A jéghegy csak egy része volt a Titanic katasztrófájának

Anaid: Sötétben a függõlegesen torzitott kép miatt úgy látszott a titanic mint egy rövid de magas hajó. Ez miatt látszott közelebbinek, de kicsinek. Hiába lõtték magasra a rakétákat azok is úgy tûntek mintha egy közeli kishajóról alacsony magasságig lettek volna lõve.

"Azonban nem csak a meleg, hanem a hideg levegõ is képes légtükrözést létrehozni, lefelé irányítva a fénysugarakat. Ebben az esetben a megfigyelõ számára a tárgyak és környezetük sokkal közelebbinek tûnnek, mint valójában."
"A Californian kapitánya, Stanley Lord szerint a Titanic csupán egy közepes méretû gõzösnek, sem mint egy óriás utasszállító óceánjárónak látszott, amirõl négy hatalmas kémény mered az ég felé. "Biztos vagyok benne, hogy nem a Titanic volt" - bizonygatta Lord kapitány."
Megnéztem a képeket, melyeken a hajó torzítva látszódott, de a méretét nem változtatta meg a jelenség látszatra sem legalábbis vízszintes irányban nem.
Én ezt a három dolgot megint nem tudom "összehozni". Nem értem!!!! Hát most ugyanakkorának látszik? Közelebbinek látszik? Kisebbnek látszik? Hogy a frászba van ez? Aki érti sorolja már el számomra is érthetõen! Légyszí!!!

A Titanic nem jéghegymászásra készült. Ott kezdõdik, hogy a csónakok lebocsátása azért tartott sokáig, mert igazi matróz a teljes legénységhez képest nagyon kicsi volt, 100 fõ alatt. Ennek kellett vízrerakni az összes csónakot, ami nem is sikerült, legfõképpen nem szervezetten...

Többtízezer tonnás tömegeket, sebtiben kihúzott kötelekkel nem tudsz egymáshoz rögzíteni stabilan. Elszakadna, mint a sicc.

"3. Gyaloghíddel vagy bármivel hogyan kötöd össze."

Ugyanakkor ha valahogy megis rogziteni lehetne a hajot a jeghegyhez, akkor gyaloghid jo otlete lenne, biztos ossze lehetne acsolni valamilyen hid szeruseget. Ugy talan meg az idobe is beleferne a dolog.
Ehhez mar szakember kene, aki latott mar ekkora hajot, meg jeghegyet, talan az megtudna mondani, van e legalabb elmeleti lehetosege a hajo kikotesenek a jeghegyhez.

"A jéghegy mellé állás ötletnek jó, csak kivitelezhetlen.
1. Mozog.
2. Hogyan rögzízed a hajóhoz? Nem móló az. Precízen manõverezni nem tud ekkora óriás.
3. Gyaloghíddel vagy bármivel hogyan kötöd össze.
4. Ezek után még valahogy le is kellett volna jönni róla."

Nem akarom a hajot kikotni a jeghegyhez, szerintem az kivitelezhetetlen.
Ugy csinalnam, hogy keresnek par embert, felkuldenem oket a jeghegyre, hogy kotelekkel rogzitsek magukat, mint ahogy a hegymaszok szoktak. Ha font vannak keresenek rajta valami tobbe kevesbe sik helyett, ahova legalabb 1100 embert kilehet rakni.(maradek 1200 maradhat a csonakokban) A matrozok kozott remelhetoleg lehetne talalni 10-20 olyan embert, aki fizikailag kelloen felkeszult erre. Utanna a csonakokkal vinnem a jeghegyhez az embereket, kotelet kotnek rajuk, es a matrozok egyszeruen felhuznak oket a jeghegyre. Ha nincs eleg sik terep, akkor kotelekkel rogzitenem oket. (lognanak mint szaloncukor a karacsonyfan 😊 ) 1-2 napot kibirnank, ha fol vannak oltozve.
A terv kivitelezhetosege fugg a hegy alakjatol, de ha eleg ido van, akkor
szerintem mukodne. A gond az ido, mert 2 ora 20 perc alatt, nem hinnem, hogy tobb ezer felkeszuletlen emberrel meglehetne ezt csinalni. Talan 6-8 ora alatt.

