271
-
lapaleves #41 "a gazdag nemzetek és a műszaki tudásukat fitogtatók sportjának nevezve az űrkutatást. "
egy épeszű ember.
a másik jópofa szöveg, hogy "az űrturizmust is fikciónak tartották". persze bogaram, csak előtte már volt fenn egy nagyobb kupac ember meg mir meg iss. itt meg nemigen volt még bányászat, legfeljebb homokozás.
nagyon rossz az irány. mindenki a növekedést szentesíti, ahelyett hogy a hatékonyságot helyezné előtérbe. -
csabipapo #42 Végre egy értelmes ötlet az űrrel kapcsolatban,mármint amit felvetettek.
Ha odajutunk,hogy ez hatékony és biztonságos legyen,egész biztos,hogy nekünk illetve Földanyánknak lesz a legjobb.
Csak legyen elég pénz, és ne szóljanak bele a nagy ipari,olaj, ill bányakonszernek. -
lapaleves #43 attól hogy valami olcsóbb lesz még nem lesz megóvva a bolygó, legfeljebb több dolgot építünk belőle, végeredményben valszeg még jobban lelakva szegényt. -
#44
Látom nehéz a felgásod. Az első mikrochip mikor is született meg? Ja, hogy nem is volt mikro? A precizitást sokkal könnyebb növelni, mint a szerkezeti anyagok erősségét. Nézzed már meg, hogy 1950 óta mennyivel sikerült a szerkezet anyagok paraméterét kitolni. A számítástechnika feljődésével érvelni bullshit, mert minden technológiának megvan a maga korlátja. A számítástechnikának mákja van, hogy az atomi szint a korlát.
Ellenben emberi erővel hajtott valódi repülőeszköz nincs, mert fizikai gátja van. A rakétával történő űrrepülés annyira dreága, hogy maga az alaptechnológia lehetetleníti el. Ha három nagyságrenddel olcsóbb lenne, akkor talán lehetne valamiről beszélni.
Az aktuákis kor színvonal kapható "vas" alapó technológia ára mikor csökkent három nagyságreddel te nagyokos? Tehát, ha 30 éve megvett egy átlagjenki egy autót, akkor ma 1000 db-nak kellene kijönni vagy 1000-szer nagyobb teljesítményűnek. A számítástechnikában lehet így fejlődni. A rakéta tervezésben nem. Pont.
Miért van az, hogy természettudományos analfabéták nem tudnak kussban maradni...? -
#45
Hát ez az. Hogyan jön le? A Maron puha kőzetbe sikerült fúrni egy pár centi mély luykat geológiai elemzéshez. Alig várom annak kifejtését, hogy a bányagép mégis milyen árammal vagy erőforrássak kíván üzemelni, ami tonnákat mozgat meg percenként... -
#46
Aha. És hova meg hogyan dobod le? Egy része elég a légkörben és beterít minden a szemcsékkel. Finoman odaver a kommunkiációnak - több ezer tonna finom fémszemcse elég fini - azon felól odalent meg mégis mit találjon el? A tenger mélyéről kihalászni vicces, mert parközelbe nem érhet földet a szökőár és hangrobbanás miatt. Ja, hogy van nyílttengeri hajózás is? Sebaj...
A földön meg csak kisebb termonukleáris töltettel egyenértűkű lenne egy pár ezer tonnás szikladarab leérkezése... -
7HTH7 #47 Már ne haragudj, de szerintem senki sem olyan hülye, hogy egy darabban akarja lehozni.
És nem is feltétlen ég el minden ami lepottyan,ez függ a sebességtől és a tárgy szerkezeti felépítésétől is.
Pl egy lemezdarab nem ég olyan könnyen a súrlódástól, mint egy tégla. -
#48
"A Föld erőforrásai eltörpülnek a Naprendszer javai mellett"
Kb ez a lényeg.
Ha elkezd kiépülni egy űripar, ami elsősorban már nem a Föld erőforrásaira támaszkodik, akkor a lehetőségek beláthatatlanok!
Az ellenérvként hozott példák nem igazán jók. Azok kis szondák voltak, amelyek célja tudományos tisztaságú anyagminták Földre juttatása volt.
A bányászat során nagyobb darabokat kell leszedni ezekről a 90%-ban fémből álló aszteroidákról, majd azokat olyan pályára állítani, hogy a Földön lakatlan területre zuhanjanak. 15-50 t-ás vasmeteorok egészben szoktak maradni.
