13
  • willcox
    #13
    Szerintem nem voltam cinikus.
  • trymeee #12
    pontosan ilyen cinizmussal viseltetnek burkoltan a CERN-ben a nem-nyugatiakkal szemben.
  • Doktor Kotász #11
    "Ez nem valami forditasi hiba ? Egy szubatomi reszecske tomege, hogy lehet annyi mint egy egesz atome ? Persze ebben a vilagban nagyabol barmi lehetseges, de akkor is furcsa."

    A két legkönnyebb kvarkból állnak a protonok és neutronok, amik az atommagokat építik fel. Up és Down kvark. A Litium atomtemege 7, ami annyit jelent, hogy 21 kvarkból áll. Az usb barion tartalmaz egy könnyű U-t, és két nehézfiút az S-t meg a B-t (starge kvark, bottom kvark). Ha ezek csak tízszer nagyobb tömegűek, mint a kicsik, máris ketten kiadják egy litium atomtömegét.

    Ugye egy neutron is nagyon instabil, ha nics atommagban, 7-8 perc felezési idővel. Az elméletek szeront úgy éli tól az atommagban a saját halálát, hogy inlább protonná változik, miközben egy protonból lesz neutron helyette. Egy részecske ugrál a protonok és neutronok között, és felcserélgeti azok tulajdonságait. Így nem maradnak a neutronok addig neutronnak, hogy legyen idejük lebomlani.

    És most jön egy ötlet. Mi van, ha ezek az usb barionok felfoghatók egy baszom nehéz neutronnak, és egy atomban szintúgy túlélnék, mint egy neutron?

    És milyenek lennének ezek az atomok, amik ilyen részecskékből épülnének fel. Mennyire lenne stabil egy ilyen részecskékből álló atommag. Rádioaktív lenne vagy sem.

    Miként térnének el kémiailag a hétköznapi atomoktól? Milyen lenne a sűrűségük?
    Ha egy szénatomot felépítenénk, az nehezebb lenne, mint egy urán atom. Hogyan hatna ez a fizikai tulajdonságaira?
  • willcox
    #10
    A képen kvantumfizikusok és csillagászok láthatók. Épp a körülöttük látható részecskék szuperpozícióját vizsgálták. :)
  • trymeee #9
    lényegében orosz és kínai munka, némi keletivel kiegészítve. Egyébként a tömeg zöme fém (kaloriméter: megállít bizonyos részecskéket, miközben elnyeli őket, s ezt az energiát lehet mérni), ami kazah beolvasztott ruszki tank meg csatahajó...
  • Inquisitor #8
    "Az 12.500 tonnás detektor"
    Azért ez így olvasva és képeken is "súlyos" és nem a tömegére gondoltam. Azért ehhez mi technikai tudás kellett.
  • willcox
    #7
    A baronesz elment ionos szépségkezelésre, utána barion lett. Az ionos szépségkezelést Kvark József lódítium szalonjában végezték :)
  • halgatyó #6
    Ne is törődj vele!
    Én reggel a fürdőszobai tükör előtt felfedeztem a bambariont.
    Óriási volt! Egészen emberfejnyi (sok-sok litium kijött volna belőle

    Aztán a kávé után eltűnt.
  • Crane #5
    Ebből a cikkből csak az "usb"-t értettem.
  • trymeee #4
    Ha az elcsépelt tömeg-energia ekvivalencia alapján nézi valaki, akkor a lítium 6466 MeV, ez a barion-rezonancia meg 5790 MeV körül lehet: ezt eddig is lehetett sejteni, pontos számot meg nem láttam a PR-ben (Edward Bernays után szabadon). Persze nem vagyok nyugat-ekvivalens, ezért nem tudhatom.
  • Tau Tang Wou #3
    ""tömege a lítium atomához hasonló"

    Ez nem valami forditasi hiba ?"

    1. Pl a proton is egy egész atom tömege. :) Nevezetesen a hidrogéné.

    2. Tényleg meglepő, hogy 3 kvark kombinációjábol ilyen nehéz részecske keletkezhet, de, ha tudod, azt, hogy a proton vagy a neutron esetében is csak néhány század százaláknyi a különálló kvarkok össztömege, akkor már semmi furcsa nincs a hírben.
  • duke #2
    "tömege a lítium atomához hasonló"

    Ez nem valami forditasi hiba ? Egy szubatomi reszecske tomege, hogy lehet annyi mint egy egesz atome ? Persze ebben a vilagban nagyabol barmi lehetseges, de akkor is furcsa.


    "Az új felfedezés azt jelenti, hogy az usb összetételű három megjósolt"
    Persze ha van rajta usb csati akkor mar erteheto mitol ilyen nehez.
  • trymeee #1
    Ez a CMS együttműködés keretében született adatból (triviálisan várható) eredmény. Persze, hogy nyugati, a Zürichi Egyetem fizikai karának észlelés. Felesleges a magyar CMS/CERN tagság.

    cséemes együttműködés