A rekeszekbe tudtommal nem lehetett vizet beengedni,azok csak lékesedés esetére voltak kialakítva,önelsüllyesztõ szelepek tudtommal nem voltak mint a hadihajókon.Azt nem tudom hogy vizet lehetett-e az elülsõ rekeszekbõl a hátsókba pumpálni de szerintem nem mert elég kezdetleges szivattyúk voltak akkoriban.A szivattyúk dolgoztak egyébként a sérült rekeszekben-a fûtõk üzemelték be õket de a víz egyre gyorsabban áradt be ahogy egyre jobban nyíltak szét a szegecs varratok,nem tudták kompenzálni a sérülést.A jéghegyre kirakás meg valóban marhaságnak hangzik mert nem egy lapos jégtábláról volt szó,mindenfelé jó meredek az oldala,elég magas is,ráadásul az ütközés után pár kilométerrel tovább is sodródott a hajó és egyáltalán nem látták róla a jéghegyet többé,nem tudták hol van.Ezenkívül a jéghegy is sodródik.Lehetetlenség,ez csak valami bulvárnak való ötlet.

Számomra megdöbbentõ, hogy semmit sem tettek annak érdekében, hogy az utasok közül még több élje túl. Több száz faajtót ki lehetett volna hajítani a vízre, hogy azokra a szerencsések felkapaszkodjanak.

Miért nem árasztottak el hátul néhány kamrát, hogy lassítsák a süllyedést? Nem volt lehetséges?

Szivattyúzással nem is próbálkoztak?

A jéghegy mellé állás ötletnek jó, csak kivitelezhetlen.

1. Mozog.
2. Hogyan rögzízed a hajóhoz? Nem móló az. Precízen manõverezni nem tud ekkora óriás.
3. Gyaloghíddel vagy bármivel hogyan kötöd össze.
4. Ezek után még valahogy le is kellett volna jönni róla.

http://www.titanic-nautical.com/images/Titanic/Iceberg-FAQ/titanic_iceberg2.jpg

Valószínáleg ennek mentek neki. Ezen ember nem maradna meg a talpán...

Ráadásul a hideg légtükrözés akkor azt is felnagyította.<#idiota>

Bármit bármihez lehet hasonlítani, csak elvonatkoztató képesség kérdése.
Neked van olyan?
<#papakacsint>

Én úgy hallottam, hogy a Titanic 2-nek majd ez lesz a sztorija!
<#hehe>

Az National egyik musoran Kameronek azon otleteltek, hogyan lehetett volna megmenteni a hajot, illetve az embereket. Az egyik megoldas az lett volna, hogy az 5 serult rekesz egyikeben, felhalmozak az osszes mentomelenyt, illetve mindent ami fenmarad a vizen. Szerintuk igy a tobb ezer mentomellenynek lett volna annyi felhajtoereje, hogy a hajo nem sulyed el. Erdekes otlet, ez talan meg bele is fert volna a 2 oraba.
A masik nagyon frappans otlet volt, hogy vissza kellett volna fordulniuk a jeghegyhez, es kiteni ra az utasok. Zsenialis megoldas lett volna, hogy a jeghegy ami elsulyeszti a hajot, egyuttal megmenti az embereket.
Szerintem ez, nem fert volna bele az idobe, nem tudtak volna 2200 embert 2 ora alatt kiteni, egy ilyen bizonytalan helyre, de nagyon jo otlet, erdemes lenne lemodellezni. Kameronek csinalhatnanak egy alternativ befejezest a filmhez. 😊

"Hiába hegy ha sokszor csak pár méter áll ki belõle.De amúgy mínusz fokokban 2-en fenn ülni egy acélkosárban 25 m magasan,miközben a jeges menetszél legalább 40km/"

A kulonbozo animaciokon ugy mutatjak, hogy a jeghegy kb 20 meter magas volt, kb mint a Titanik. Mindenesetre furcsa, hogy ennyire nem vettek komolyan a jeghegy figyelest. Ha jol tudom, meg tavcsovuk sem volt, mert valaki bezarta egy szekrenybe.
Egy ilyen hajon, ahol a penz nem szamit,(meg tenisz palya is volt) futot, szelvedett kabinbol, minimum harom emberrel, fenyszoroval, tavcsovel figyeltetnem az oceant. Nem pedig egy szerencsetlent kuldenek fel megfagyni, a kakasulore.

Friss_animacio_a_Titanic_katasztrofajarol

A hátramenetbe kapcsolást én sem értem... Akárhogy gondolkozom rajta, szerintem is csak a hajó fordulékonyságát rontotta vele.

