás törvénye) ehhez semmi másra nincs szükség mint manőverező hajtőművekre. (pl.: Lissajous pálya). Nem nagyon értem mit akarsz mondani; mivel van az aszteroida közvetlenűl geoszinkron pályával? Nézd ha lemész egy kráterbe ott sem érzed gyengébbnek a gravitáció mint egy magaslaton. Természetesen ha nem rögzíted magad a hatás-ellenhatás (Newton) törvénye miatt ki sodródsz az űrbe. Nyilván ezért rögzíteni kell magadat, és az űrhajódat hogy el ne sodródj, de ennek a hegyekhez semmi köze. -
johnfly #46 Azért ezt én nem látom ilyen egyszerűnek, mert mikrogravitációval bíró égitestekről van szó, a geoszinkron pályához meg az kell, hogy a centrifugális erőt kiegyenlítse a gravitáció. Az aszteroidák jó részének már a felszíne közvetlen geoszinkron pályán van, ilyen értelemben nincs is értelme ezt a fogalmat vele kapcsolatban használni. Felállítanál mondjuk az egyiken egy húsz méter magas póznát, és felkapaszkodnál a hegyére, akkor lábbal az égnek lógnál, ha meg elengednéd, elszállnál az űrbe. Ha ez másképpen lenne, akkor az űrben lévő kisebb törmelékdarabok, és apróbb sziklák, már rég bolygóvá álltak volna össze. Ehelyett, ha (ütközés nélkül-nem nagy eltérő sebességgel) találkoznak, a forgás miatt a kisebb ledobódik a nagyobbról, vagy fordítva, nekem édesmind1. -
Irasidus #45 Az évek a szonda műszereinek kifejlesztésére kelletek, nem a pályaszámításhoz. Bárhova oda lehet menni, ha van rá eszközöd. -
Irasidus #44 Mindegyik aszteroida (kisbolygó) forog egy vagy több tengely mentén. Nyilvánvalóan ha egy űrhajó geoszinkron pályára áll a kisbolygó körül akkor a kisbolygó akkor le tud szállni. Természetesen, ha pár méteres szikláról van szó, ami eszeveszetten forog arra nyilván nem, csak hányás kíséretében. De ha olyan kicsi akkor meg nem veszélyes, mert elég a légkörben. -
pasi29uk #43 Majd a napszél megmutatja mi az az origami :D
No ROM basic system halted -
Alfa Of NS #42 Illetve ha leszállni le is lehetne, de eltéríteni elég nehéz lenne leszállás után. -
Alfa Of NS #41 Van olyan, hogy egy aszteroida pörög? Leszállást ellehetetlenítené. -
JTBM #40 A NASA egy általa kiválasztott aszteroidára tudott elmenni pár éves projekt keretében. Ez nem az jelenti, hogy bármelyikre el tud menni akkor, amikor csak akar. -
kvp #39 "Az azért vígasztaló, hogy a tudományos fejlödés töretlenül halad elöre és elöbb-utóbb képesek leszünk kivédeni egy aszteroidát."
Mivel a nasa mar elment egy aszteroidaig egy urszondaval es el is talta, ezert nem szukseges ilyen 'tavolrol dobaljuk kavicsokkal' tipusu megoldasokat kesziteni, az emberiseg barmikor kozvetleul oda tud kuldeni egy szondat. Az meg eltolhatja vagy felrobbanthatja, attol fuggoen mi a cel. Tehat a technika adott es sokkal hatasosabb mint a cikkben emlitett. -
JTBM #38 Ez egy megvalósítható ötlet. Nagy kérdés, hogy müködöképes-e vagy nem.
De mivel az ürkutatást tartaléklángra tettük, jobb nincsen.
Nem túl valószínü, hogy pont most járjon erre egy akkora aszteroida, ami ki tudja írtani az emberiséget, de ha így lesz, akkor irronikus lesz, hogy megúszhatuk volna, ha erre koncentrálunk...
Az azért vígasztaló, hogy a tudományos fejlödés töretlenül halad elöre és elöbb-utóbb képesek leszünk kivédeni egy aszteroidát. -
#37
Fúziós bombát is lehet többször használni. Igaz, nem ugyanazt. :)))
Egyébként mint mindig, ajánlott olvasmány ezúttal is A. C. Clarke:Isten pörölye. -
Alfa Of NS #36 A két megoldás nem ugyanaz, amit mondtam az később egyszerűbb lesz, többször felhasználható stb. Erre rájöhettél volna magadtól 
-
TheCunami #35 az esgéza fórum szakosodott fórumozói mindenre tudnak megoldást éljenek soká a megmentőink. volt erröl valami film, hogy leszállnak az aszteroida felszínén fúrnak egy lyukat és raknak bele bumbumot -
#34
Poéngyilkos!
