40
-
thegodhimself #40 nettó hülyeség. -
Doktor Kotász #39 Sajnos a celláknak az a működési elve, hogy akkora méretű apró áramköröket használ, amekkora az elnyelendő foton hullámhossza. Szóval vagy ekkora, vagy akkora, vagy vegyesen, de akkor, ha egy olyan foton csapódik egy adott kis áramkörbe, amelyikből milliók vannak egy panelen, amelyik más hullámhosszú, az olyan, mintha nem is csapódott volna be. -
Doktor Kotász #38 "A MIT-en köztudottan hülyék ülnek, de otthon a számítógéped előtt sokkal okosabb vagy náluk
bravo, alapíts egyetemet, csak doktorit ne szerezz, mert az gyanús lehet"
Takán csak arról van szó, hogy veled ellentétben tudja is értelmezni, hogy az MIT-es fickók mit írtak.
Mert itt kurvára arról van szó, hogy az alapterületet jobban hasznosítja 10-szer annyi napelem, ha toronyba rendezed őket egymás tetején.
Lefordítom hétköznapi páéldára, hogy te is értsd.
Az MIT szakemberei megállapították, hogy akár harmincszor annyi ember is lakhat az adott telekre felhúzott panelházban, mintha csak egy kertresházat építenének a helyére.
Én meg azt mondom, hogy köszönjük Emesének az MIT-ről.
Merthogy ez a felépítés így sokkal több napelemet is fog használni, ami kurva drága amúgy is. Ha valakinek kis hely állt a rendelkezésére, de magasról szart a beruházási költségekre, az eddig is ezt csinálta, és semmi forradalmi ötlet nincs benne. -
zozo2222 #37 Dj Faustus!
Köszönöm a tájékoztatást! Remélem mihamarabb lesznek olyan panelek amik a teljes tartományt, nagy hatékonysággal hasznosítják majd! -
gforce9 #36 "Tessék megnézni a Nap által kibocsájtott és a földre érkező sugárzás spektrumát:"
Köszi a kiigazítást!
-
#35
"Kérdezem: a jelenlegi panelek nem hasznosítják az UV sugárzást?"
A jelenleg a konzumer piacon elterjedt, szimpla szilícium-alapúak a látható fényre, és a közeli infravörös-tartományra vannak "kihegyezve".
Más jellegű félvezetők alkalmazásával nagyobb spektrumot átfedő, hatékonyabb cellák készíthetőek.
![]()
A kép forrása: National Renewable Energy Laboratory: Solar Cell Spectral Response Measurement Errors Related to Spectral Band Width and Chopped Light Waveform
"tudtommal a téli "leégésért" az UV sugarak felelősek, amik természetüknél fogva könyebben hatolnak át a légkörön, mint más frekvenciák."
Tessék megnézni a Nap által kibocsájtott és a földre érkező sugárzás spektrumát:
![]()
az UV-tartomány eléggé szűk és azt az ózonréteg is "megnyirbálja".
Szóval akkor inkább a látható fény és a távolabbi infratartomány az "izgibb". -
uwu200 #34 Az űrben, a légkör alatt meg nem. -
gforce9 #33 Bár nem vagyok perfekt a témában, de a befogott frekvencia tartomány bővítése valós feladat.
Itt:
http://www.solarside.hu/uj-otlet-a-napenergia-hatekonyabb-hasznositasara/
és itt:
http://logout.hu/bejegyzes/bada_bing/ugyes_megoldas_a_napelemeknel/hsz_1-50.html
viszonylag szemléletesen írnak a dologról. -
zozo2222 #32 Sziasztok! Látom, hogy itt különböző szinten felvilágosult elmék írogatnak és ezt nem gúnyból írom így. Jómagam egyáltalán nem értek a témához, de elgondolkodtam egy bejegyzés részletén:
"tudtommal a téli "leégésért" az UV sugarak felelősek, amik természetüknél fogva könyebben hatolnak át a légkörön, mint más frekvenciák."
Kérdezem: a jelenlegi panelek nem hasznosítják az UV sugárzást?
Ha nem, akkor nem lenne jobb hatásfokú egy panel, ha hasznosítaná? Hamár azt kevésbé befolyásolja a légkör változása.