Viszont egy hajót az autóhoz hasonlítani... 😄

A manõver igen el lett cseszve szerintem mert az ú.n. ikercsavaros gõzösök egyik elõnyének számított kezdettõl fogva hogy akár kormánylapát nélkül is tudnak fordulni keresztezett gépjáratással.Ez azt jelenti hogy a fordulás irányában hátramanetbe állítják az adott oldalon lévõ gépet/csavart,a másik oldal megy tovább elõre.Ilyen módszerrel kormánylapátját vesztett óceánjárókat is kormányoztak már haza sikeresen.Számomra érthetetlen hogy miért nem így csinálta Mr.Murdoch,ehelyett mindkét gépet hátramenetbe rakatta amivel ugye még csökkentette is a kormánylapát hatásfokát.Tehát elqrta,csak azt furcsállom hogy errõl nem szokott szó esni mikor az okokat vizsgálják.Annyi volt csak hogy "kicsi volt a lapát" ami viszont szerintem elég nagy baromság.

Hiába hegy ha sokszor csak pár méter áll ki belõle.De amúgy mínusz fokokban 2-en fenn ülni egy acélkosárban 25 m magasan,miközben a jeges menetszél legalább 40km/h,holdvilág nincs,keresõreflektor nincs,a víz tükörsima és nem fodrozódik.Ilyen körülmények közt nem csoda hogy késõn vették észre.

A Californian rádiósa aludt éppen mert hosszú napja volt és nem volt váltótársa.Nem akarták felkelteni.

Jogos, rossz szót használtam. Egyébként tisztában vagyok vele. 😊 Köszi a kiigazítást.

Például James Cameron..

Nem kis Titanic kutató

\off{begin}
A dinoszauruszok kutatása a törzsfejlõdés kutatásához tartozik hozzá (többek között), nem az evolúció kutatásához. Az evolúciót a jelenben kutatják. Mivel az evolúció élõ populációkban játszódik le, hiába nézegetünk csontokat... Az evolúció egy mechanizmus, ami most is létezik. Nem csak volt, hanem van (és lesz) is.
A törzsfejlõdés során kialakult élõlények pedig ennek az evolúciós mechanizmusnak az eredménye. Tehát az élõlények, amik voltak, és ma vannak, az az eredmény. A mechanizmus, ami létrehozta õket, pedig az evolúció.

(Mint pl. ahogy a kihúzott lottószámok az eredmény, a statisztika pedig a mechanizmus.)

Ne keverjük a kettõt. Kezdem érteni, miért hiszik azt sokan, hogy az evolúció nincs bizonyítva, és mese habbal... 😊
\off{end}

Most olvasom a Wikit és elég tanulságos.
Kb az jön le, ami a vezetésnél is nekem tapasztalat. A veszélyes helyzetbõl minnél elõbb ki kell kerülni, elõször minnél kisebbet kormányzunk, kanyarodunk, sõt gázt adunk, elhagyjuk a krízis zónát és csak a legvégsõ esetben satufék.

Itt az elsõtiszt, ha jól látom õ volt ügyeletes, a jéghegy észlelése után csinált egy fékezéses manõvert, kicsapta a hajó farát a jéghegyfelé, ami elvileg jobb manõverezést biztosít ellenkezõ irányba, közben a hajó csavart hátramenetbe kapcsolta, majd vissza az egészet ellenkormányzással. Az elgondolás jó volt, csak egy egy ilyen kapcsolás 30 sec kiesést jelentett, amikor meghajtás, kormányzás nélkül sodródtak.

Az ütközéskor a jég nem átszakította az acéllemezt, hanem benyomta és a leszakadt szegecsek miatt a lemezek szétnyíltak.

A wiki szerint egy finom kormánymozdulattal a jéghegyet simán elkerülték volna.

Szal nem kell szerintem sem a hókuszpókusz, hogy új tényezõ merült föl. Az akkori szabályok, berendezések szerint is jó esély volt a katasztrófa elkerülésére, vagy legalább is csökkentésére. Nem volt olyan különleges helyzet, amivel hajós addig még nem találkozott. Adott szituban viszont a kapitányok nagyrésze esetleg hasonlóan döntött volna.

Ez tipikusan az a dolog, hogy miért voltál balfasz, kérdezi a bíró 1,5 év tárgyalás után, te meg visszaszólsz, hogy itt tárgyaljuk 1,5 éve, nekem meg volt 1,5 másodpercem a helyes döntés meghozatalára.

A helyes döntést meg kell hozni ez tény, az új technika viszont idõt ad, vagy esélyt a túlélésre a szar döntés esetén, ezért kevesebb talán manapság a (halálos) baleset.
Balfax kapitánynak/vezetõnek viszont tök mindegy mennyi idõt adunk és soxor nem lehet olyan berendezést sem csinálni, ami a hülyeségébõl kimentené.

