Jobban teljesítenek 3D-ben a napelemek

nettó hülyeség.

Sajnos a celláknak az a mûködési elve, hogy akkora méretû apró áramköröket használ, amekkora az elnyelendõ foton hullámhossza. Szóval vagy ekkora, vagy akkora, vagy vegyesen, de akkor, ha egy olyan foton csapódik egy adott kis áramkörbe, amelyikbõl milliók vannak egy panelen, amelyik más hullámhosszú, az olyan, mintha nem is csapódott volna be.

"A MIT-en köztudottan hülyék ülnek, de otthon a számítógéped elõtt sokkal okosabb vagy náluk
bravo, alapíts egyetemet, csak doktorit ne szerezz, mert az gyanús lehet"

Takán csak arról van szó, hogy veled ellentétben tudja is értelmezni, hogy az MIT-es fickók mit írtak.

Mert itt kurvára arról van szó, hogy az alapterületet jobban hasznosítja 10-szer annyi napelem, ha toronyba rendezed õket egymás tetején.

Lefordítom hétköznapi páéldára, hogy te is értsd.

Az MIT szakemberei megállapították, hogy akár harmincszor annyi ember is lakhat az adott telekre felhúzott panelházban, mintha csak egy kertresházat építenének a helyére.

Én meg azt mondom, hogy köszönjük Emesének az MIT-rõl.

Merthogy ez a felépítés így sokkal több napelemet is fog használni, ami kurva drága amúgy is. Ha valakinek kis hely állt a rendelkezésére, de magasról szart a beruházási költségekre, az eddig is ezt csinálta, és semmi forradalmi ötlet nincs benne.

Dj Faustus!
Köszönöm a tájékoztatást! Remélem mihamarabb lesznek olyan panelek amik a teljes tartományt, nagy hatékonysággal hasznosítják majd!

"Tessék megnézni a Nap által kibocsájtott és a földre érkezõ sugárzás spektrumát:"

Köszi a kiigazítást!

"Kérdezem: a jelenlegi panelek nem hasznosítják az UV sugárzást?"
A jelenleg a konzumer piacon elterjedt, szimpla szilícium-alapúak a látható fényre, és a közeli infravörös-tartományra vannak "kihegyezve".
Más jellegû félvezetõk alkalmazásával nagyobb spektrumot átfedõ, hatékonyabb cellák készíthetõek.

A kép forrása: National Renewable Energy Laboratory: Solar Cell Spectral Response Measurement Errors Related to Spectral Band Width and Chopped Light Waveform

"tudtommal a téli "leégésért" az UV sugarak felelõsek, amik természetüknél fogva könyebben hatolnak át a légkörön, mint más frekvenciák."
Tessék megnézni a Nap által kibocsájtott és a földre érkezõ sugárzás spektrumát:

az UV-tartomány eléggé szûk és azt az ózonréteg is "megnyirbálja".

Szóval akkor inkább a látható fény és a távolabbi infratartomány az "izgibb".

Az ûrben, a légkör alatt meg nem.

Bár nem vagyok perfekt a témában, de a befogott frekvencia tartomány bõvítése valós feladat.

Itt:
http://www.solarside.hu/uj-otlet-a-napenergia-hatekonyabb-hasznositasara/
és itt:
http://logout.hu/bejegyzes/bada_bing/ugyes_megoldas_a_napelemeknel/hsz_1-50.html
viszonylag szemléletesen írnak a dologról.

Sziasztok! Látom, hogy itt különbözõ szinten felvilágosult elmék írogatnak és ezt nem gúnyból írom így. Jómagam egyáltalán nem értek a témához, de elgondolkodtam egy bejegyzés részletén:
"tudtommal a téli "leégésért" az UV sugarak felelõsek, amik természetüknél fogva könyebben hatolnak át a légkörön, mint más frekvenciák."
Kérdezem: a jelenlegi panelek nem hasznosítják az UV sugárzást?
Ha nem, akkor nem lenne jobb hatásfokú egy panel, ha hasznosítaná? Hamár azt kevésbé befolyásolja a légkör változása.
Mondom nem értek hozzá, ne nevessetek ki nagyon!