Mondom nem értek hozzá, ne nevessetek ki nagyon! -
#31
"De még mindig úgy beszélsz róla, mintha a rajzodon ez az - északi féltekén optimális - állapot valamiféle állandó lenne"
Idézem önmagamat:
"Persze ez csak egy esetre vonatkozik, viszont jól látható rajta, hogy északabbra (vagy délebbre, ha a déli féltekét nézzük) a napsugaraknak több utat kell megtenniük a légkörön át."
Északabbra - ez jelentheti az Északi-sarkot, kis hazánkat, vagy akár Hollandiát is.
Déli félteke - ez lehet Ausztrália, Argentina, vagy akár a Déli-sark is.
"amikor olyanokat írsz hogy az egyenlítőnél meg bezzeg 1,06 akkor a falat kaparom, mert hülyeség, egyetlen kiragadott szélsőséges eset általánosítása"
Nem általánosítottam (és nem hülyeség). Egy példán keresztül szemléltettem, hogy a légkörnek igenis van jelentősége.
"A "légkőr" az valami kártyás szakzsargon? Ismételgesd, légkÖr, légkÖr... "
Ne légy grammar nazi (inkább nézz le a billentyűzetedre). Azokat a nürnbergi bíróság halálra ítéli. ;) -
Lucy in the Sky #30 De még mindig úgy beszélsz róla, mintha a rajzodon ez az - északi féltekén optimális - állapot valamiféle állandó lenne, holott folyamatosan csak rosszabb értékekkel lehet dolgozni. A Rák- és Baktérítő közötti sávban bárhol van esély 90° beesési szögre és 1 vastagságú légkörre, évszaktól függően, amikor olyanokat írsz hogy az egyenlítőnél meg bezzeg 1,06 akkor a falat kaparom, mert hülyeség, egyetlen kiragadott szélsőséges eset általánosítása.
A "légkőr" az valami kártyás szakzsargon? Ismételgesd, légkÖr, légkÖr... -
#29
"nyilván azt próbálta kifejezni, hogy a Föld nevű bolygó sajátosságai miatt az északi féltekére jutó szárazföld aránya jóval nagyobb a délinél"
Nem. Arra, hogy ahol meredekebben esnek be a napsugarak a földfelszínre (páldául északabbra) ott egy, a Napból, egységnyi felületről érkező napsugárzás nagyobb földfelületen oszlik el.
Persze ez ellen "egyszerűen" lehet védekezni, hogy a nappályára merőlegesen döntöd a napelemtáblát (bár ehhez nagy terület kell - mint azt te is írod). De akkor még ott van a a Nap napi vándorlása - ez ellen meg ott a napelemtáblák forgatása - de ugye az meg energiát igényel (bár nem olyan sokat, de igényel).
"A linkelt "alábbi ábra" 12+1 pontja nyilván jelent valamit,"
Geometriai szerkesztések pontjai. De hogy megnevesítsük őket:
- A: a Föld középpontja
- B: a földfelszín a Ráktérítőnél
- C: a Ráktérítőnél, a földfelszínre beeső napsugár és a légkőr találkozási pontja
- C': a légkőr határa a Déli-sark felett
- D: a Napot és a Földet összekötő egyenes szerkesztéséhez használt pont ;)
- E: a földfelszín az Északi-sarknál
- F: a földfelszín az Déli-sarknál
- G: a földfelszín az Egyenlítőnél
- H: a földfelszín az Egyenlítőnél
- I: a J ponthoz tartozó szerkesztési pont
- J: az Északi-sarknál, a földfelszínre beeső napsugár és a légkőr találkozási pontja
- K: az L ponthoz tartozó szerkesztési pont
- L: az Egyenlítőnél, a földfelszínre beeső napsugár és a légkőr találkozási pontja
- alfa: 90° + a tengelyferdeség mértéke (23,44°) = 113,44°
"bizonyára pontos számítások alapján készült az év egy adott napjára (a közölt számok alapján: északi nyári napforduló, jún. 22.),"
Persze ez csak egy esetre vonatkozik, viszont jól látható rajta, hogy északabbra (vagy délebbre, ha a déli féltekét nézzük) a napsugaraknak több utat kell megtenniük a légkörön át.