Elég baj az, ha ilyesmit most, 100 évvel a katasztrófa után kezdenek el oktatni. Ez megfigyelésen alapuló ismeret, szerintem 1912-ben sem volt ismeretlen, akkor már volt néhány évnyi hajózási tapasztalat az emberiség mögött, a jeges tengereket is beleértve.

"ondolom az SOS morze rádióhullámait csak nem görbítette el a furcsa éjszaka"

A kerdeses hajon a radios este kikapcsolta a radios es aludni ment. A tobbiek ezt nem tudtak, gondoltak majd szol a radios ha valaki segitseget ker.

A hajo azert sullyedt el, mert megprobaltak kikerulni a hegyet, csak nem sikerult es a kapitany nem tudhatta, hogy jobban jarnak ha szembol nekimennek. Egyebkent is gyorsabban mentek mint ami meg biztonsagos lett volna akkora hajoval.

Legutobb is ezt tortent olaszorszagban, csak meg gyorsabban mentek, nem jegyhegy hanem szikla volt, ugyanugy hasitotta fel a hajot es csak azert nem haltak meg annyian mert a hajo felakadt egy zatonyra es a part is kozel volt. Erdekes, hogy csonak most jutott volna eleg, de a nagy dolesszog miatt megis keves volt, mert egy reszuket nem lehetett hasznalni, igy a mukodokkel es kis halaszhajokkal fordultak tobbszor, mert kozel volt a part. A titanicnal sem halt volna meg annyi ember, ha hamarabb vizrebocsatjak a csonakokat, idoben kinyitjak es felfujjak a tartalek tutajokat es nem felig uresen engedik le a meglevo csonakokat. Gyakorlatilag ugyanaz a benazas ment mint legutobb a concordia eseten, csak nekik nagyobb pechjuk volt.

Hát a dinók kutatása hozzátartozik az evolúció kutatásához, de egy 100 éve elsüllyedt hajó esetébõl akármilyen eméletek is látnak napvilágot, szerintem nagy haszna nem lesz. Mert ahhoz, hogy egy ilyen baleset elkerülhetõ legyen a késõbbiekben, ahhoz ki kell deríteni az okát. Mégpedig a pontos okát a bekövetkezésnek !tudni! kell. Nem pedig sejteni. Ezek pedig szerintem évszázadnyi távlatban visszatekintve csak sejtések maradnak.

Caro: A tükrözés miatti távolság csalást a mai gps rendszerek megoldják. A légtükrözésrõl pedig ma is tudunk minden további kutatás nélkül. Annak, hogy ezt a mai kapitányoknak oktatják e vagy sem nem tudom. De ha ténylegesen zavaró körülmény, gyanítom oktatják.

Én ezeknek a kutatásnak az okát abban látom, hogy a Titanic egy legenda és az emberek fantáziáját izgatja. Ha megjelenik róla egy cikk az biztosan olvasott lesz, ebbõl pedig meg lehet élni. Inkább ezt vélem a háttérben meghúzódni, mint valós tudományos kíváncsiságot, vagy a tengeri hajózás biztonságosabbá tételét.

Kikerülték.
Csak 1. Ez egy böhöm jószág, lassan fordul, de is nem frontálisan ütköztek.
2. A jéghehgy vízalatti része nyírta ki, az vagy 4-5 rekesz falát végighasította.

Frontális ütközés esetén, ha nem kerülik ki, az orra összetörik, 1-2 rekesz megsérül, lesz egy csomó baleset, esetleg mert ráesik az emberekre a zongora a bálteremben, vagy valami, de nem sûlyed el.

A kapitány megpróbálta a legjobbat kihozni, de akkor még ugye nem volt szonár/radar, amivel a jéghegy pontos méretét helyzetét meg lehetett volna határozni.
Most a legutóbbi hajókatasztrófa viszont ugye azt bizonyítja, hogy hülye kapitány ellen ezek sem védenek. Minden esetre akkor ezek a berendezések még nem voltak, így pl. a kapitány felmenthetõ.

Jogos. Ezért jut elõbb utóbb zátonyra az egész tudomány.
A kutatás megtervezésénél biztosra kell menni, a kutatás drágasága miatt, vagy egyáltalán mert minden fillérrel el kell számolni.