"De még mindig úgy beszélsz róla, mintha a rajzodon ez az - északi féltekén optimális - állapot valamiféle állandó lenne"
Idézem önmagamat:
"Persze ez csak egy esetre vonatkozik, viszont jól látható rajta, hogy északabbra (vagy délebbre, ha a déli féltekét nézzük) a napsugaraknak több utat kell megtenniük a légkörön át."
Északabbra - ez jelentheti az Északi-sarkot, kis hazánkat, vagy akár Hollandiát is.
Déli félteke - ez lehet Ausztrália, Argentina, vagy akár a Déli-sark is.

"amikor olyanokat írsz hogy az egyenlítõnél meg bezzeg 1,06 akkor a falat kaparom, mert hülyeség, egyetlen kiragadott szélsõséges eset általánosítása"
Nem általánosítottam (és nem hülyeség). Egy példán keresztül szemléltettem, hogy a légkörnek igenis van jelentõsége.

"A "légkõr" az valami kártyás szakzsargon? Ismételgesd, légkÖr, légkÖr... "
Ne légy grammar nazi (inkább nézz le a billentyûzetedre). Azokat a nürnbergi bíróság halálra ítéli. 😉

De még mindig úgy beszélsz róla, mintha a rajzodon ez az - északi féltekén optimális - állapot valamiféle állandó lenne, holott folyamatosan csak rosszabb értékekkel lehet dolgozni. A Rák- és Baktérítõ közötti sávban bárhol van esély 90° beesési szögre és 1 vastagságú légkörre, évszaktól függõen, amikor olyanokat írsz hogy az egyenlítõnél meg bezzeg 1,06 akkor a falat kaparom, mert hülyeség, egyetlen kiragadott szélsõséges eset általánosítása.
A "légkõr" az valami kártyás szakzsargon? Ismételgesd, légkÖr, légkÖr...

"nyilván azt próbálta kifejezni, hogy a Föld nevû bolygó sajátosságai miatt az északi féltekére jutó szárazföld aránya jóval nagyobb a délinél"
Nem. Arra, hogy ahol meredekebben esnek be a napsugarak a földfelszínre (páldául északabbra) ott egy, a Napból, egységnyi felületrõl érkezõ napsugárzás nagyobb földfelületen oszlik el.

Persze ez ellen "egyszerûen" lehet védekezni, hogy a nappályára merõlegesen döntöd a napelemtáblát (bár ehhez nagy terület kell - mint azt te is írod). De akkor még ott van a a Nap napi vándorlása - ez ellen meg ott a napelemtáblák forgatása - de ugye az meg energiát igényel (bár nem olyan sokat, de igényel).

"A linkelt "alábbi ábra" 12+1 pontja nyilván jelent valamit,"
Geometriai szerkesztések pontjai. De hogy megnevesítsük õket:
- A: a Föld középpontja
- B: a földfelszín a Ráktérítõnél
- C: a Ráktérítõnél, a földfelszínre beesõ napsugár és a légkõr találkozási pontja
- C': a légkõr határa a Déli-sark felett
- D: a Napot és a Földet összekötõ egyenes szerkesztéséhez használt pont 😉
- E: a földfelszín az Északi-sarknál
- F: a földfelszín az Déli-sarknál
- G: a földfelszín az Egyenlítõnél
- H: a földfelszín az Egyenlítõnél
- I: a J ponthoz tartozó szerkesztési pont
- J: az Északi-sarknál, a földfelszínre beesõ napsugár és a légkõr találkozási pontja
- K: az L ponthoz tartozó szerkesztési pont
- L: az Egyenlítõnél, a földfelszínre beesõ napsugár és a légkõr találkozási pontja
- alfa: 90° + a tengelyferdeség mértéke (23,44°) = 113,44°

"bizonyára pontos számítások alapján készült az év egy adott napjára (a közölt számok alapján: északi nyári napforduló, jún. 22.),"
Persze ez csak egy esetre vonatkozik, viszont jól látható rajta, hogy északabbra (vagy délebbre, ha a déli féltekét nézzük) a napsugaraknak több utat kell megtenniük a légkörön át.