"akár nálunk is talán egyszerűbb megoldás lehet, mint egymástól sok-tízméterekre telepíteni paneleket, ha nem vagyunk földbirtokosok, és télen is értelmes áramerősséget szeretnénk kinyerni (és az északi szomszédunk nem tervez agrártevékenységet"
Valószínüleg ennek inkább a városokban van jelentősége, ahol már eleve ott vannak a tornyok. Vagy például a távközlési tornyok áramellátását lehet vele elősegíteni. -
M2 #28 Gondolom a lefelé néző napelemek okozzák a 20-szoros teljesítményugrást... 
-
M2 #27 Szerintem ez az április 1 cikk, csak kicsit hamarabb került ki.
Nézzétek már azt a harmonikát, LOL!
-
Lucy in the Sky #26 "Ehhez még add hozzá, hogy a Napból, egy adott felületről érkező sugárzás északon nagyobb földfelületen oszlik el, mint délen"
OMG... illetve, zenész honfitársunk nyilván azt próbálta kifejezni, hogy a Föld nevű bolygó sajátosságai miatt az északi féltekére jutó szárazföld aránya jóval nagyobb a délinél. A jól irányzott PV paneleket ez nyilván pont "hidegen hagyja" - a Nap sugarai által bejárandó légkör vastagsága és minősége számít a befogható teljesítmény szempontjából, más nem.
A linkelt "alábbi ábra" 12+1 pontja nyilván jelent valamit, bizonyára pontos számítások alapján készült az év egy adott napjára (a közölt számok alapján: északi nyári napforduló, jún. 22.), ha a Földet gömbnek veszed (ilyen számításoknál belefér..), annyit hozzáfűznék hogy pl. a tavaszi/őszi napéjegyenlőség idején az LG szakasz hossza kerek 1 lesz, és - ha jól számoltál - az f(t)=LG függvény maximuma az 1.06, vagyis az egyenlítőn (tiszta égbolt alatt) ennél kizárólag jobb körülmények adódhatnak a napenergia hasznosítására, szemben Magyarországgal, ahol garantáltan mindig sokkal rosszabb a helyzet. Legalábbis napenergiailag.
Hogy a cikkhez is hozzászóljak: egy ilyen torony annyi napfényt fog fel, amekkora az árnyéka (az árnyék Nap irányába számolt vetülete, whatever), de nyilván emiatt egy ilyennek az árnyékába másik PV cellát telepíteni hülyeség - nagyobb szélességen, akár nálunk is talán egyszerűbb megoldás lehet, mint egymástól sok-tízméterekre telepíteni paneleket, ha nem vagyunk földbirtokosok, és télen is értelmes áramerősséget szeretnénk kinyerni (és az északi szomszédunk nem tervez agrártevékenységet :)
Az egyenlítőhöz közelítve aztán egyre kevésbé hatékonyak ezek a póznák, nálunk beválhatnak, főleg, mint szomszédok közti konfliktusforrás :D -
#25
"ha a napra merőlegesen mérem, akkor lényegtelen, hogy milyen szélességi fokon vagyok."
Pedig lényeges - ez némi geometriával belátható - lásd az alábbi ábrát (a Geogebrában készült forrásállomány elérhető innen) - ha a Földet egy egyenletes gömbnek vesszük, és a légkőr vastagságát egységesen 1 egységnek, akkor a napsugárzásnak a Ráktérítőnél (CB-szakasz) 1 egységnyi légkörön kell "átmennie", az Egyenlítőnél (LG-szakasz) 1,06 egységnyin, az Északi-sarknál (JE-szakasz) 1,58 egységnyin.
Ehhez még add hozzá, hogy a Napból, egy adott felületről érkező sugárzás északon nagyobb földfelületen oszlik el, mint délen (lásd a cikkben szereplő ábrát).
"Tudom, én azt vitatom, hogy a légkör olyan nagy mennyiségű energiát nyelne el, hogy ne érné meg PV elemeket használni."
Azért a légkőr eléggé szűr. -
#24
Télen igen, de az elején még északi vidékekről, szóval cca. Skandinávia és sarkkör környékéről indultunk ki. Ismerem, volt is rá egy jó film, Álmatlanság a címe, viszont egy évre vetítve ugyanannyit süt a nap. Elismerem, hogy nem praktikus, ha pár hónapig sötét van. -
duke #23 "Miért pazarolják a drága pénzt mikor megkérdezhetnék egyből az sg fórum tudósait is ingyen!"