A jelenleg a földkéregből bányászott fémek nagyrésze szintén olyan meteorit származék, amelyek a Föld kialakulása után zuhantak a bolygóra és még nem sűlyedtek le a magba. -
karesz6 #49 Már miért lenne ilyen komomly probléma lehozni? építenek egy megfelelő méretű tárolót bevonják parafával tesznek rá egy kisebb ejtőernyőt deorbit és kész. Itt nincs olyan kritérium hogy nem lehet a belsejében pár száz fok vagy nem csapódhat a földbe 100-200 km/h val csak annyi hogy relative könnyű legyen begyüjteni. Ez azért megoldható. -
werwers #50 Az a lényeg, hogy vannak valakik, akik kijelölik végre az irányt.
Erről van szó, nem itt kell baszakodni a földön, hanem menni ki az űrbe.
A cél megvan az eszközt ki kell fejleszteni. ha már csak vmi olyasmi esik ki ebből, ami újat hoz, de a bányászat nem jön össze már az is valami lehet rá később alapozni.
Hol áll most az állami űrkutatás? Sehol.
-
#51
Sok szerencsét a 30 tonnás darabokban lehozáshoz is. Nézd meg, hogy az SS mennyit tudott leheozni és milyen áron. -
#52
Nem tudom mit kell csodálni azon, hogy valaki eszementent hülye irányt jelöl ki. Ez kb. annyira csodálataméltó, mint a "zöld" - anyád az - energiatermelés támogatása, amit miből is finanszíroznak? Bingo. A rentálisan termelő erőművek és szennyező technológiák adójából. Ezt támogatásnak helyett inkább lopásnak is lehetne nevezni. -
werwers #53 Miért eszement hülye irány az, ha valakinek van egy terve és nekiáll hozzá technológiát kialakítani? Ebből soha nem sült ki még semmi jó az emberiség történetében, ugye?
-
hungi #54 Ki mondta, hogy le akarják hozni a kibányászott cuccokat? :) -
sanyicks #55 Egy emberes túlbonyolított túlárazott begyepesedett rendszert mutatsz példaként? LOL -
lapaleves #56 szóval csak vigyázni kell, nehogy lakott területre essen.
most komolyan, ha nem mostanában lettek volna a "nem tudjuk hova zuhan" meg "jaj mégse az óceánba" esetek, még azt mondom elképzelhető.
ez kb a vicc kategória, hogy lehozunk egy vastömböt kockázat nélkül megjelölt helyre.
persze fent van kohó is meg hengermű is meg cnc is meg kenőanyag is meg segédmunkás is meg energia is meg oxigén is. minek lehozni ja. -
7HTH7 #57 Ember, te tudsz egyáltalán olvasni? Idézem magam mégegyszer, kérlek olvasd el lassan és figyelmesen:
"Már ne haragudj, de szerintem senki sem olyan hülye, hogy egy darabban akarja lehozni."
Itt csak te akarsz 30 tonnás fémtömböt dobálni a légkörbe. Ha engem kérdeznél inkább a 30 grammos parabola alakú lemezekre szavaznék :)
Mellesleg mint mások mondták nem is feltétlen kell lehozni mindent. Ott fent is lenne igény bőven a nyersanyagokra. -
#58
Semelyik rendszer sem tudodd hozzá képest még egy nagyságrenddel olcsóbb lenni. Lol. A tervezett civil iparágak is legfeljebb harmadárat próbáltak most megcélozni. Lol again... -
#59
Ki mondta, hogy eszement. Ellenben az elmúlt két napban elárasztotta a netet ez a tömény hülyeség, hogy már 2030 meg egyebek. Vicc. Totális marhaság. Persze lehet pénz tenni bele, de egy rekesz sörbe bármikor állom, hogy bukta. -
#60
És oszt áruld már el, hogy az mitől nem égne el... -
7HTH7 #61 Olyan vagy mint akik azt mondták sosem fogunk tudni repülőt építeni. Teljesen igazuk volt :) -
7HTH7 #62 Te meg áruld el, hogy az miért égne ugyanúgy mint egy tömör tömb? :)
Biztos nem hallottál még róla, de a leszakadt lemezdarabok bizony nem szoktak csak úgy elégni, gyakran egy az egyben leesnek a földre.
Sőt egy textildarabot kidobsz a világűrben az sem fog neked csak úgy elégni a súrlódástól mire földet ér. Ugyan sokkal kisebb a közegellenállás, de ez még nem jelenti azt, hogy az aerodinamika abban a magasságban egyáltalán nem működik. -
#63
Lófaszt. Azok is azért mondták, mert gőzük nem volt a természettudományról. Nekem meg van... -
7HTH7 #64 Pedig akkoriban pontosan ők mondogatták, hogy nekik van gőzük a természettudományokhoz, pontosan úgy mint te. :)
Ellenben pont te vagy az aki azt hiszi, hogy az aerodinamika a magaslégkörben nem működik :D -
#65
Én a pszichológiai részére világítottam rá egyrészt, mert ki kéne törni a mély szkepticizmusból, továbbá felvetettem az új technológiák feltalálását is, mert a nagyobb projektek sűrűn új technológiákkal járnak. A te válaszod pedig ugyancsak abból indul ki amire én rávilágítottam korábban, a világképből egy adag személyeskedésbe keverve, úgyhogy gondolkozz el azon kinek nehéz a felfogása te szerencsétlen. -
#66
Én úgy tudom, hogy Afrikában meg éheznek!