"akár nálunk is talán egyszerûbb megoldás lehet, mint egymástól sok-tízméterekre telepíteni paneleket, ha nem vagyunk földbirtokosok, és télen is értelmes áramerõsséget szeretnénk kinyerni (és az északi szomszédunk nem tervez agrártevékenységet"
Valószínüleg ennek inkább a városokban van jelentõsége, ahol már eleve ott vannak a tornyok. Vagy például a távközlési tornyok áramellátását lehet vele elõsegíteni.

Gondolom a lefelé nézõ napelemek okozzák a 20-szoros teljesítményugrást... <#fejvakaras>

Szerintem ez az április 1 cikk, csak kicsit hamarabb került ki.
Nézzétek már azt a harmonikát, LOL! <#vigyor2>

"Ehhez még add hozzá, hogy a Napból, egy adott felületrõl érkezõ sugárzás északon nagyobb földfelületen oszlik el, mint délen"
OMG... illetve, zenész honfitársunk nyilván azt próbálta kifejezni, hogy a Föld nevû bolygó sajátosságai miatt az északi féltekére jutó szárazföld aránya jóval nagyobb a délinél. A jól irányzott PV paneleket ez nyilván pont "hidegen hagyja" - a Nap sugarai által bejárandó légkör vastagsága és minõsége számít a befogható teljesítmény szempontjából, más nem.

A linkelt "alábbi ábra" 12+1 pontja nyilván jelent valamit, bizonyára pontos számítások alapján készült az év egy adott napjára (a közölt számok alapján: északi nyári napforduló, jún. 22.), ha a Földet gömbnek veszed (ilyen számításoknál belefér..), annyit hozzáfûznék hogy pl. a tavaszi/õszi napéjegyenlõség idején az LG szakasz hossza kerek 1 lesz, és - ha jól számoltál - az f(t)=LG függvény maximuma az 1.06, vagyis az egyenlítõn (tiszta égbolt alatt) ennél kizárólag jobb körülmények adódhatnak a napenergia hasznosítására, szemben Magyarországgal, ahol garantáltan mindig sokkal rosszabb a helyzet. Legalábbis napenergiailag.

Hogy a cikkhez is hozzászóljak: egy ilyen torony annyi napfényt fog fel, amekkora az árnyéka (az árnyék Nap irányába számolt vetülete, whatever), de nyilván emiatt egy ilyennek az árnyékába másik PV cellát telepíteni hülyeség - nagyobb szélességen, akár nálunk is talán egyszerûbb megoldás lehet, mint egymástól sok-tízméterekre telepíteni paneleket, ha nem vagyunk földbirtokosok, és télen is értelmes áramerõsséget szeretnénk kinyerni (és az északi szomszédunk nem tervez agrártevékenységet 😊
Az egyenlítõhöz közelítve aztán egyre kevésbé hatékonyak ezek a póznák, nálunk beválhatnak, fõleg, mint szomszédok közti konfliktusforrás 😄

"ha a napra merõlegesen mérem, akkor lényegtelen, hogy milyen szélességi fokon vagyok."
Pedig lényeges - ez némi geometriával belátható - lásd az alábbi ábrát (a Geogebrában készült forrásállomány elérhetõ innen) - ha a Földet egy egyenletes gömbnek vesszük, és a légkõr vastagságát egységesen 1 egységnek, akkor a napsugárzásnak a Ráktérítõnél (CB-szakasz) 1 egységnyi légkörön kell "átmennie", az Egyenlítõnél (LG-szakasz) 1,06 egységnyin, az Északi-sarknál (JE-szakasz) 1,58 egységnyin.

Ehhez még add hozzá, hogy a Napból, egy adott felületrõl érkezõ sugárzás északon nagyobb földfelületen oszlik el, mint délen (lásd a cikkben szereplõ ábrát).

"Tudom, én azt vitatom, hogy a légkör olyan nagy mennyiségû energiát nyelne el, hogy ne érné meg PV elemeket használni."
Azért a légkõr eléggé szûr.

Télen igen, de az elején még északi vidékekrõl, szóval cca. Skandinávia és sarkkör környékérõl indultunk ki. Ismerem, volt is rá egy jó film, Álmatlanság a címe, viszont egy évre vetítve ugyanannyit süt a nap. Elismerem, hogy nem praktikus, ha pár hónapig sötét van.