Ja irtam is nekik levelet:
Kedves Emajti.
Mielott legkozelebb ertelmetlen kutatasba kezdenetek,
kerdezetek meg a velemenyunket itt az sg forumon. Felkeszult szakembereink, 
azonnal naprakesz informaciokkal BARMILYEN, temaban eligazitjak intezetuket.
Tovabbi jo kutakodast. (aztan csak esszel )
Utoirat:
Legyetek szivesek az igy megtakaritott penz felet, utaljatok a megadott szamlara.
-
gforce9 #22 Igen, ha nincs felhő az útban. Ami ugye télen gyakoribb, hogy felhőn kell keresztül törni. Másrészt (sajnos erre ismereteim nem terjednek ki teljes mértékben) tudtommal a téli "leégésért" az UV sugarak felelősek, amik természetüknél fogva könyebben hatolnak át a légkörön, mint más frekvenciák. Ebben valaki más ki fog egészíteni gyanítom. Mindezek ellenére annak, hogy mekkora légkörön kell áthaladnia a fénysugárnak, nagy szerepe van abban, hogy mennyi energiát lehetséges belőle kinyerni. AZ egyenlítőn többet, a sakok felé kevesebbet. Főként, ha figyelembe veszed azt, hogy a sarkkörökön túl, vannak olyan időszakok, ahol napokon át nem érkezik semmiféle beeső fény. (egy éj tovább tart mint 24 óra) Ez akár regényekből is ismerős lehet. -
#21
Tudom, én azt vitatom, hogy a légkör olyan nagy mennyiségű energiát nyelne el, hogy ne érné meg PV elemeket használni. Gondolj csak arra, hogy nálunk télen, ha kiállsz a napra, simán lehet meleged, attól függetlenül, hogy a levegő hideg. -
gforce9 #20 Az nem befolyásolja a a napsugár beesési szögét a légkörhöz képest. Az csak a napsugár szögét befolyásolja a napeleméhez képest. Ettől még a napsugár ugyanúgy hosszabb utat tesz meg a sarkok környékén a légkörben és kevesebb utat az egyenlítőnél. Hacsak nem vitatod azt, hogy a légkörben megtett út fokozza az energiájának elnyelését, akkor ez az érv irreleváns, mert nyilván a napelemet a napra merőlegesen állítják be mind az egyenlítőn, mind pedig a sarkkörökön túl. Ez alapvető. Amit én írtam az ettől független. -
#19
Fogod a napelemet, és megdöntöd. -
gforce9 #18 Tudtommal a Rák és a Bak térítő a legészakibb illetve legdélibb kör, ahol legalább évente 1x merőlegesen esik be a napsugár. De javítsatok, ha tévedek. -
gforce9 #17 Egyrészt, a napra merőlegesen csak az egyenlítő környékén mérheted. Az északi vagy a déli sarkra sosem érkezik merőlegesen a fénysugár. Másrészt a laposabb szög eleve garantála, azt, ha mást nem is, hogy nagyobb eséllyel ütközik felhőbe. A "cca" körülbelült jelent, ez pedig nem igaz erre az esetre. Ha valami más jelentést értesz alatta, akkor írd le. -
#16
14, 15. Ajánlom figyelmetekbe a cca. szó jelentését ami a vastagabb légkört illeti. Ill., hogy ha a napra merőlegesen mérem, akkor lényegtelen, hogy milyen szélességi fokon vagyok. -
gforce9 #15 "Tudom, hihetetlen, de ott is cca. ugyanannyi napenergia éri a földfelszínt, mint az egynlítőn."
Nyilvánvalóan ez nem igaz, mert a beesési szög lapossága miatt, már eleve hosszabb utat tesz meg a légkörben fénysugár, mintha merőlegesen érkezne. És a légkörnek ilyen szempontból elég erős "elnyelési" képessége is van. -
#14
"Tudom, hihetetlen, de ott is cca. ugyanannyi napenergia éri a földfelszínt, mint az egynlítőn."
Biztos vagy benne?
