Újabb jelek utalnak a CP-sértésre

Minden elektron egy Dirac-buborék.
Az antianyag ott van, rátapadva az elektron hátára.

Csak egy másik univerzumban..

Miiiinmeghaaalunk!
:D

Szerintem félreértetted a témát, a megoldásra váró problémát.

+ hozza vehetjuk a filamentalis struktura eredojet is, bar fingom sincs rola az miert van :) de annak is van egy osszetarto hatasa.... (ne tessek le oltani, csak eszembe jutott)

És mi van ha nem keletkezet antianyag az õsrobbanáskor, csak az univerzum kialakulása után jöttek létre, mondjuk szupernóvák lökik ki magukból?
Amúgy nálam nagyon sántít ez az õsrobbanásos elmélet, táguló univerzum, helyi szinten meg ütközõ galaxisok, van itt egy kis ellentmondás.

Miért is? Ezt kifejtenéd?

Köszönöm a kiigazítás(oka)t. Akkor helyesbítek. Az elméletek szerint (a sötét energia "csak" egy elmélet, hisz csak közvetett bizonyíték van a létezésére) az anyagot taszító sötét energia (ugyebár wood ezt írta) akár vonzhatja is az antianyagot...

...ahogy az elõttem szóló ezt sokkal érthetõbben le is írta :)

Nono, a sötét anyagot pont a galaxisok egyben maradásához szükséges látható anyagtömeg hiánya miatt vezették be, másképp fogalmazva, a megfigyelhetõ anyag gravitációjának nemhogy össze kéne rántania a galaxisokat, ellenkezõleg, szét kellene szóródniuk magányos naprendszerekként a nagy semmibe, de nem teszik, erre egy elméleti magyarázat az, hogy jelentõs mennyiségû észlelhetetlen anyagtömeg is tartozik minden galaxishoz.

A sötét anyag nem taszít semmit, pont fordítva. A sötét energia taszít, de nincs közük olyan értelemben egymáshoz, hogy "kevés volt a sötét anyag, akkor kitalálták a sötét energiát."

Caro kedvéért kiegészítés a sötétanyag-antianyag fejtegetéshez. Bár nem engem szólítottál meg, de pl. én tudom, hogy a kettõ nem ugyanaz.
De. A sötétanyag létezése csak FELTÉTELEZÉS. A tudósok sem tudják, hogy létezik-e, és ha igen, akkor mi fán terem. Egyedül azt tudják, hogy ellentmondás van aközött, hogy a számításaik szerint a gravitációnak össze kellene rántania a galaxisokat, ehelyett egyre gyorsuló ütemben látszanak távolodni egymástól. És ezt az ellentmondást feloldandó találták ki elõbb a sötét anyagot, majd mivel ez még kevésnek bizonyult a sötét energiát.
A bevezetõt azért írtam, hogy láttassék, hogy a sötét anyag kapcsán a tudomány is sötétben tapogatózik.

És akkor ennek kapcsán az ötletelés.
Szóval egyenlõre egyáltalán nem tudjuk, hogy létezik-e sötét anyag, csak azt, hogy létezik VALAMI, ami úgy tûnik "taszítja" az anyagot a mélyûrben. Ugyanez az erõ akár vonzhatja is az antianyagot, a mûlyûrbe koncentrálva azt, amivel meg is lenne magyarázva az észlelt anyag-antianyag arány eltolódás.

Mellesleg sötétanyag + sötétenergia = kb. 95%. A maradék 5% anyag stimmelni látszik az antianyagnál emlegetett 5%os anyaggal. :P ;)

Az anyag-antianyag egyensúlyának megbomlásához annyit hogy az antianyag kevésbé stabil, hamarabb bomlik el. Ez olyan bonyolult?

Érdekesek ezek az anyag-antianyag elszigetelõdési ötletek. (szigorúan laikus szemmel nézve:)) Ehhez tenném hozzá, ami hirtelen eszembe jutott.

1. Nekem is eszembe jutott az a gondolat, hogy a galaxisok közötti mély-ûr mélyén feltételezett sötét anyag (esetleg sötét energia) lehet, hogy antianyag gócok, amit egy eddig ismeretlen erõ vonzott oda...

2. Ötletnek kiváló gondolat a tisztán antianyagból álló galaxisok ötlete... (Erre speciel nem gondoltam, de tetszik.)