"Miért pazarolják a drága pénzt mikor megkérdezhetnék egybõl az sg fórum tudósait is ingyen!"

Ja irtam is nekik levelet:

Kedves Emajti.
Mielott legkozelebb ertelmetlen kutatasba kezdenetek, <#conf><#fejvakaras><#falbav> kerdezetek meg a velemenyunket itt az sg forumon. Felkeszult szakembereink, <#email> azonnal naprakesz informaciokkal BARMILYEN, temaban eligazitjak intezetuket.
Tovabbi jo kutakodast. (aztan csak esszel )

Utoirat:
Legyetek szivesek az igy megtakaritott penz felet, utaljatok a megadott szamlara.<#integet2>

Igen, ha nincs felhõ az útban. Ami ugye télen gyakoribb, hogy felhõn kell keresztül törni. Másrészt (sajnos erre ismereteim nem terjednek ki teljes mértékben) tudtommal a téli "leégésért" az UV sugarak felelõsek, amik természetüknél fogva könyebben hatolnak át a légkörön, mint más frekvenciák. Ebben valaki más ki fog egészíteni gyanítom. Mindezek ellenére annak, hogy mekkora légkörön kell áthaladnia a fénysugárnak, nagy szerepe van abban, hogy mennyi energiát lehetséges belõle kinyerni. AZ egyenlítõn többet, a sakok felé kevesebbet. Fõként, ha figyelembe veszed azt, hogy a sarkkörökön túl, vannak olyan idõszakok, ahol napokon át nem érkezik semmiféle beesõ fény. (egy éj tovább tart mint 24 óra) Ez akár regényekbõl is ismerõs lehet.

Tudom, én azt vitatom, hogy a légkör olyan nagy mennyiségû energiát nyelne el, hogy ne érné meg PV elemeket használni. Gondolj csak arra, hogy nálunk télen, ha kiállsz a napra, simán lehet meleged, attól függetlenül, hogy a levegõ hideg.

Az nem befolyásolja a a napsugár beesési szögét a légkörhöz képest. Az csak a napsugár szögét befolyásolja a napeleméhez képest. Ettõl még a napsugár ugyanúgy hosszabb utat tesz meg a sarkok környékén a légkörben és kevesebb utat az egyenlítõnél. Hacsak nem vitatod azt, hogy a légkörben megtett út fokozza az energiájának elnyelését, akkor ez az érv irreleváns, mert nyilván a napelemet a napra merõlegesen állítják be mind az egyenlítõn, mind pedig a sarkkörökön túl. Ez alapvetõ. Amit én írtam az ettõl független.

Fogod a napelemet, és megdöntöd.

Tudtommal a Rák és a Bak térítõ a legészakibb illetve legdélibb kör, ahol legalább évente 1x merõlegesen esik be a napsugár. De javítsatok, ha tévedek.

Egyrészt, a napra merõlegesen csak az egyenlítõ környékén mérheted. Az északi vagy a déli sarkra sosem érkezik merõlegesen a fénysugár. Másrészt a laposabb szög eleve garantála, azt, ha mást nem is, hogy nagyobb eséllyel ütközik felhõbe. A "cca" körülbelült jelent, ez pedig nem igaz erre az esetre. Ha valami más jelentést értesz alatta, akkor írd le.

14, 15. Ajánlom figyelmetekbe a cca. szó jelentését ami a vastagabb légkört illeti. Ill., hogy ha a napra merõlegesen mérem, akkor lényegtelen, hogy milyen szélességi fokon vagyok.

"Tudom, hihetetlen, de ott is cca. ugyanannyi napenergia éri a földfelszínt, mint az egynlítõn."

Nyilvánvalóan ez nem igaz, mert a beesési szög lapossága miatt, már eleve hosszabb utat tesz meg a légkörben fénysugár, mintha merõlegesen érkezne. És a légkörnek ilyen szempontból elég erõs "elnyelési" képessége is van.

"Tudom, hihetetlen, de ott is cca. ugyanannyi napenergia éri a földfelszínt, mint az egynlítõn."
Biztos vagy benne?