"Kétszer, háromszor, hatszor (kocka??) annyi napelemet felhasználni azonos teljesítményhez"
Itt a lényeg az elhelyezésen van. Ha nem csak szimplán egy síkban helyezik el a napelemet, akkor négyzetméterre vetítve több energiát tudnak termelni - és ezt mérésekkel alá tudják támasztani. És azért kocka, mert az épületek kocka (téglatest) alakúak.
Bár véleményem szerint kissé spanyolviaszos a dolog: persze hogy több energiát tudunk termelni a direkt napsugárzást remekül kihasználni képes napelemtáblákkal, ha nem csak egy adott irányba helyezzük el a napelemtáblát, hanem a nappálya szerint megfelelően elrendezve.
"Mert hogy egy ilyen toronynak nem hússzoros a teljesítménye egy azonos felületű sík panelhez képest, az biztos. "
...
"Az a 20-szoros teljesítményarány nyilvánvaló marhaság."
"We demonstrate that absorbers and reflectors can be combined in the absence of sun tracking to build three-dimensional photovoltaic (3DPV) structures that can generate measured energy densities (energy per base area, kWh/m2) higher by a factor of 2–20 than stationary flat PV panels for the structures considered here"
Forrás
Szóval szó sincs teljesítményről - egységnyi felületre eső energiáról értekeznek.
"2.) Azt írja az úúúújsááág (Jenőőőő!) hogy a mozgató villanymotorok a megtermelt energia jelentős részét elfogyasztják...."
"compared to an increase by a factor of 1.3–1.8 for a flat panel with dual-axis sun tracking."
Forrás
1,3 - 1,8-szoros növekedés... ...nem valami nagy.
"Ezek a panelek amit felhasználtak,köztudottan rosszul hasznosítják a szórt fényt!"
Az igaz, hogy monokristályos napelemeket használtak, de a lényeg abban van, hogy pont úgy pozicionálják a napelemtáblákat, hogy jobban kihasználják (a csak egy adott irányba pozicionált napelemtáblához képest) a direkt napfény adta lehetőségeket. -
halgatyó #13 Ez a cikk egy tipikus bullshit egy különben sokkal jobbra érdemes témáról.
1.) Az a 20-szoros teljesítményarány nyilvánvaló marhaság. Próbálja mindneki konkrét számadatokkal elképzelni! Pl. 600 W/m2 vs. 30 W/m2 ??
Továbbá: max. teljesítmény vagy napi átlag teljesítmény?
A számadatokkal marhára "nem fárasztottak" minket
Ha 2-szerest ad, az már nagy eredmény lenne, csakhát a beépített napelem mennyiség is majdnem kétszeres, szóval nem sokat nyertünk, max. némi területet.
A terület nyereség viszont akkor lenne értékes, ha már nem lenne felhasznáható terület a sok napelem miatt.... háááát...
2.) Azt írja az úúúújsááág (Jenőőőő!) hogy a mozgató villanymotorok a megtermelt energia jelentős részét elfogyasztják....
HA (!) ez igaz lenne, akkor felelsleges annyi pénzt kidobni a szinte semmi energiát sem termelő napelemekre.
Ugyanis a mozgatás nagyon-nagyon lassú, emiatt óriási áttétellel egy 1W-os motor is bőven elég lenne a napelemek mozgatására egy m2 felülethez! -
Cefet #12 Szerinted tudósok (igaziak, nem olyanok, mint mi itt) nem csinálhatnak hülyeséget? 
Kétszer, háromszor, hatszor (kocka??) annyi napelemet felhasználni azonos teljesítményhez, csak hogy ne kelljen foglalkozni a napsütés irányával, az szerinted rendben van? Mert hogy egy ilyen toronynak nem hússzoros a teljesítménye egy azonos felületű sík panelhez képest, az biztos. És sajna most még drágább a napelem, mint a forgató. Amúgy tudod mi jutott először eszembe, amikor megláttam a képet? Ez: Maaarrggit, normááááliisss???
lapaleves: tetőre tényleg nem érdemes forgatót csinálni a szerkezet súlya és a szélterhelés miatt. Földre viszont annál inkább. Helyet sem foglal sokat, ha legalább 1-1,5 méterre kiemeled a talajszint fölé. A forgatáshoz szinte kötelező csigahajtást használni, a billentés mehet golyós orsóval is. A legprofibb vezérlők csillagászatilag programozottak, szélvédelemmel ellátott mechanikával, de a neten rengeteg egyszerű kapcsolást, kialakítást lehet találni.