Ergo kiesik a nem ismert tényezõ és a véletlen. ettõl kezdve csak azt fogjuk kutatni, amit már tudunk. Azt meg minek, szal az egész átmegy egy látványos pénzmosásba, aminek sajna már vannak jelei. A tudomány túl fontos, túl drága dolog ahhoz, hogy ne politikusokra, jogászokra és pénzügyi szakemberekre bízzák.

😄

Olyan nincs, hogy csak az ismereteinket bõvíteni. Minden intézménynek költségvetése van, amit a mostanában igen csak szegény államok, vagy a pénzükre nagyon is vigyázó vállalatok finanszíroznak, szal ezzel az utolsó fillérig el kell tudni számolni. Amikor egy olyan kutatást látsz, aminek közvetlen, sõt közvetett haszna sem nagyon van, akkor igen is jogos a kérdés: hát ez meg kit szopott le, kinek a babálya?

😄DD

Én inkább úgy mondanám, hogy nem tudjuk, milyen gyakorlati haszna lesz, legyen az közvetett vagy közvetlen... Mivel nem tudhatjuk elõre a kutatás eredményeit. Ha tudnánk, nem kutatnánk.

Chuck Norris esetében soha nem beszélhetünk véletlenrõl!

Nem tudom mibe került ennek a tanulmánynak az elkészítése, de elhiheted, hogy ennél sokkal-sokkal haszontalanabb dolgokra sokkal több pénz megy el.
Az ilyen katasztrófák elemzéséért soha nem kár, mert abból tanulunk, ha megismerjük az okokat. Ha pl. igaz ez a jeges délibáb dolog, akkor azt majd tanítani fogják a jövõ hajósainak, hogy ez még egyszer ne történhessen meg.

Erdekes otletek vannak a cikkben, ami lehet hogy meg magyarazza a torteneseket. Mert mindig is azt kerdeztem, a titanikkal kapcsolatban: Hogy a FASZBA nem lehet egy JEGHEGYET eszrevenni <#fejvakaras>? Folleg ugy, hogy tobb ember direkt ezt figyeli. A neveben is benne van HEGY. Ha meg hegyet sem vesznek eszre, akkor mit ?
Persze ki kene probalni, hogy ilyen korulmenyek kozott pontosan mit hogyan latni, de szerintem a hajo elejere kellett volna tenni nehany eros reflektort es az megoldotta volna a problemat.

Mi az, hogy ki adja pénz? Ez is olyan kutatás, mint a többség, tényleges gyakorlati haszna nem sok van, de bõvíti az ismereteinket és tudásunkat.
Nem lehet mindent gyakorlati szempontól nézni. Annak mihaszna van, hogy tudjuk, feltételezzük, hogy xy dinoszaurusz mit evett? Rengeteg ilyen példát lehetne hozni.

Mivan ha egy véletlenül arra úszó Chuck Norrisnak ment neki???? :-O

Nagyon érdekes cikk, tényleg szerencsétlen összetevõk láncolata okozta a tragédiát...

"Gondolom az SOS morze rádióhullámait csak nem görbítette el a furcsa éjszaka..."

Hát abból sokmindent kiszûrni nem lehet, fõleg nem távolságot 😊 Amúgy én se értem mire fel ez már. Feketedoboza úgyse volt. Úgyhogy azt megtalálni nem fogják. Innentõl maximum találgatás marad az egész. Nem tudom ki ad ezekért a kutatásokárt pénzt. Vagy ezt hobbiból csinálják? Mert akkor bánja a fene. 😊

Mivel 3 nap alatt 31 millát hozott Kínában, ebbül arra következtetek, hogy vagy kínai ügynökök süllyesztették el s ezért népszerû, vagy csak élvezik, hogy itt az újabb bizonyíték Ámerika végleges elgyengülésére, vagy csak szeretik a kövér és csúnya nõs filmeket.

Egyébként meg mindenki tudja, hogy biztosítási csalás volt, meg, ha jól jut eszembe, meg volt JÓSOLVA, hogy el fog valami süllyedni.

Rendkívül SZÖVEVÉNYES és RELYTÉJES az EGÉSZ ügy.

Gondolom az SOS morze rádióhullámait csak nem görbítette el a furcsa éjszaka...
Persze érthetetlen, hogy mit rágódnak már ezen ennyi idõ távlatában, na meg fõleg, hogy ki fizeti még ezeket a kutatásokat, hogy újabb ötletekkel álljanak elõ.

Én is hallottam egy új elméletet, hogy a Titanic valójában egy hámvínak ütközött!!!

<#nyes>