"Kétszer, háromszor, hatszor (kocka??) annyi napelemet felhasználni azonos teljesítményhez"
Itt a lényeg az elhelyezésen van. Ha nem csak szimplán egy síkban helyezik el a napelemet, akkor négyzetméterre vetítve több energiát tudnak termelni - és ezt mérésekkel alá tudják támasztani. És azért kocka, mert az épületek kocka (téglatest) alakúak.

Bár véleményem szerint kissé spanyolviaszos a dolog: persze hogy több energiát tudunk termelni a direkt napsugárzást remekül kihasználni képes napelemtáblákkal, ha nem csak egy adott irányba helyezzük el a napelemtáblát, hanem a nappálya szerint megfelelõen elrendezve. <#ravasz1>

"Mert hogy egy ilyen toronynak nem hússzoros a teljesítménye egy azonos felületû sík panelhez képest, az biztos. "
...
"Az a 20-szoros teljesítményarány nyilvánvaló marhaság."
"We demonstrate that absorbers and reflectors can be combined in the absence of sun tracking to build three-dimensional photovoltaic (3DPV) structures that can generate measured energy densities (energy per base area, kWh/m2) higher by a factor of 2–20 than stationary flat PV panels for the structures considered here"
Forrás
Szóval szó sincs teljesítményrõl - egységnyi felületre esõ energiáról értekeznek.

"2.) Azt írja az úúúújsááág (Jenõõõõ!) hogy a mozgató villanymotorok a megtermelt energia jelentõs részét elfogyasztják...."
"compared to an increase by a factor of 1.3–1.8 for a flat panel with dual-axis sun tracking."
Forrás
1,3 - 1,8-szoros növekedés... ...nem valami nagy.

"Ezek a panelek amit felhasználtak,köztudottan rosszul hasznosítják a szórt fényt!"
Az igaz, hogy monokristályos napelemeket használtak, de a lényeg abban van, hogy pont úgy pozicionálják a napelemtáblákat, hogy jobban kihasználják (a csak egy adott irányba pozicionált napelemtáblához képest) a direkt napfény adta lehetõségeket.

Ez a cikk egy tipikus bullshit egy különben sokkal jobbra érdemes témáról.

1.) Az a 20-szoros teljesítményarány nyilvánvaló marhaság. Próbálja mindneki konkrét számadatokkal elképzelni! Pl. 600 W/m2 vs. 30 W/m2 ??
Továbbá: max. teljesítmény vagy napi átlag teljesítmény?
A számadatokkal marhára "nem fárasztottak" minket

Ha 2-szerest ad, az már nagy eredmény lenne, csakhát a beépített napelem mennyiség is majdnem kétszeres, szóval nem sokat nyertünk, max. némi területet.
A terület nyereség viszont akkor lenne értékes, ha már nem lenne felhasznáható terület a sok napelem miatt.... háááát...

2.) Azt írja az úúúújsááág (Jenõõõõ!) hogy a mozgató villanymotorok a megtermelt energia jelentõs részét elfogyasztják....
HA (!) ez igaz lenne, akkor felelsleges annyi pénzt kidobni a szinte semmi energiát sem termelõ napelemekre.
Ugyanis a mozgatás nagyon-nagyon lassú, emiatt óriási áttétellel egy 1W-os motor is bõven elég lenne a napelemek mozgatására egy m2 felülethez!

Szerinted tudósok (igaziak, nem olyanok, mint mi itt) nem csinálhatnak hülyeséget? <#wink> Kétszer, háromszor, hatszor (kocka??) annyi napelemet felhasználni azonos teljesítményhez, csak hogy ne kelljen foglalkozni a napsütés irányával, az szerinted rendben van? Mert hogy egy ilyen toronynak nem hússzoros a teljesítménye egy azonos felületû sík panelhez képest, az biztos. És sajna most még drágább a napelem, mint a forgató. Amúgy tudod mi jutott elõször eszembe, amikor megláttam a képet? Ez: Maaarrggit, normááááliisss???
lapaleves: tetõre tényleg nem érdemes forgatót csinálni a szerkezet súlya és a szélterhelés miatt. Földre viszont annál inkább. Helyet sem foglal sokat, ha legalább 1-1,5 méterre kiemeled a talajszint fölé. A forgatáshoz szinte kötelezõ csigahajtást használni, a billentés mehet golyós orsóval is. A legprofibb vezérlõk csillagászatilag programozottak, szélvédelemmel ellátott mechanikával, de a neten rengeteg egyszerû kapcsolást, kialakítást lehet találni.