-
#11
Tudom, hihetetlen, de ott is cca. ugyanannyi napenergia éri a földfelszínt, mint az egynlítőn. 
-
Tau Tang Wou #10 "Ez a különbség különösen hangsúlyos az északi területeken, ahol a Nap az év legnagyobb részében nem emelkedik magasan a horizont fölé."
Nagyon értelmes dolog az északi területeken napenergia hasznosításban gondolkodni.
-
atomkrumpli #9 EMÁJTÍ és a mérnök adjunktus vezette csapat ? ámátőrök !
Miért pazarolják a drága pénzt mikor megkérdezhetnék egyből az sg fórum tudósait is ingyen!
-
Garga Pitic #8 Vissza az egész, ez így ebben a formában nem OK. -
lapaleves #7 hozzáteszem otthoni körülmények között érdemes tágabban értelmezni a forgatót is. tetőre nemigen rakható, mert statika meg árnyékolás (napelemmel + kolival telirakott tető a minimum).
földre rakva bukod azt az elég nagy területet veteményesnek, annak a területét a logika szerint megint maximálni kéne. persze csak ha nem marketingcélokat szolgál a napelem.
ha meg előtte már volt egy akkora lebetonozott területed, akkor annak a betonnak az előállítása esetleg több energiába is kerülhetett, mint amit aztán termelsz a panellel.
szigorú világ. -
lapaleves #6 +1
bullshit cikk, semmi konkrétum. -
Garga Pitic #5 Már megírtam az alábbiakat, de jó hogy jössz, tőled kérdem:
Aerodinamikus forgatást vajon használnak valahol?
Pl lenne a napelemtábla tengelyén két ellentétes irányba működő racsnis mechanizmus elektromágneses kioldású fékkel. Mindkettő zárása esetén a tengely blokkolt, egyet kioldva a szél mozgatná a táblát a másik mechanika által engedett irányba.
Tartaléknak maradna a motoros forgatás. -
Cefet #4 Kedves barátom, LaPalma!
Van egy kis tapasztalatom napelemekkel, és azt kell mondjam barretnek teljesen igaza van. A megépítés költséges, a szerkezet törékeny, több napelem kell, nehezebb a cellákat légmentesen lezárni, és úgy általánosságban véve f@szság az egész. Én is arra számítottam, hogy maga a cella felület 3D-s, esetleg több rétegű, rétegenként különböző hullámhossz elnyeléssel... De nem.
A forgatóról pedig csak annyit, hogy plusz 40% többlet energiát ad majdnem elhanyagolható fogyasztás mellett. -
#3
"Méréseik szerint az új kialakítások hússzor annyi energiát termeltek, mint a rögzített sík panelek, melyek ugyanannyi helyet foglaltak"
Gondolom itt az ugyanannyi helyet foglalnak alatt az elfoglalt földterületet értik a felszínen. Engem az érdekelne, hogy ugyanazon a beruházási költségen mit kapunk. Mert az oké, hogy helytakarékosabb, de vannak olyan helyek, pl viszonylag üres területeken, ahol ez nem számít. Vagy legalább azt mondanák meg, hogy ugyanannyi nappanel sík elrendezésben mennyivel kevesebb energiát termel. -
LaPalma #2 A MIT-en köztudottan hülyék ülnek, de otthon a számítógéped előtt sokkal okosabb vagy náluk
bravo, alapíts egyetemet, csak doktorit ne szerezz, mert az gyanús lehet -
#1
Már kezdtem megörülni ennek a cikknek,aztán elolvastam...
Kár hogy szóról-szóra hülyeség az egész...
Ezek a panelek amit felhasználtak,köztudottan rosszul hasznosítják a szórt fényt!
Napkövetővel jelentős plusz teljesítményt adnak.
A napkövető fogyasztása elhanyagolható,óránként néhány fokot kell korrigálnia...
Persze ha kerti lámpa panelekkel bohóckodnak,akkor megeszi a termelt energia jelentős részét! XD