Szerintem.
-
Cef #67 Nem érted a lényeget. A jelenlegi technológiai szintünkön nem éri meg megcsinálni az egészet. Egyedül a szükséges technológia kifejlesztését lehet elkezdeni, viszont az egy több évtizedes befektetés lenne, mocskosul nagy pénzösszegeket emésztene föl, évtizedekig nem térülne meg, ha egyáltalán valaha is megtérülne a befektető számára. Nincs az a hülye aki pénzt adna rá. Ráadásul jelenleg nincs is értelme, mivel a nyersanyagokat nagyságrendekkel olcsóbban tudjuk beszerezni itt a Földön. Ebből majd csak akkor lesz valami, ha anyagilag annyira megéri majd megcsinálni, vagy ha a technológia eljut odáig, hogy sokkal olcsóbban tudjunk LEO pályára menni. Esélyes, hogy egyik sem fog bekövetkezni az elkövetkezendő 100 évben. Egyszer majd lehet belőle valami, sőt remélem is, hogy lesz, de hogy azt még az unokáim se fogják megélni az elég valószínű. -
#68
Ez valami újhullámos hóbort lett, hogy "majd úgyis feltalálják". Ja. Látom. Milyne olyan új alkalmazába vett technológia van, ami nem egy 30-60 éves alapokon nyugvó rendszer kalapálása...? Nézz körül. Rakéta, villamos hálózat, gázturbina, stb.
Képtelen vagyok felfogni, hogy mi az alapja a hurráoptimizmusnak. Sem pénzügyi sem fizikai / technológiai alapja nincs. Soha nem költöttek annyira keveset űrkutatára, mint ma. Akkor költöttek sokat, amikor preszísz oka volt. Ma meg az üzlet diktál Nem éri meg, akkor nem fejlesztenek.
Kinek van dollárszázmillárdja kockáztatni? Senkinek... -
#69
Ha már kötekedsz igen mozog, csak épp a földhöz viszonyított sebessége elhanyagolható, egy aszteroidához képest, na meg a holdat nem veszi körül ilyen olyan törmelék, por, jég és nem is kering a saját a tengelye körül mint fing a fürdőben stb. -
7HTH7 #70 Ne harahudj, de hogy olcsóbb 10 tonna hidrogént a világűrbe juttatni, úgy ha ott helyben termeled ki, vagy úgy, hogy innen lövöldözöd fel?
Jelenleg az első számú problémánk pontosan ez, az üzemanyag, sőt az életfenntartáshoz szükséges víz és oxigén feljuttatása is túl drága. Ott helyben kitermelni sokkal gazdaságosabb lenne.
Ha pedig ezeket már ki tudjuk termelni, nagyjából semmi akadálya annak, hogy más nyersanyagokat is kitermeljünk.
-
#71
Annyira kúl, hogy itt nyilatkozunk a dologról, miközben ezek a világ leggazdagabb emberei, meg volt NASA szakemberek, űrhajósok, meg a légierő egykori vezérkari főnöke, de aki a legkevesebbet ért a technológiához, az is egy filmrendező, aki ellentétben velünk pár hete járt lenn a Marianna árokban.
Szal mint azt jeleztem végül is adhatnák a pénzt az afrikai éhezőknek is, és szerintem ebben Molni is egyet ért! De a szpészszkeptikusok közül minnyár megjelenik Gombabá a szokásos medmeksz látomásaival.