Miért nem hagytad, hogy magától jöjjön rá!
-
Alfa Of NS #33 Teljesen igazad van. Atom- vagy hidrogénbombával ugyanazt az eredmény érnénk el, csak egyszerűbben. Amit most is biztosan megvalósíthatnánk. -
johnfly #32 Jó az idézeted. Q? -
#31
Az ilyet praktikusan hidrogénbombának nevezik. (fúzionáló plazma, amit „ráirányítunk”) -
viasz #30 Bmeg, szakadok a röhögéstől...! :DDD -
torreadorz #29 Hát nem is az épület felhúzása a kérdéses hanem a fuzios technologia.
Tudod, ez a régi vicc:
-Tudsz úszni?
-Nem
-És ha fizetek érte?
-... -
Alfa Of NS #28 Nem azt mondtam, hogy most biztosan tudnánk ilyet építeni, hanem benne van a pakliban. Minthogy az ITER-t se azért építik 20 évig mert annyi idő kell neki. Ha szükség lenne rá pár év alatt felhúznák. -
KAWAszaki #27 Ha a tesvírök megneszelik hogy közeleg egy vas aszteroida, lecsap rá a lomis maffia és mielőtt észbe kapnánk leadják a vastelepen :) -
#26
A lényeg, hogy mind meghaljunk! -
Deus Ex #25 A polywell és hasonszőrű társai fejlesztéséről tud valaki valamit? Sikerült eljutni a nettó energiatermelésig, vagy mégiscsak műszaki délibáb lesz az egész? -
#24
Csak annyi köze van, hogy az ITERT is építik vagy 10-15 évig mire végre majd elkészül. A központi eleme is lesz vagy 5000 t. Ezt felvinni az űrbe, nem lenne kispályás dolog. Egyrészt.
Másrészt az ITERT pont azért építik, hogy leteszteljék, hogy a dolog egyáltalán működőképes-e. Sajna egyáltalán nem biztos hogy az.
Azzal szokták szemléltetni, hogy pl a brikett marha jó fűtőanyag, de egyetlen darab brikettett nem tudsz meggyújtani!
Bármennyire nagy jószág is lesz az ITER, de lehet, hogy ahhoz, hogy a fúzió fenntartható módon működjön 10X ekorának kellene lennie, mert elszökik a hő, vagy az energia más részsecskék formájában távozik. A Napban az atommagokat gyakorlatilag a nagy nyomás, a gravitáció préseli annyira össze, hogy a fúzió beinduljon. A Földön ehhez mágneses mezőket, és a plazma részecskéinek hatalmas mozgási energiáját használjuk, de ez nem biztos, hogy az igazi megoldás. A plazma elég instabil dolog, hullámok alakulnak ki benne, olyan irányba kezd menni, amerre nem kéne, kicsúcsosodik, károsítja a reaktor oldalát, meg ilyenek.
Elméletileg az ITER már biztosíthat stabilan olyan reakciót, amivel több a kijövő energia, mint a bemenő, de sajna az még az sincs kidolgozva, hogy az extra energiát hogy szedik ki. STB.
Szerintem jobb megoldás 50-100 milkó $-ból fellőni egy marék kavicsot az űrbe, legalább is költséghatékonyabb, mint egy halálcsillagprojektbe belevágni.
A kavicsolat akár jövőre is fellőhetik, mert megvan a technológia, a szuperplazma scifiágyút meg még 20 év múlva sem. Az ITER tervezetten kb 2019-ben kezdi meg a működését, és olyan 20 évre tervezik a kísérletek lefolytatását.
Szal röviden 20 év múlva még nem lesz ilyen plazmazmaszuperkütyünk. -
#23
Pedig általában megtudják határozni, lásd pl #9-ben szereplő Apophis aszteroida.