Tudom, hihetetlen, de ott is cca. ugyanannyi napenergia éri a földfelszínt, mint az egynlítõn. <#gonosz3>

"Ez a különbség különösen hangsúlyos az északi területeken, ahol a Nap az év legnagyobb részében nem emelkedik magasan a horizont fölé."

Nagyon értelmes dolog az északi területeken napenergia hasznosításban gondolkodni.<#falbav>

EMÁJTÍ és a mérnök adjunktus vezette csapat ? ámátõrök !
Miért pazarolják a drága pénzt mikor megkérdezhetnék egybõl az sg fórum tudósait is ingyen! <#idiota>

Vissza az egész, ez így ebben a formában nem OK.

hozzáteszem otthoni körülmények között érdemes tágabban értelmezni a forgatót is. tetõre nemigen rakható, mert statika meg árnyékolás (napelemmel + kolival telirakott tetõ a minimum).

földre rakva bukod azt az elég nagy területet veteményesnek, annak a területét a logika szerint megint maximálni kéne. persze csak ha nem marketingcélokat szolgál a napelem.

ha meg elõtte már volt egy akkora lebetonozott területed, akkor annak a betonnak az elõállítása esetleg több energiába is kerülhetett, mint amit aztán termelsz a panellel.

szigorú világ.

+1

bullshit cikk, semmi konkrétum.

Már megírtam az alábbiakat, de jó hogy jössz, tõled kérdem:
Aerodinamikus forgatást vajon használnak valahol?
Pl lenne a napelemtábla tengelyén két ellentétes irányba mûködõ racsnis mechanizmus elektromágneses kioldású fékkel. Mindkettõ zárása esetén a tengely blokkolt, egyet kioldva a szél mozgatná a táblát a másik mechanika által engedett irányba.
Tartaléknak maradna a motoros forgatás.

Kedves barátom, LaPalma!
Van egy kis tapasztalatom napelemekkel, és azt kell mondjam barretnek teljesen igaza van. A megépítés költséges, a szerkezet törékeny, több napelem kell, nehezebb a cellákat légmentesen lezárni, és úgy általánosságban véve f@szság az egész. Én is arra számítottam, hogy maga a cella felület 3D-s, esetleg több rétegû, rétegenként különbözõ hullámhossz elnyeléssel... De nem.
A forgatóról pedig csak annyit, hogy plusz 40% többlet energiát ad majdnem elhanyagolható fogyasztás mellett.

"Méréseik szerint az új kialakítások hússzor annyi energiát termeltek, mint a rögzített sík panelek, melyek ugyanannyi helyet foglaltak"

Gondolom itt az ugyanannyi helyet foglalnak alatt az elfoglalt földterületet értik a felszínen. Engem az érdekelne, hogy ugyanazon a beruházási költségen mit kapunk. Mert az oké, hogy helytakarékosabb, de vannak olyan helyek, pl viszonylag üres területeken, ahol ez nem számít. Vagy legalább azt mondanák meg, hogy ugyanannyi nappanel sík elrendezésben mennyivel kevesebb energiát termel.

A MIT-en köztudottan hülyék ülnek, de otthon a számítógéped elõtt sokkal okosabb vagy náluk
bravo, alapíts egyetemet, csak doktorit ne szerezz, mert az gyanús lehet

Már kezdtem megörülni ennek a cikknek,aztán elolvastam...
Kár hogy szóról-szóra hülyeség az egész...
Ezek a panelek amit felhasználtak,köztudottan rosszul hasznosítják a szórt fényt!
Napkövetõvel jelentõs plusz teljesítményt adnak.
A napkövetõ fogyasztása elhanyagolható,óránként néhány fokot kell korrigálnia...
Persze ha kerti lámpa panelekkel bohóckodnak,akkor megeszi a termelt energia jelentõs részét! XD