-
Cef #72 Az űrtechnológia nagyon lassan fejlődik, kevés a pénz, sok ígéretes ötlet és találmány ment már a levesbe, mert nem kapta meg a támogatást. A civil űrhajózás remélhetőleg költséghatékonyabban fog majd dolgozni, de a világot nem fogja megváltani. Legjobb példa a SABRE hajtómű, amin már 30 éve dolgoznak és csak nemrég jutott el odáig, hogy elméletileg működik. Mire megépítik és letesztelik az is bele fog kerülni egy jó pár évbe, már ha egyáltalán sikerül pénzt szerezni hozzá. Az meg, hogy lesz-e majd olyan olcsó mint szeretnék az megint egy más kérdés. Az űrsiklót is úgy tervezték, hogy egy pár fős karbantartószemélyzet legyen szükséges hozzá és pár hetente lehessen indítani. Ehhez képest a gyakorlatban totál más lett a vége. -
#73
Pofára esés lenne a világképednek gondolom, hogy ha a következő 50 éven belül totálisan a semmiből jönne egy elme, és tökéletesre szabná a gravitációs motort. Kb kettőnk közt az a különbség, hogy amíg én a tudományt a lehetőségeknek tekintem, addig te max a határait fürkészed, mert nem látsz tovább. De szerencsére a hozzád hasonlókat a történelem már számtalanszor megcáfolta, vitázzon veled a franc, inkább tanulj egy kis tiszteletet ha már a szüleid nem tanítottak meg rá. -
Nagydög #74 Mint a mellekelt abra mutatja, megis van valakinek. Lassuk mire jutnak! Mindenkeppen jobb, mintha vennenek meg ket tucat Bugattit, vagy egy arany wc cseszet. Bar a szkepticizmusodat osztom, de a project moge felsorakozo figurak sem kispalyasok. -
gforce9 #75 Itt szerintem nem az a kérdés, hogy mennyire drága. Van annyi pénz bizonyos kezekben, hogyha akarják, ki tudják csengetni. Akármennyibe kerül is, ha van nyersanyag, a kibányászása az energián nem fog múlni, ha az energiát ott fenn állítják elő. A kulcskérdés ebben az, hogy a karbantartások gyakoriságát le tudják e-szűkiteni? (gyanítom távirányítású robotokkal és megfelelő menyiségű cserealkatrésszel, ez jórészt kiváltható) Illetve tudnak e olcsó módszert a nyersanyag visszaszállítására a földre. Ha ez a 2 utóbbi pont teljesül, akkor fullmindegy mennyibe kerül, ki fogják csengetni érte, akik ki tudják, mert ahogy múlik az idő és egyre olcsóbbá válnak az űrtechnológiák, egyre nagyobb esélye lesz, hogy más lépi meg. Na pont az utóbbi 2 pontról nincs szó a cikkben. Így kb semmit sem lehet tudni, hogy megéri e vagy nem.
Amúgy lapaleves-el értek egyet:
"nagyon rossz az irány. mindenki a növekedést szentesíti, ahelyett hogy a hatékonyságot helyezné előtérbe."
-
Nagydög #76 Vagy barmi mas elore nem lathato attores, ami - lamcsak - elore nem lathato, igy eleg nehez vele tervezni. -
Cef #77 Még mindig nem érted. Ahhoz, hogy odafent bármit is ki tudj termelni, ahhoz előbb ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát. Ahhoz, hogy ezt ki tudd építeni ki kell fejleszteni a szükséges eszközöket és a technológiákat. Ez jelenleg nem éri meg anyagilag sehogy sem. Az egy külön dolog, hogy egy küldetés során magaddal viszed a felszerelést, amivel a hazajövetelhez szükséges üzemanyagot helyben termeled ki, hogy spórolj a súllyal, viszont gazdaságilag nem éri meg, ha itt a Földön sokkal olcsóbban, a költségek töredékéért elő lehet állítani ugyan azt. És itt megint számít, hogy mi az olcsóbb. Fellőni a szükséges üzemanyagot, vagy kifejleszteni a szükséges felszerelést. Persze ez megint a küldetés paraméterein múlik. -
sanyicks #78 és miért kéne nagyságrenddel olcsóbbnak lenni. Milyen rendszert készítettek csak az űrből való lehozásra? Ja lol semmilyet, mindig a fölfelé irány volt az alap. A civilek harmadárat céloztak? Gondolom állami megrendelésre. Itthon is köztudott hogy állami megrendelésre a legolcsóbb pályázatok nyernek :) (álomvilágban) -
gforce9 #79 A fent előállított üzemanyagot el lehet adni, minden országnak, aki ott akar tankolni az űreszközével. Olcsóbb lehet, mint a földről cipelni. Ez is egy bevételi forrás lehet. -
#80
Az un hatékonyság központú gazdaság megmutatta, hogy mire képes. Kb 20 éve erről szól az élet, kb ez az oka a nagy globális gazdasági válságnak.
Tudomásul kell venni, hogy pl. az un zöld technológia egy humbug, önellentmondás. Minden technológia gyakorlatilag a környezet átalakításának módszere. Végső soron akkor tudjuk a Földet lakható állapotban megőrizni, és a technikai civilizációnkat is fenntartani, ha kívülről erőforrásokat biztosítunk ehhez. A gazdaság ugyan is nem örökmozgó. Több energia kell a környezet állapotának helyreállításához, és az igényeink kielégítéséhez, mint amit a Föld biztosítani képes. Ebbe az egyenletbe így vagy úgy az egyik oldalon plusz erőforrásokat kell bevinni, hogy működjön.