3. És végezetül, amit még nem írtatok. A sokat emlegetett + dimenziók, amikrõl elméleti matematikusok, fizikusok fantáziálnak. Mi van ha ezek az extra x dimenziók, amiket nem észlelünk, vannak tele antianyagokkal, és ezért tolódott el az észlelt világ az anyag irányába... Persze, még ha fel is tételezzük a fentieket, kérdés, hogy milyen erõ kényszerítette az antianyagot ezekbe a "felcsavarodott" dimenziókba...

A sötét anyag nem ugyanaz mint az antianyag, de nem csodálom ha ez már követhetetlen :)

Érdekes amit mondasz, de nem állja meg helyét. Sötét anyag 25%, anyag 5% a világegyetemnek, és az elmélet szerint ugyanannyi anyag keletkezett mint antianyag.

És mennyi anyag keletkezett az õsrobbanáskor, ha csak az anyag/antianyag félszázaléka maradt meg, a többi meg átalakult sötét anyaggá/energiává akkor pont azt kapjuk, amit látunk.

Ez persze nem biztos, hogy reális, mert részecskegyorsítóban kergetni néhány protont az más tészta, mint az õsrobbanás, feltéve persze ha volt olyan egyáltalán.

Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy a két oldal ugyanannyi kell legyen.

Másrészt ha ugyanannyi is van valamibõl még nem biztos, hogy mind megtalálja a párját és megsemmisül. Mi van ha egy nagy össze kavarodás alatt megsemmisült anyag-antianyag párokból felszabadult energia szét szórta a részecskéket mint egy nagy robbanás és ezzel megállította a további ütközéseket. A szét szórt részek között még persze végbe mentek az egyesülések és az adott részen nyert a többségben lévõ fél. Esetünkben az anyag, de pár milliárd fényévre meg lehet, hogy egy hozzánk hasonló antianyagból álló pár ezer darabos galaxis halmaz van csak nem tudunk róla. A robbanásból következõen ellenkezõ irányba megyünk így nem is találkozhatunk és nem semmisítjük meg egymást. Persze nem is csak 2 rész lehet, hanem akár több ilyen galaxis halmaz ami távolodik attól a nagy kezdeti robbanástól. Némelyik anyag másik antianyag.

Ahogy @halgatyó mondta, szerintem sem biztos az sem, hogy mekkora a világ. Annyi mindent csak találgatásra építenek keresve egy-egy mûködõ megoldást. De ezek nem 100% biztosak, lehet, hogy a világ több százszor akkora mint ahogy most gondolják.

A cikken jól látható az erõlködés, hogy köznyelvre fordítsák le a lefordíthatatlan (és kétséges valóságtartalmú) matematikai szövegeket.
Az is látszik, hogy itt eléggé a részletekbe mentek, talán egy kissé el is vesztek ezek között.

Asszem nem árt egy pillanatra összefoglalni a problémát.
Korábban úgy gondoltuk, hogy egy antianyagból felépült világ és egy mi oldalunkon épült világ minden szempontból egyenrangú, belülrõl nem lehet megállapítani, hogy melyikben élünk. Az a másik, az az antianyag.... tiszta politika<#eplus2>

Tudjuk, hogy a kettõ találkozásakor mi történik. Azt azonban ne feledjük hogy AZ ANYAG NEM SEMMISÜL MEG (az "anti"-anyag is anyag!), hanem csak átalakul.
Pl. ugye az eletro+pozitron nászából lesz két 511keV-es foton.

Ebbõl viszont az következik, hogy az anyag-antianyag aszimmetria NEM FÉL %-OS, MEG NEM 0,1%-OS!
Feltéve, hogy az antianyag tényleg nincs, és nem csupán az van, hogy nem látjuk.
Ez nagyon fontos feltétel.
Képzeljük csak el, hogy az aszimmetria 0,5%-os. Ekkor a teljes anyag-antianyag találkozás után a világegyetem tömegének 0,5%-a maradna anyag, a többi pedig sugárzás.
Ezt tudtommal nem támasztja alá a tapasztalat. Vagyis az asszimmetria akkora mértékû, amit nem lesz könnyû megmagyarázni a gyorsítók környékén kutatóknak.

Szerintem van még (legalább) egy lehetõség: mi van akor, ha az antianyag megvan, csak nem látjuk? Például azért, mert a teljes világegyetemnek hitt kb 14milliárd fényév sugarú kör messze NEM a teljes világegyetem? (Amit én majdnem biztosnak tartok, de ez csak személyes vélemény)