Persze ha beesik valami elnyúlt pályán keringő üstökös az már gáz lehet, de a földközeliekből a pár száz métereseket viszonylag már jól ismerik. -
torreadorz #22 Amúgy szerintem kavicsfelhővel nem azért próbálkoznak hogy ne essen szét az aszteorida, hanem hogy biztosan eltalálják. Ha ez egy darab mühold lenne, akkor könnyen előfordulhat hogy mellémegy, hisz egy 250 méteres aszteroida ilyen szempontból nem egy túl nagy célpont főleg a sebességet figyelembe véve. -
Szefmester #21 Öhm.. most egy fix egyszer használatos ütésről van szó, míg az ionhajtómű folyamatosan működik. Lehet hogy az a fix erő nagyobb mint az ioné, de az utóbbi kicsit folyamatosabb és vajon a folyamatosság miatt az összesített "mozgatóerő" vajonnagyobb mint a pofoné? Mert ha most valakit csak egyszer megpofozol az csak meg van pofozva.. de ha finoman tolod a fejét akkor az el lesz tolva, az eredmény ugyanaz.. a fej elmozdul, csak épp utóbbinál lassabb a dolog, és akár egy romantikus csók felkészítésének is lehet tekinteni míg a pofont soha. :P (bocs a hülye analógiát a végén) -
sgfelh #20 Nem eltérítjük, hanem szanaszét bányásszuk míg ideérne;) -
Alfa Of NS #19 Csak érdekességképen: a 250 méteres aszteroidát tekintsük gömb alakúnak. Akkor 8,2 millió köbméterről van szó. Ha tiszta vas, akkor ez kb 64 millió tonna. Ezt kell eltéríteni 
-
Alfa Of NS #18 Mi köze ahhoz hogy most épül-e ahhoz hogy használható-e a módszer jelenleg vagy a jövőben? Lehet hogy most nem tudnának építeni,de 20 év múlva igen? De lehet hogy most is ha megerőltetnék magukat. Lényegtelen hogy most épül-e. -
COOLancs #17 Tényleg érdekes hogy az elmúlt 50 évben miért nem kísérelt meg soha senki eltéríteni egy aszteroidát sem? Ennyire bíznak Bruceban? -
Doktor Kotász #16 Az ionhajtómű egy 250 méteres sziklát nem tol meg semennyire sem.
Ennek a módszernek a lényege, hogy nekibasznak szemből 500 kg-nyi tömeget, de nem egyben, mert az akár szét is törhetné az aszteroidát, az meg nem lenne jó, mert jobb, ha egyben van. Ha leesik egyben, akkor marha nagyot robban egy helyen, és letarol egy marha nagy területet. Ha meg apró darabokban jön, akkor nem lesz sehol sem epicentrum, de tízszer akkora sugárban felgyújt mindent a majd ezer, de minimum sokszáz fokos légkör. Ugyanis a teljes energiáját a légkör felhevítésére fordíthatja, mert nem kell neki a földkéregből elpárologtatni néhány köbkilométert. -
ddt500 #15 Örülnénk ha egy 8 év múlva ideérő aszteroida pályáját 35000km-es pontossággal meg tudnánk határozni. Sőt mivel 8 évvel a becsapódás előtt el kell találni így 12-13 évről van szó, hiszen a rakétának oda is kell érnie. Maradok Burce Willis-nél. Most úgy is kéznél van. 
-
kvp #14 A cikkben leirt megoldas helyett lehet hasznalni egy sima urszondat is, ami elmegy odaig, majd ionhajtomuvel tolni kezdi. Ilyet mar csinaltak es mukodik. Ezt lehetne kombinalni egy napvitorlaval. A kavicsos rendszer gyenge pontja az, hogy a napszel gyorsitoereje eleg pontatlan es egyenetlen ahhoz, hogy mind melle menjen. Ha meg van kormanyzas, akkor azzal az energiaval akar tolni is lehet egynagyobb urszonda segitsegevel, ami sokkal hatekonyabb es pontosabb, tovabba bamilyen iranyba mukodik, nem csak a naptol kifele. (ha szabadon valaszthato az iranyvektor, akkor kevesebb energia is eleg az elkeruleshez) -
#13
Az űrben milyen épülő fúziós reaktor van? -
Alfa Of NS #12 Az űrben milyen levegővel keveredik? -
#11
Nos izé.
Az ITER-ben kb 0.5 g plazma fog szépen melegedni.
Szal ez nem valami 5. emeletes ensönt szjúpörvepön. Sajna még az is kevés lenne ha mellette BW (YESSS! Igen, ismét csak Ö!!!) meleg csókot is lehelne az aktuális barátnőjének ajkaira. Ahogy kijön a plazma a reaktorból rohamosan csökken a hőmérséklete. Elkeveredik 0,5 g levegővel és már is nem 100 millió fokos, hanem "csak" 50. Mire 1 lityi levegővel keveredik már is csak 100 000 fokos. Ez a plazmasugár nem igazán jutna pár 100 m távolságra sem, nem hogy az űrbe. -
Alfa Of NS #10 Most építik Franciaországban a melegfúziós reaktort, amiben mágneses mezőben sokmillió fokos plazma lesz. Így néz ki egy ilyen belülről:
http://www.youtube.com/watch?v=2Gn0wtieMWo
Ha a plazmát ráirányítanák a aszteroidára, akkor az anyaga egy része gőzzé vagy plazmává válna és félrelökné azt. Nem is feltétlenül kéne érintkezni az aszteroidával. Lehet hogy már most is tudnánk hasonlót építeni. Persze a számla kissé durva lenne